A legjobb barát mizéria
Zoli és a párom már több mint tíz éve legjobb cimborák. De nem akármilyenek, nem bizony! Ők ketten nemcsak söröznek együtt, hanem a szerelmi életükről nyomják a szót, panaszkodnak, mint a nők. Mondhatni, igazi lelki társak. Pedig ez nem volt mindig így. Csongor és Zoli mindig is jóban voltak, de amióta Zolit elhagyta a barátnője, minden megváltozott.
Azok a régi szép idők járnak mostanában a fejemben, amikor még semmi másra nem volt szükségem, csak a legjobb barátnőmre, akit fel lehetett hívni az éjszaka közepén, és elsírni neki minden ügyes-bajos dilinyómat. Amikor még úgy voltunk vele, hogy amíg nem jön a szőke herceg, az élet egy nagy buli, körömfestéssel, sminkeléssel és romantikus vígjátékokkal.
De sajnos egy párkapcsolat mindent megváltoztat, mert egy idő után a barátnő már nem elég, és hiába szeretjük őt nagyon, már nem alszunk nála, és nem nézünk vele filmmaratont, mert rohanunk a szerelmünkhöz.
De vajon a férfiak is képesek háttérbe szorítani a legjobb barátjukat, ha komolyra fordul a szerelmi életük? Nos, tisztelet a kivételnek, de az én példám szerint nem.
Csongor továbbra is szeret, csak egyszerűen képtelen nemet mondani, ha a legjobb cimbinek szüksége van rá. Sőt, mint kiderült, arra is képtelen, hogy tartsa a száját, ha rólunk van szó.
Történt ugyanis egy este, amikor megtudtam, hogy a szívem csücske elpletykálta egy magánvitánkat Zolinak, aki ezek után felhívott engem, és keresetlen tanácsokat adott a párkapcsolatomról. Zoli felmagasztalva érezte magát, hogy Csongor megmentőjeként elmagyarázza, miként is kellene másként viselkednem. Ez volt a mélypont.
Mielőtt nekirontottam volna Csongornak, valami felötlött bennem, ami talán minden problémámra pontot tehetne. Zolinak kell egy nő. Egy nő, aki pont elég szeszélyes és bizonytalan ahhoz, hogy mellette ne maradjon energiája a legjobb barátjára. Ez a nő pedig nem más, mint az én kissé elhanyagolt, legjobb barátnőm, Sári, akit bár imádok, de ismerem, és tudom, hogy kivívja magának az osztatlan figyelmet.
Zseniális terv, gondoltam, már csak az kell, hogy négyesben elmenjünk iszogatni, és a vonzalom majd kialakul köztük, hiszen szerencsémre még illenek is egymáshoz. Én sosem hittem a ’boronáljuk össze őket’ típusú tervekben, de meglepetésemre Zoli és Sári rögtön egy húron pendültek.
Csak egy órája voltunk a bárban, amikor Sári kirángatott a mosdóba, hogy udvariasan közölje, már nyugodtan hazamehetünk Csongorral, hogy Zolival kettesben maradjanak. Ezt csak később tudtam meg, de eközben Zoli pontosan így tessékelte haza szívszeretett barátját.
Csongorral mostanában megint minden rendben van, tegnap is hajnalig beszélgettünk, és szeretkeztünk, mint régen. Egy aprócska dolog hibádzik csak: Csongor sokat nyaggat amiatt, hogy túl sok időt töltök Sárival, és órákig telefonálunk majdnem mindennap.
De mit tehetnék, ha a legjobb barátnőmnek szüksége van rám, hogy beszámoljon a párkapcsolata alakulásáról? No meg nekem is, a sajátomról…
Még nincs hozzászólás