A koleszterin a vádlottak padján. Bűnös vagy ártatlan?

2017. december 30. | Írta: Dogossy Katalin

A modern, nyugati orvoslás jelenlegi álláspontja szerint a káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ennek némiképp ellentmond, hogy magas koleszterinszint, a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások mindössze 40%-ánál mérhető.

Mi a manó az a koleszterin?

A koleszterinmolekula az élethez nélkülözhetetlen zsírszerű anyag. A sejtek alkotóeleme, a sejtek önmegújító és javító mechanizmusaihoz és az agyban, az idegsejtek megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ráadásul antioxidáns képességgel is rendelkezik.

Fontos alkotóeleme a sejtmembránnak, számos hormonnak valamint az emésztésben részt vevő epesavaknak. Emellett lebomlása és átalakulása során energiát szolgáltat, tápanyagul szolgál egyes sejtek működéséhez, és szerepet játszik a D-vitamin előállításában.

Az alacsony sűrűségű LDL-t, a „rossz” koleszterint, és a magas sűrűségűt, a HDL-t, vagyis „jó” koleszterint.

Nem mindegy, hogy mit mérünk

Ha a vérben túl sok LDL koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.

A tartósan fennálló magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.

Így a magas LDL koleszterin-szint magas rizikót jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. A másik, a HDL koleszterin viszont megvédi a verőereket a vérrögképződéstől. Vagyis amikor az orvosnál a koleszterinszintünket mérik, fontos a jó és rossz koleszterin arányának meghatározása, mert ezek aránya befolyásolja a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.

Jelen álláspont szerint 6,8 mmol/l feletti koleszterinszint tekinthető magasnak, 5,2 mmol/liter alatt normálisnak. A HDL-érték minél magasabb, annál jobb. Az 1,42 mmol/liter fölött tekinthető normálisnak, és 0,9 alatt kórosnak.

A kardiológusok szerint amennyiben a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői, tehát a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomásértékek és a genetikai hajlam is jelen vannak, ajánlatos az összkoleszterinszintet 4,5 mmol/l, különösen súlyos esetben 3,5 mmol/l alá csökkenteni.

Nem mindegy, hogy mikor mérjünk

Az ám, csakhogy nem mindegy, mikor mérik. A téli időszakban a koleszterinszint magasabb, mint a nyári hónapokban. Egy érdekes tudományos tanulmány azt találta az Amerikai Egyesült Államokban, hogy férfiaknál decemberben, nőknél pedig januárban a legmagasabb átlagosan a vér koleszterinszintje.

A nyári hónapokban normális értékeket mutatóknál is 22%- ban kóros értékeket mértek télen. A téli időszakban jelentkező koleszterinszint-emelkedést azoknál is kimutatták, akik már szednek valamilyen koleszterincsökkentő gyógyszert.

A fenti jelenség ismerete hasznos lehet azok számára, akik az életmód-változtatás segítségével kívánják csökkenteni szérumkoleszterin-szintjüket, hiszen amennyiben nyáron kezdik diétájukat, az őszi, téli időszakban ellenőrizve laboratóriumi eredményeiket, nem biztos, hogy javulást észlelnek.

Miért magas?

A magas koleszterinszint három leggyakoribb kiváltó oka a genetikai hajlam, egyes anyagcsere-betegségek, illetve az esetek legnagyobb többségében a helytelen táplálkozás. Genetikailag 100-nál is több gén hibája szükséges a magas koleszterinszint kialakulásához. Ilyenkor a májsejtek LDL-receptorai szenvednek zavart.

A genetikailag magas koleszterinérték dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek továbbadódik. De ha a genetika nincs is jelen, a zsírokban, szénhidrátban gazdag táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás mind tovább növeli a magas koleszterinszint kialakulásának esélyét.

Kell-e gyógyszer, s ha igen, miért nem?

A koleszterinszint befolyásolására számos gyógyszeres és egyéb kezelés áll rendelkezésre. A koleszterinszint-csökkentők egyik legismertebb csoportja a sztatin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek. Hatásukat elsősorban a májban fejtik ki úgy, hogy gátolják a koleszterin előállításában részt vevő egyik enzim működését.

Természetesen, mint minden hatékony készítménynek, ezeknek a szereknek is vannak nemkívánatos hatásaik. Kimutatták például, hogy azoknál, akik hosszú távon szedik a sztatinokat, jelentkezhet álmatlanság, gyomor-bél rendszeri panaszok, gyengeség és fáradtságérzés, más vizsgálatok szerint pedig a sztatinok gátolhatják az oxidatív stressz elleni védelmet, illetve megváltoztatják az izomsejtek kémiai reakcióit.

Ezért a nem túl magas koleszterinértéknél nem gyógyszer, hanem koleszterinszegény diéta bevezetése ajánlott, mely halban, zöldségben, gyümölcsben és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag. A diéta mellett fontos a rendszeres testmozgás és a stresszoldás.

Amennyiben a diéta nem vezet eredményre, különböző táplálékkiegészítő szerek fogyasztása javasolt (Pl.: omega 3 zsírsavak). Gyógyszeres kezelést csak orvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni.

Címkék: egészséges táplálkozás, egészséges életmód, koleszterin, hdl, ldl