A krokodilhústól a benzolig
Az emberek álmodnak - s valószínűnek tűnik, hogy az emberré válás korai szakaszában sem volt ez másként. Hogy több mint háromezer évvel ezelőtt is foglalkoztatta az ókori Egyiptom lakóit, mi is történik velük alvás közben, arra viszont már írásos bizonyítékaink is vannak.
A British Museumban őrzik azokat a II. Ramszesz (kb. i. e. 1279–1213) korából származó papirusztekercseket, amelyek lapjain száznyolc álom és azok magyarázat olvasható. Így például „ha egy férfi álmában önmagát látja, amint krokodilhúst eszik: jót jelent, az álmodó hamarosan egy falu elöljárója lesz”.
Rosszat jelent, ha azt álmodja valaki magáról, hogy nappal szeretkezik, mert ettől kezdve félő, hogy „az ő istene felfedezi majd gazságait”. A tekercsekre rótt feljegyzések arra utalnak, hogy családon belül öröklődtek a papiruszok, valószínűleg becses értéket képviselhettek a maguk korában.
Mélyebbre a tudatunkban
Bár mindenki álmodik, nem mindenki emlékszik az álmaira, ugyanakkor a tudomány azt mondja, az álmokra olyan nagy szükségünk van, hogy aki nem álmodik, az megbetegszik. Álmainkról ma már tudjuk, hogy a látott, átélt dolgokból fakadnak, jó vagy rossz élményeinkhez kötődnek, jelentésüket nyilván mindenkor a kor és az álmodó hite szerint magyarázzák.
Aki foglalkozik az álmaival, az jobban megismerheti önmagát, hiszen az álom egy ablaknak is felfogható, amelyen keresztül mélyebbre tekinthetünk a tudattalanunkba. Állítólag Szókratész utasításként fogta fel egy álmát, s ezért tanult zenét és művészetet, Arisztotelész pedig már arról elmélkedett egyik művében, hogy az álmok a személy egészségi állapotát is tükrözhetik, sőt, azt javasolta, az orvos hallgassa meg, mit álmodtak a betegei, mert így diagnosztizálni tudja a betegséget.
A modern pszichológia
Nincs ezzel a másként a modern pszichológia sem; természetesen nem mindegyik módszere kötődik az alvás közben látott élményhez, de ma aligha van olyan, az emberi pszichével foglalkozó kutató, aki tagadná az álmok jelentőségét – legfeljebb azok értelmezhetőségében és fontosságában térnek el a különböző iskolák felfogásai.
A legismertebb modern kori álomfilozófus Sigmund Freud volt. Elmélete szerint álmaink a legmélyebb vágyaink kivetülései, amelyek visszamennek egészen gyermekkorunkig. Freud számára nem volt szórakoztató álom, mind hordozott valamilyen fontos jelentést.
Ha valaki hosszú hónapokon, éveken keresztül koncentrál egy probléma megoldására, nem csoda, ha vele is álmodik. Az a jelenség, hogy a megoldást is egy álom nyújtsa, igen ritka, de nem egyedülálló esemény.
A 20. század elején a dán fizikus, Niels Bohr az atom szerkezetét tanulmányozta, mikor is álmában egy atommagot látott, körülötte pörgő elektronokkal - az atom szerkezetének felfedezéséért később, 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Albert Einstein iskoláskorában álmodta meg a relativitáselmélet alapjait: álmában egy szánkón ült, amely hihetetlen mértékben gyorsult, s ahogy elérte a fénysebességet, a csillagokat vakító fénynek kezdte látni.
August Kekulé német vegyész egy este a kandalló előtt elszunnyadva egy kígyózó és csavarodó atomsorról álmodott, amely a saját farkába harap. Amint felébredt, hipotézisként állította fel, hogy a benzol, amelynek szerkezete régóta foglalkoztatta, nem lineáris, hanem gyűrűs szerkezetű. Ezzel a szerves kémia kutatásának új korszakát indította el 1865-ben.
Carl Jung, aki Freud egyik tanítványa volt egy kis ideig, nem értett egyet azzal az elgondolással, hogy az erotikus összetevő az alapja a legtöbb álomnak. Jung azt vallotta, hogy az álmok emlékeztetnek a kívánságainkra, képessé tesznek vágyaink felfedezésére. Amennyiben ez igaz, akkor az álmok értelmezése, megfejtése útmutató lehet életünk irányításában.
Álmoskönyvek
Az álomfejtéshez az álmoskönyvek nyújtanak segítséget. Noha Krúdy nevezetes és igen népszerű művének előszavában az írta: „inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak”, nem kevés laikus vagy éppen botcsinálta „álomszakértő” képezte ki magát sorai nyomán.
A módszer lényege, hogy bizonyos álomképekhez vagy álomtörténésekhez adott jelentéseket rendel, úgy, hogy sok-sok álmodó ember tapasztalatain keresztül általánosít. A jelentések, amelyeket bármely álmoskönyvből kiolvashatunk, még csak szavak, mondjuk a vágtató ló álomképe a szabadság utáni vágyat jelenti, de – mondják az álomfejtők –, ettől még nem kap értelmet az álom, nem látszanak az összefüggések.
Hiányzik az értelmezés, amelynek helyes megfogalmazása tanácsokkal szolgálhat a legkülönfélébb élethelyzetekben. Ezért már érdemes szakértőhöz fordulni.
Azt már mindenkinek magának kell eldöntenie, hisz-e abban, hogy az álommunka segít lelki kríziseinek, élete nagy problémáinak a megoldásában.
Még nincs hozzászólás