A klimax csak hiszti? Hangulatváltozások a menopauzában
A klimax csak hiszti... hallottad már? Sőt, a klimaxos hangulatingadozások nem egyenlők a depresszióval. Azonban egy dologgal érdemes tisztában lenni: a tartósan fennálló negatív stressz rendkívül káros az egészségre, muszáj vele foglalkozni.
Mezei Bea a helloklimax® program trénereként stresszkezeléssel és érzelmiintelligencia-fejlesztéssel foglalkozik, szakterülete a menopauza okozta érzelmi egyensúlytalanságok helyrebillentése és a stresszkezelési technikák megtanítása. A klimaxos kihívásáról, az érzelmi és hangulati ingadozásokról, változásokról őt kérdezte Koch Mária, a program alapítója. A videó szerkesztett változatát olvashatjátok.
Koch Mária: Klimaxos, hisztis tyúk – ezt a kifejezést sokszor hallhatjuk, ha klimaxos nő kerül a középpontba. Néha még nők egymásra is tesznek ilyen megjegyzéseket. Tisztázzuk: milyen pszichés változások terhelik meg a szervezetet menopauza idején? Mi zajlik bennünk olyankor, amikor mások szemében hisztisnek is tűnhetünk?
Mezei Bea: A nők részéről néha óriási erőbefektetést igényel, hogy a környezetük előtt titokban tartsák, milyen komoly hangulatingadozásokon mennek át. Néha egy napon belül is megtapasztalják, hogy hiába volt sikeres és vidám a napjuk, estére lehangoltak lesznek, és minden ok nélkül teljesen motivációvesztett állapotba kerülnek. Tudnunk kell, hogy a nőknek – bármely életkori szakaszról van is szó – hormonális „berendezkedésük” miatt eleve ingadozóbb a hangulatuk.
A menopauza idején az idegrendszerünknek a kívülről érkező sokféle inger feldolgozása mellett, a hormonális hullámzásokat is kezelnie kell. Emellett még az ösztrogéntermeléshez kapcsolódó változás is történik. Ha tudatosan igyekszünk kezelni a stresszt az életünkben, nagyban hozzájárulhatunk a kiegyensúlyozottabb hormontermeléshez.
KM: Mik a leggyakoribb tünetek?
MB: A testi tünetekkel kapcsolatos lelki jelenségek közül a hirtelen fellépő szorongást emelném ki. Erős gyomorgörcs, vagy folyamatos gyomorremegés, esetleg a tenyér izzadása járhat ezzel. Előfordul, hogy ezen erős stressztünetegyüttes észlelésekor az illető pánikba esik, sőt, ezt követően már azt is gondolja magáról, hogy pánikbeteg, pedig az esetek többségében erről nincsen szó.
Ha megismerjük és tudatosítjuk a testünk működését, akkor a stesszhelyzeteket a megfelelő gyakorlatokkal kezelhetjük, és így a testünk által adott válaszreakciókat is módosíthatjuk. A pácienseim közül sokan említik a szédülést, fejfájást, a mellkasra nehezedő nyomást, akár az ájuláshoz közeli állapotokról, vagy éppen a hasi, az alhas táján jelentkező tüneteket is. Ezek gyakran lehetnek a pánik tünetei is, amelyek félelmet ébresztenek, sokan nem tudják, hogy ez most tényleg a klimax, vagy esetleg valami betegség tünetei.
Mindez bizonytalanságot vált ki, felborítja a lelki egyensúlyt is, önbizalomhiányt okozhat. Ugyancsak az önbizalomvesztéshez járul az a gondolatsor, hogy a testi tüneteim miatt már nem vagyok elég jó, nem tudom ellátni a feladataimat, kiesek a munkából, mi lesz velem? A korábban említett fáradtság és koncentrációhiány mellett teljesítménycsökkenés is megjelenik a tünetek között. A lehúzó fáradtság leküzdésének egy nagyon jó módszere lehet a jóga vagy a relaxáció és a masszázs. Érdemes ezeket az új rutinokat beépítenünk a mindennapjainkba.
KM: Tudjuk, milyen kellemetlen tünet az alvászavar. Néhány hónap alatt teljesen lemeríti az embert, ezért érdemes még a folyamat elején, idejében reagálni. Sőt, akár preventíven is hozzáállhatunk a dologhoz, és már a tünetek megjelenése előtt megtanulhatunk bizonyos technikákat.
MB: Igen, de fontos az is, hogy a nők találjanak egy támogató közeget, ahol felvállalhatják, elmondhatják a tüneteiket.
KM: Visszatérve az eredeti gondolatra, fontos megjegyeznünk, hogy nem használhatjuk mindenre alibiként vagy kifogásként a menopauzát. Vajon hol van a határ a vállalható hangulatingadozás és a ’nettó hiszti’ között?
MB: Miközben hisztizik egy nő, gyakorlatilag fogalma sincs arról, hogy mennyire lovallta bele magát a dologba, és csak utólag tudja megítélni, hogy valójában hogyan viselkedett, és mennyire volt fontos az a dolog, amin kiborult. Éppen ezért nagyon fontos az önismeret fejlesztése. Hogy amikor valami elkezd fokozódni, ezt felismerve én mint megfigyelő léphessek be a szituációba: megfigyelem saját magamat és a felbukkanó milliónyi érzelmemet, és mint megfigyelő a saját egészségem érdekében elkezdem nyugalmi állapotba visszahozni magamat.
Rántsuk ki magunkat ebből az állapotból azonnal, kérjünk pár perc szünetet, járjunk egy kört a ház körül, menjünk el a mosdóba, nyissunk ablakot és lélegezzünk nagyokat, és fókuszáljunk arra, hogy visszahozzuk magunkat a nyugalmi állapotba. Mindezen túl az önirónia is sokat segíthet, hiszen ezzel máris nézőpontot váltunk, kívülről rátekintünk magunkra.
KM: Azt tapasztalom, hogy minden nőnek a saját terápiás útját kell kialakítania. Ami nekem bevált a tüneteim kezelésére, nem biztos, hogy neked is jó. Miért fontos az egyénre szabott megoldás?
MB: Egyéni élethelyzetek vannak és egyéni karakterek. Az elakadásaink, a személyes konfliktusaink is eltérőek. Ezért fontos az egyéni mentális támogatás minden nő számára, amellyel újra helyre tudjuk állítani a helyes önértékelésünket. Hogy a kor nemes dolog legyen, és semmiképp ne hátrányként tekintsünk rá.
A helloklimax® program a prevenció, edukáció és támogatás érdekében indította el életmódcsatornáját. Az új adásokat, beszélgetéseket kéthetente kedden este 20 órától láthatják a nézők a program Youtube csatornáján.
Még nincs hozzászólás