A cukorbetegség előszobája: inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia a diabéteszt megelőző állapot. Statisztikák szerint itthon minden tizenkettedik ember cukorbetegségben, vagy egy azt megelőző állapotban van. Érdemes odafigyelni a testünk jeleire, hiszen ha időben vesszük észre, hogy közeleg a baj,
akkor sokkal kevesebbel is megúszhatjuk.
Varga Dóra dietetikus segít abban, hogyan ismerjük fel és kezeljük megfelelően, ha az inzulinrezisztencia első jeleit tapasztaljuk.
A tünetek
„Az inzulinrezisztencia – vagy más néven hyperinzulinaemia – felhívja a figyelmünket arra, hogy valamit tennünk kell az egészségünkért. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, mikor a sejtek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, vagyis nem ismerik fel a jelenlétét. Emiatt a hasnyálmirigynek sokkal több inzulint kell termelnie, hogy a cukrot a sejtekbe jutassa – egy idő után a hasnyálmirigy kifárad, ekkor a vércukorszint is emelkedni kezd, és egy idő után 2-es típusú, más néven időskori cukorbetegség alakulhat ki.
A kórképet elsősorban családtervezés előtt álló, túlsúllyal rendelkező hölgyeknél diagnosztizálják, de érinthet kifejezetten vékony hölgyeket, sőt, férfiakat, illetve serdülőket is. Ha a szülők, nagyszülők között van időskori cukorbeteg, akkor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki inzulinrezisztencia a gyermekek, unokák körében.
A pontos diagnózis felállításához cukorterheléses vizsgálatra van szükség, mely során 75 gramm cukrot tartalmazó szirupot kell éhgyomorra elfogyasztani. A vércukor- és inzulinszint ellenőrzése szükséges a folyadék elfogyasztása előtt közvetlenül, és utána 2 órával, de sok esetben a 60 perces értékeket is érdemes megnézni a pontos vércukor- és inzulingörbe felállításához.
Ha a mindennapokban a következő tüneteket tapasztalják, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni: cukros ételek elfogyasztása után kis idővel idegességet, remegést tapasztal; gyakran felébred éjszaka, alvás közben izzad; ha nem tud időben étkezni, akkor elkezd izzadni, koncentrációs zavarok lépnek fel; étkezés után másfél, két órával fáradt, illetve nehezen tud koncentrálni, és szapora a szívverése; rendszertelen a menstruációja, esetleg meddőség áll fenn; túlsúlyát nem tudja leadni hagyományos diétával, elsősorban hasra lokalizálódó elhízás jelentkezik, vagy éppen kifejezetten vékony testalkatú, és képtelen hízni; cisztákat találtak a petefészkében.”
A kezelés
Varga Dóra szerint szerencsére még semmi nincs veszve attól, hogy valaki inzulinrezisztens. Komplex életmódváltással nagyon sokat lehet javítani az állapoton, bár súlyosabb esetben gyógyszeres kiegészítésre is szükség lehet.
„A kezelésnél kiemelt szerepe van az életmódváltással járó, meghatározott szénhidráttartalmú étrend bevezetésének, a rendszeres kardio- és rezisztenciaedzést is magában foglaló mozgásterápiának és a lelki harmónia megteremtésének.
A szénhidrátok fogyasztását muszáj mérsékelni, de a nagymértékű csökkentés nem javasolt. Napi szinten átlagosan 120–220 gramm közötti szénhidrátbevitel szükséges, de a megfelelő mennyiség meghatározásához és elosztásához forduljunk dietetikus szakemberhez. Az egyik fő szempont, hogy alacsony glikémiás indexű ételekből álljon a diéta.
A cukrokat, beleértve a kristálycukrot, a porcukrot, a barna cukrot, a nádcukrot, a mézet és a különböző szirupokat, kerüljük, hiszen gyorsan megemelik a vércukorszintet, ami nagy inzulinválasszal jár. Fehér lisztes termékek helyett válasszunk teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó alapanyagokat, és a magas rosttartalmú köreteket helyezzük előtérbe a főétkezések során.
A zsiradékok magas kalóriatartalmuk ellenére lassítják a szénhidrátok felszívódását. Itt a minőségre érdemes nagy hangsúlyt fektetni, így az állati eredetű zsírok – mint például a szalonna, a sertészsír, a sajtok – helyett érdemes többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag alapanyagok fogyasztását előtérbe helyezni, mint a hidegen sajtolt növényi olajok, a tengeri halak, az olajos magvak vagy az avokádó.
Az érintettek nagy része túlsúllyal küzd, az ő esetükben az elsődleges cél a fogyás, hiszen kevesebb zsírszövet kevesebb inzulint igényel, míg a vékony testalkatúaknál az egészséges izom- és zsírszövetmennyiség elérésére kell törekedni.
Azok az inzulinrezisztenciás és egyben túlsúlyos nők, akik 5-10 százalékos testtömegcsökkenést értek el, javulást tapasztalhatnak a vércukor- és inzulinértékekben, a koleszterinszintben, sőt, a menstruációs ciklusuk is rendszeresebbé válik. A javasolt mozgásforma a közepes intenzitású kardioedzés, minimum 180 perc hetente, és legalább 1 óra erősítő edzés a hét valamelyik napján.”
Még nincs hozzászólás