A legélhetőbb városok
Sokunknak van egy álomországa vagy -városa, ahova életünk során el szeretnénk jutni, esetleg ott szeretnénk élni. A legtöbbünknek ilyenkor nem épp a híresen jó egészségügyi ellátás, vagy a tiszta levegő jut eszébe - sokkal inkább hatással van ezekre a döntéseinkre a média.
Lehet, hogy a kedvenc sorozatunk épp New Yorkban játszódik, s a városról bennünk kialakult kép csábít minket, noha sosem jártunk ott.
Honnan is tudnánk, hogy az egy valóban élhető város, hogy tényleg jó lenne-e ott nekünk?
A Co.Exist internetes magazin nemrég nyilvánosságra hozta Boyd Cohen amerikai klímastratéga technológiai és fenntarthatósági szempontokon alapuló rangsorát. Ebben Bécs kapta az első helyet – megelőzve Torontót és Párizst. Az első három helyezetten kívül a legjobb tízbe került New York, London, Tokió, Berlin, Koppenhága, Hongkong és Barcelona.
A szerző, Cohen elemzése szerint egy Smart City legfontosabb kritériuma a fenntarthatóság és a fejlődés. Továbbá tekintetbe vették az információs és kommunikációs technológiák felhasználását, valamint az erőforrások hatékony kezelését is.
A The Economist magazin is minden évben közzéteszi a világ legélhetőbb városainak listáját, amit nagyon szigorú szempontok alapján határoznak meg. 1-től 100 pontig értékelnek a zsűri tagjai, azaz az 1 pont az elfogadhatatlant, míg a 100 az ideálisat jelenti. Tavaly összesen 140 város volt versenyben, s az értékelés során megvizsgálták a városok egészségügyi helyzetét, stabilitását, infrastruktúráját, az oktatás viszonyait, illetve a kulturális életet és a környezetet is. A magazin ítészei 2013-ban az ausztrál Melbourne városát találták a legélhetőbbnek, ami majdnem maximális, 97,5 pontot kapott. Őt követte a „smart city” titulust már elnyert Bécs, 97,4 ponttal alig lemaradva, míg a dobogó harmadik fokát a kanadai Vancouver kaparintotta meg 97,3-es pontszámmal. A negyedik helyen szintén egy kanadai város, Toronto szerepel 97,2-del, az ötödik pozícióban viszont holtverseny alakult ki a megint csak kanadai Calgary és az ausztrál Adelaide között. Ők mindketten 96,6 pontot szereztek. A hetedik helyre az ausztrál olimpiai város, Sydney jutott be 96,1-del, utána következik Helsinki kereken 96 ponttal, míg a kilencedik az ausztráliai Perth 95,9-del. Az új-zélandi Auckland zárja az előkelő 10-es listát a maga 95,7-es pontszámával.
Meglepő, hogy a top tízben szereplő városok közül nagyon kevés olyan van, ahová (legalábbis elmondásuk szerint) vágyódna az emberek többsége. Los Angeles, az álmok városa nem szerepel a legjobbak között, de a hihetetlen ütemben fejlődő Dubai sem.
Bécs többszöri kiváló helyezésében a fent említetteken kívül a magas életszínvonal és a kicsi ökológiai lábnyom is fontos szerepet játszott. Az osztrák főváros a maga 1,7 milliós lakosával világszerte a városi életszínvonal példájául szolgál. A szigorú ítészek által figyelembe vett besorolásokban – a „fejlődő város”-tól kezdve a „green city”-n át egészen az „életminőség” kategóriákig – Bécs volt az egyetlen olyan, amely mindig az első tíz között szerepelt. Az első „Smart Cities“-rangsor elkészítéséhez tucatnyi globális és regionális listát és tanulmányt vizsgáltak és értékeltek.
Hogyan tudja Bécs fenntartani a kimagasló életminőséget? Milyen a jövő mobilitása? Hogyan lehet klímasemlegesen gazdálkodni? Az elnyert címet immár tudatosan felvállalva a Smart City Wien program ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, olyan kihívásokkal, amelyekhez tudósokra, társadalomkutatókra, technológiai és informatikai szakemberekre és dizájnerekre van szükség. A kezdeményezésük célja, hogy kiépítsék, és nemzetközi szintre emeljék Bécs erősségeit, mindezt egy még jobb életminőségért.
Még nincs hozzászólás