A klímaszorongás valós okai
2023-ban csak angol nyelven 27-szer annyian kerestek rá a neten a klímaszorongás címszóra, mint öt évvel korábban. Ha nem is szorongunk, de sokszor valamennyien úgy érezzük, hogy belepusztulunk a hőségbe, az időjárás kiszámíthatatlanságába.
Látjuk, hogy kertünkben kipusztulnak a fenyőfák és a ciprusok, viszont a fügefák kétszer hoznak termést egy nyár alatt. Mit jelent ez? Teljesen összeomlik az ökoszisztémánk, és hamarosan káosz lesz a világban?
Tények
Sajnos vannak erre utaló jelek. Az utóbbi három évtized átlagban rendre melegebb volt, mint bármelyik másik évtized 1850 óta. A melegedés mértéke a Kárpát-medencében 1,0-1,25 °C fok volt. A fagyos napok száma csökken, a hőségriadós napok száma viszont növekszik. Valamint növekszik a száraz időszakok hossza és a napi csapadékintenzitás mértéke is. Azaz ritkábban van csapadék, de amikor van, több esik, mint korábban.A forró napok, a hőhullámok, a hőségriasztások gyakoribbá válnak.
A 21. század végére a Föld átlaghőmérséklete minimum 0,3 Celsius-fokkal, maximum 4,8 Celsius-fokkal lesz magasabb, mint amennyi az 1780-as években, az ipari forradalom kezdetén volt. Leginkább az óceánok átlaghőmérséklete emelkedett az utóbbi évtizedekben.
A gleccserek olvadása, a jégtakarók zsugorodása már emberi szemmel is jól látható. A Jeges-tenger jégtakarója az elmúlt harminc évben 80 százalékkal csökkent. Az olvadó jég és a melegedő óceánok hatására a tengerszint emelkedik, és már most sorra tűnnek el a Csendes-óceán kis szigetei.
Az extrém hőhullámok, hurrikánok, áradások és szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése is a klímaváltozás egyértelmű jele. 2008 óta az árvizek és viharok évente több mint 20 millió embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, és több mint félmillió haláleset következett be szélsőséges időjárási események miatt.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 1. számának 8. oldalán!)
Még nincs hozzászólás