A gyógyító mesékről dióhéjban
Mesét hallgatni csodálatos élmény minden korosztály számára, ettől függetlenül a bennük kibontakozó történeteket gyakran a fantasztikum és a fantázia játékának, a gyermekek világának tekintik.
Azonban a népmesék évezredes hagyományában a gyermekmese fogalma ismeretlen: történetei a közösség minden tagjához szólnak, és képesek az élet kisebb-nagyobb kérdéseire is választ adni. Az archaikus kultúrákban az élőszó művészetét és a mesékben rejlő tudás átadását a mesemondók gyakorolták – meséltek esküvőn, keresztelőn, temetésen, de akár mezőgazdasági munka közben is. Ma már csak segítséggel érhetők el azok a szellemi tartalmak, amelyeket a mesék évezredek óta tárolnak. Ez a meseterápia, a modern kori mesemondók pedig a meseterapeuták.
Mesék a boldog befejezés után
A meseterápia azon a felismerésen alapul, hogy minden népmese az egyensúlyteremtésről szól; éppen ezért alkalmasak rá, hogy megoldásokkal szolgáljanak egy-egy nehéz életszakaszban. A különböző típusú népmesék különböző problémákkal foglalkoznak, így minden életkornak és élethelyzetnek megvannak a maga meséi. Tehát nemcsak gyerekeknek vagy kamaszoknak képes iránymutatást adni – mondjuk a leválás folyamatában – egy népmesében élő történet, hanem felnőtteknek is. Szülők esetében például a mesékben is előkerülő dilemma, milyen érzés az apának vagy az anyának, amikor a legidősebb gyermek elhagyja a családi fészket. Ráadásul a mesék nem csupán a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” jól csengő zárómondatig tartanak. Léteznek olyan mesék, amelyek éppen az öregkor nehézségeiről szólnak, arról hogy lehet szembenézni az élet utolsó harmadával. Fontos azonban leszögezni, hogy a meseterápia nem a pszichoterápia módszerével közelít meg egy aktuális életproblémát, hanem a népmesékben jelen lévő közösségi tudás felkutatásával.
Mit tanulhatunk a mesehősöktől?
Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta majd harminc éve foglalkozik a mesék gyógyító erejével. Meséin, kötetein és tanulmányain túl az általa megalkotott Metamorphoses Meseterápiás Módszer segít felszínre hozni a mesékben rejlő bölcsességet. „A mesék azt állítják, hogy mindazt, ami a világban vagy bennünk rosszul működik, meg lehet változtatni. Az európai és a keleti népmesék ismeretében az a kijelentést is megkockáztatható, hogy a mesék szerint nem a »világ« működik rosszul, hanem az ember nem kapcsolódik harmonikusan a világ által felkínált lehetőségekhez, illetve rossz választásai nyomán alakulnak ki olyan helyzetek, amelyek problémákat okoznak. A mese képes megszüntetni a problémákból keletkező káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet. Gyógyító erejének épp ez az egyik titka" – olvasható Boldizsár Ildikó honlapján. A mesehősök történetét végigjárva, a szimbolika révén megoldásokhoz juthatunk, megküzdhetünk a saját sárkányainkkal, vagy kitalálhatunk a sötét erdőből. Mindez nem csupán elmélet vagy gondolat, hanem erőteljes munka, amelyben cselekvéssé kell alakítani a megszerzett tudást. Minderről a meseterapeuta így ír: „A terápia akkor tud segíteni az egyensúly helyreállításában, ha pontosan meghatározzuk, hogy abban a mesében, amelyben az ellenfelek, a segítők, a konfliktusok, a bonyodalmak és a kiutak együtt vannak, vagyis ahol a sűrű erdő és jó esetben a tisztás is látszódik, a segítséget kérő éppen hol látja magát. Nem elég azonban megtalálni a saját mesénket, meg is kell érteni, és a változások szolgálatába is kell állítani azt.”
Még nincs hozzászólás