A ló családtag is lehet!
A legtöbb gyerek akkor ül lovon, amikor elvisszük egy lovardába. A közös, szabadidős lovaglásnak viszont alig van itthon hagyománya. Egy kiskunsági tanyatulajdonos, Eördögh András olyan lovak tenyésztésére tette fel az életét, amelyek a családok teljes jogú tagjai lehetnek. Szerzőnk a kunfakók hazájában járt.
A tízéves Dalmával és apukájával, Aldea Benedekkel látogatjuk meg Andrásék több száz holdas birtokát Kiskunmajsa közelében. Apa és lánya évekkel ezelőtt fedezte fel ezt a lovas tanyát, és azonnal beleszerettek. A mai napig rendszeresen visszajárnak, mert itt szabadon, kötöttségek nélkül élvezhetik a lovaglás örömeit.
Ahogy lekanyarodunk a műútról, az érintetlen természet csodáira bukkanunk. A széles mezők, keskeny erdők birodalmában itt-ott felbukkan egy-egy ménes. Olyan, mintha egy óriási rezervátumban lennénk, ahol a vadlovak életét figyelhetjük meg.
A kunfakó lovak valójában háziasított jószágok, de istállót még sosem láttak. Egész nap a mezőn legelnek, hemperegnek, vágtáznak – úgy élnek, ahogy őseik is a természetben.
Szelíd, strapabíró, és a miénk
András olyan magyar fajtát szeretett volna kitenyészteni, amelyik nem a versenysportra hivatott, hanem részese lehet a családok életének. Dr. Hecker Walter lovastanár segítségével utánajárt, milyen lovakkal éltek őseink, és hogyan lehetne ehhez hasonló lófajtát újra létrehozni.
Kitartó munkájuk gyümölcse a kunfakó ló. Ezeknek a paripáknak jellegzetesen fakó színük van, és az egykori kun vezérek szállásterületén kezdték őket tenyészteni – innen az elnevezés.
„Közepes termete, kb. 140 cm-es marmagassága és nyugalma miatt ideális családi ló: felnőtteknek és gyermekeknek is kényelmes, így együtt játszhat, kirándulhat vele a család. Nagy teherbírású, ezért hosszabb túrákra is elmehetünk vele” – mondja András, aki felnőtt lányaival többhetes kirándulásra is elment már a kunfakókkal, a környékbeli gyerekeknek pedig ingyen biztosítja a lovaglás lehetőségét.
Belefeledkezni a természetbe
Amíg a tanyán vagyunk, szinte megáll az idő. A természet kézzelfogható közelsége határtalan nyugalommal tölt el bennünket. Dalma és Benedek azért szeret ide járni, mert itt megtapasztalhatják a szabad lovaglás élményét, amit többnyire csak filmeken szoktunk látni.
Először is meg kell keresnünk a lovakat. Az óriási területen ez nem is olyan kis kihívás. Egy darabig egy terepjáró oldalába kapaszkodva haladunk – akár egy izgalmas szafari-túrán –, majd gyalog folytatjuk az utunkat.
Miközben a mezőn, a méteres fűben gázolunk, többször elered az eső, de még ez sem veszi el a kedvünket a kereséstől. Sőt, tovább erősíti azt az érzést, hogy egyek vagyunk a természettel.
Amikor megtaláljuk a lovakat, barátságosan odajönnek hozzánk, és egy egyszerű szárral könnyedén meg tudjuk fogni őket. Semmilyen lószerszámra nincs szükség – a kunfakót nagyon jól meg lehet ülni szőrén, vagyis nyereg nélkül is.
Dalma és Benedek felpattan egy-egy lóra, és ettől fogva oda mennek velük, ahová csak szeretnének. Nem kell időre visszaérni, nyugodtan belefeledkezhetnek az élménybe.
Összehozza a családot
„Itt nincsenek szoros korlátok, elvárások, nincsen stressz és teljesítménykényszer. Azt látom az ide járó gyerekeken, hogy megszületik bennük a bizalom az állat, a természet, s ezáltal önmaguk iránt is.
Megtapasztalják, hogyan tudnak a középpontjukban lenni, onnan kiteljesedni. A nyári táborokban együtt fürdenek a lóval a tóban, fogócskáznak vele a mezőn, és lóháton eszik a lekváros kenyeret” – meséli Dalma édesapja, Benedek.
Szerinte egy ilyen típusú lónak a család összetartásában is fontos szerepe lehet. „Sokszor előfordul, hogy a családok nem tudják, mit is csinálhatnának együtt, milyen közös tevékenység lehetne, ami összehozza őket. A ló ilyen helyzeteket is rendezhet, hiszen még a kamasz gyerekek is szívesen lovagolnak, akár a szüleikkel együtt.
Nemrég elmentünk egy egésznapos túrára Dalmával. Felültünk két lóra, és reggeltől estig a Kiskunságban kirándultunk, ami egy életre szóló élmény mindkettőnknek.”
Teljes biztonságban
Él bennünk egy olyan sztereotípia, mely szerint a lovaglás veszélyes sport. A leggyakrabban dinamikus sportlovakkal találkozhatunk, ezekkel tényleg óvatosnak kell lenni.
A szabadidős célra kitenyésztett lovak – mint például a kunfakók – viszont jellemükből adódóan nagyon nyugodtak és megbízhatóak, ezért egyáltalán nem veszélyesek a gyerekekre nézve sem. „Nemrég Dalma két másik tizenéves lánnyal kint lovagolt a karámban, és egyszer csak úgy döntöttek, hogy kimennek terepre. Nyugodt szívvel elengedtem őket, mert tudom, hogy ezekkel a lovakkal biztonságban vannak” – meséli Benedek.
Bővebb információ: www.konyik-kunfako.hu
András kicsi lánya, a négyéves Virág is teljes természetességgel üli meg a lovat. „Vágtázzunk, apa!” – kiált oda Andrásnak, mire a kisebbik lány, az egyéves Zengő is kedvet kap. Őt is felültetik az egyik lóra.
Már most látszik rajta, hogy a lovak szerelmese lesz, akárcsak az apukája. Engem Dalma avat be a lovaglás rejtelmeibe. Bár még csak pár kört mentem a karámban, már alig várom, hogy terepre is kimehessek, és egyszer én is vágtázhassak a végtelen mezőn.
Még nincs hozzászólás