A képzettebb fiatalok indulnak szerencsét próbálni
Arról folyamatos a vita, hogy pontosan mennyien dolgoznak külföldön: a kormány 350-370 ezer munkavállalót ismer el, de egyes becslések szerint ennél jóval többen lehetnek az országot elhagyók. A legtöbben anyagilag akarnak megerősödni. Elsősorban Ausztriába, Németországba és az Egyesült Királyságba mennek a magyarok szerencsét próbálni, a határon túlra ingázók számát pedig már 100 ezer fő körülire teszik.
Kik döntenek a távozás mellett? A statisztikák szerint elsősorban a felső-, illetve középfokú végzettséggel rendelkezők vágnának neki a külföldi munkaerőpiacnak, főként a 25–35 év közötti korosztály, derül ki egy állásportálokat tömörítő szervezet átfogó kutatásából.
A felállás ugyanakkor azt mutatja, hogy minden harmadik határátkelő magyar szakmunkásként keresi meg a kenyérrevalót, őket az irodai alkalmazottak követik 22 százalékkal. Sokan találnak munkát az IT-szektorban, őket az iparban, elsősorban az építőiparban és a turizmusban dolgozók csoportja követi. A vendéglátásban elhelyezkedők egyébként az Eurowork felméréseiben az első helyen szerepelnek.
Náluk kevesebben dolgoznak adminisztratív területen, salesesként, mérnöki, technikai jellegű munkahelyeken és pénzügyi területen. Érdekes, hogy a külföldön élő magyarok mindössze 5 százaléka helyezkedett el az egészségügyben, persze, erről is vannak eltérő vélemények. És az egyetemisták? Ők a külföldön élő magyarok mindössze két százalékát adják egyelőre.
A legtöbben persze alkalmazottként dolgoznak Nyugaton, csupán minden tizedik magyarnak sikerült elhelyezkednie középvezetői szinten. Felsővezetővé vagy cégtulajdonossá pedig csak a szerencsét próbáló honfitársaink öt százaléka vált. A kint élőknek egyébként kicsit több mint fele nő, és magas az egyedülállók aránya. A családosok és a gyermek nélküli párok a felét jelentik a külföldön élőknek, és sokan vannak azok, akik nem dolgoznak, csak párjukat kísérik.
És mi a helyzet a fizetésekkel? Tavaly már több mint 950 milliárd forintot kerestek azok a magyarok (118 ezren), akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni. Ez rekordnak számít, hiszen a válság kitörése előtt ez az összeg kevesebb, mint feleennyi volt.
A fizetések valóban jóval magasabbak, mint itthon, persze területenként eltérően. Tavaly Nagy-Britanniában az átlagkereset bruttó 780 ezer forint volt, Németországban 880 ezer, Ausztriában 700 ezer forint körüli összeg. Persze, a minimálbér – melyet a magyar munkások először kapnak – ennél jóval alacsonyabb, 370–500 ezer forint körül mozog.
Magyarország egyébként nem tartozik az igazán mobil országok közé: honfitársaink 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nekivágna a külföldi munkavállalásnak, míg a hollandoknál vagy a franciáknál ez az arány 94 százalék.
Még nincs hozzászólás