A klímaszorongás valós okai
2023-ban csak angol nyelven 27-szer annyian kerestek rá a neten a klímaszorongás címszóra, mint öt évvel korábban. Ha nem is szorongunk, de sokszor valamennyien úgy érezzük, hogy belepusztulunk a hőségbe, az időjárás kiszámíthatatlanságába.
Látjuk, hogy kertünkben kipusztulnak a fenyőfák és a ciprusok, viszont a fügefák kétszer hoznak termést egy nyár alatt. Mit jelent ez? Teljesen összeomlik az ökoszisztémánk, és hamarosan káosz lesz a világban?
Tények
Sajnos vannak erre utaló jelek. Az utóbbi három évtized átlagban rendre melegebb volt, mint bármelyik másik évtized 1850 óta. A melegedés mértéke a Kárpát-medencében 1,0-1,25 °C fok volt. A fagyos napok száma csökken, a hőségriadós napok száma viszont növekszik. Valamint növekszik a száraz időszakok hossza és a napi csapadékintenzitás mértéke is. Azaz ritkábban van csapadék, de amikor van, több esik, mint korábban.A forró napok, a hőhullámok, a hőségriasztások gyakoribbá válnak.
A 21. század végére a Föld átlaghőmérséklete minimum 0,3 Celsius-fokkal, maximum 4,8 Celsius-fokkal lesz magasabb, mint amennyi az 1780-as években, az ipari forradalom kezdetén volt. Leginkább az óceánok átlaghőmérséklete emelkedett az utóbbi évtizedekben.
A gleccserek olvadása, a jégtakarók zsugorodása már emberi szemmel is jól látható. A Jeges-tenger jégtakarója az elmúlt harminc évben 80 százalékkal csökkent. Az olvadó jég és a melegedő óceánok hatására a tengerszint emelkedik, és már most sorra tűnnek el a Csendes-óceán kis szigetei.
Az extrém hőhullámok, hurrikánok, áradások és szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése is a klímaváltozás egyértelmű jele. 2008 óta az árvizek és viharok évente több mint 20 millió embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, és több mint félmillió haláleset következett be szélsőséges időjárási események miatt.
A következmények
Ha nem vesszük mindezt komolyan, akkor a koralloknak akár a 90%-át is elveszíthetjük, és a szárazföldi fajok akár 14%-a a kihalás szélére kerülhet. Ezzel párhuzamosan több százmillió ember víz- és élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe az aszályok miatt.
A fapusztulások 20%-áért már most is az éghajlatváltozás felel. Ha ez így megy tovább, és ha nem mérsékeljük a károsanyag-kibocsátásokat, 2070-re az összes növény- és állatfaj harmada végleg eltűnhet a Föld színéről.
A klímaváltozás hatással lesz az élelmiszertermelésre, a vízforrásokra és az agrárrendszerre, ami élelmiszer-biztonsági problémákhoz vezethet. Előrejelzések szerint 2030-ra a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni. Ráadásul a szélsőségesebb csapadékeloszlás következtében egyszerre jelentkezhetnek párhuzamosan a vízhiány és a víztöbblet okozta problémák.
Veszélyeztetett állatok
A Természetvédelmi Világszövetség szerint a 15.060 becsült európai faj közül legalább 1677-at a kihalás veszélye fenyeget. A kihalás szélére került fajok közül a leginkább a csigák, kagylók és halak veszélyeztetettek, az emlősök közül pedig a sarki róka, az európai nyérc, a mediterrán barátfóka, az észak-atlanti bálna és a jegesmedve.
A pingvinek élelemhez jutását és a fészekrakási lehetőségeiket az antarktiszi jég olvadása veszélyezteti. Ha ez a jelenlegi ütemben folytatódik, 2050-re a császárpingvin-populációk 70 százaléka, 2100-ra pedig a kolóniák 98 százaléka tűnhet el a legrosszabb forgatókönyv szerint.
A klímaváltozás miatt a méhek és más beporzó fajok is ijesztő mértékben csökkennek a kontinensen, tízből egy méhet és pillangót a kihalás fenyegeti, pedig ezek a beporzók létfontosságúak az európai környezet és gazdaság számára.
Mi várható Magyarországon?
Az élet minőségéhez három dologra feltétlenül szükség van: a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerre, a tiszta vízre és az élhető környezetre. A Föld korlátozott édesvízkészletei egyre keresettebb hiánycikké válnak, hiszen a korlátozott vízkészletből egyre nagyobb igényeket kell kielégíteni.
Magyarország gyakran emlegetett édesvízgazdagsága csak viszonylagos, vízkészleteink ugyanis korlátozottak. A globális felmelegedés következtében gyakoribbak lesznek az árvizek, miközben csökkenhetnek a vízhozamok. Ennek következményeként például a Duna hosszabb időszakra nem lesz hajózható.
A hőmérséklet emelkedése növeli az erdőtüzek kialakulásának kockázatát. A felmelegedés, a csapadékeloszlás változása, a légkör növekvő szén-dioxid-koncentrációja, a viharok, a szárazság eltolódást okozhatnak egyes növényfajok földrajzi elhelyezkedésében.
Hazánk a Kárpát-medencében a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. Az éghajlati övek kismértékű változása azt eredményezheti, hogy Magyarország a három hatás valamelyikének uralma alá kerülhet. Hazánk éghajlata melegszik, és egyre szárazabb. A telek egyre enyhébbek és csapadékosabbak, a nyarak viszont melegebbek és aszályosabbak.
A szárazabbá váló klíma hatására várható a mediterrán és a balkáni növényfajok nagyobb térhódítása, miközben a hagyományos zöldség- és gyümölcstermesztés egyre nehezebb lesz. Ráadásul a szélsőséges időjárás, a globális felmelegedés felgyorsítja bizonyos fertőző, vérszívó rovarok által okozott betegségek megjelenését is.
A felmelegedés hatása egészségünkre
A globális felmelegedés mindenkit megvisel. A hőhullámok azonban az alábbi betegségek esetén jelentik a legnagyobb kockázatot:
- cukorbetegség és egyéb anyagcsere-betegségek;
- szervi eredetű mentális betegségek, demencia, Alzheimer-kór;
- mentális és viselkedési zavarok, alkoholizmus, skizofrénia;
- mozgási zavarok (Parkinson-kór stb.),
- szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok,
- idült légzőszervi betegségek,
- vesebetegségek.
Mi a megoldás?
Mivel a globális felmelegedést alapvetően emberi tevékenység okozza, nyilvánvalóan ezt kell megváltoztatni. Ma már belátható, hogy a CO2-kibocsátás további növelésére nincs lehetőség, sőt, a Párizsi Egyezmény klímacéljai értelmében ma már annak jelentős csökkentésére van szükség. Sajnos ezért az egyes ember keveset tehet.
Sok klímakutató szerint a megoldás a fogyasztás visszaszorítása, általában is annak a szemléletnek a megváltoztatása, hogy a fejlődés egyenlő a gazdasági növekedéssel. Sok tudós szerint a gazdasági növekedést le kell állítani.
Bajok a vizek körül
A tengerszint már a 20. század során is folyamatosan emelkedett, és az elmúlt évtizedekben a tendencia felgyorsult. Az előrejelzések szerint Európában az évszázad végére átlagosan 60-80 cm-es tengerszint-emelkedés várható.
Európa lakosságának mintegy egyharmada a parttól számított 50 km-es távolságon belül él, ezért lakóhelye a veszélyeztetett sávba kerül. A tengerszint emelkedése növelni fogja a tengerpartok körüli áradások és erózió kockázatát, és csökkenteni fogja a rendelkezésre álló édesvíz mennyiségét, mivel a tengervíz mélyebben behatol a felszín alatti vízrétegekbe. Ez valószínűleg azzal fog járni, hogy sokkal több sós víz hatolhat be az édesvízi víztestekbe, ami hatással lesz a mezőgazdaságra és az ivóvízellátásra.
A klímaszorongás okai és tünetei
A szorongás irreális, túlzott félelmi reakció, aminek a tünetei minden embernél máshogy jelentkeznek. A szorongás komolyabb tünetei főleg a fiatalabb korosztályokban vannak jelen. Egyre gyakoribb, hogy a tinik úgy érzik, nincs értelme tanulni, küzdeni, mert még az ő életükben vége lesz a világnak. Az ilyen gondolatoktól klímadepresszió is kialakulhat, mivel a fiatal cselekvésképtelennek érzi magát a természeti katasztrófa megakadályozásában, ezáltal az életének minden területét értelmetlennek kezdi érezni. A jó hír, hogy ezek a tünetek megszüntethetők, vagy jobb esetben akár meg is előzhetők.
(forrás:masfelfok.hu, https://climate.ec.europa.eu/,https://hu.met.com/)
Még nincs hozzászólás