A bulinegyed szakácsai főznek a rászorulóknak
A belvárosi bulinegyed egyik népszerű helyének szakácsa, Róder András, azon kevesek egyike, aki nemcsak sajnálkozik, együtt érez, de tesz is valamit azokért, akiknek ennivalóra se futja. Ő is látta az ételosztások idején a városban kígyózó sorokat, de akkor változott meg benne végleg valami, amikor egy nap bejött egy férfi az étterembe, ahol dolgozik, és megkérdezte, nem tudnának-e neki egy tál meleg ételt adni, mert nagyon éhes.
„Ez a jelenet nem hagyott nyugodni az elkövetkező napokban, és az is eszembe jutott, hogy annak a pénznek a töredékéből, amit itt esténként elpiálnak az emberek, mennyi ember jóllakhatna Arra gondoltam, hogy van itt néhány kocsma, bolt a Klauzál téren, ha csak ezen a pár helyen gyűjtenénk hét közben, akkor abból kéthetente száz főre tudnánk ebédet főzni.”
Az alapötlet tehát megvolt, néhány segítő, önkéntes pedig Gera Melinda biológus irányításával megszervezte a Heti betevőt. Nagyjából egy éve, egy december végi vasárnapon főzött először Róder András a rászorulóknak. Már akkor is vagy százan eljöttek, pedig csak egy-két környékbeli hajléktalanszállón szóltak az önkéntesek, hogy lesz ételosztás a Klauzál téren.
„Nekem az is nagyon fontos volt, hogy tartalmas, finom ebédeket készítsünk, ugyanolyat, mint az éttermi vendégeknek. Az első pár alkalommal kérdeztük az embereket, hogy mire vágynának: rántott hús petrezselymes krumplival, és uborkasalátával – volt a válasz. Egyszer mindenképpen megcsináljuk azt is, még akkor is, ha nem egyszerű.”
Az első két alkalom óta már minden vasárnap főznek. Ugyan eleinte néha nem jött össze elegendő pénz, de Róder Andrásék úgy gondolták, hogy a hiányzó néhány ezer forintot összedobják a baráti körben. Ma már átlagban kétszáz adagot készítenek, és negyven helyen van kinn persely a bulinegyedben. Ezekben gyűjtik a pénzt az alapanyagokra.
„Az emberek szívesen adakoznak, mert ez megnyugtatja a lelkiismeretüket. Ráadásul kohéziós erőt is jelent: az ember szeret egy kocsmát, ez a kocsma jót tesz, amihez ő is hozzájárul. Büszke lehetsz a törzshelyedre. Talán ez is az oka, hogy majdnem mindig összegyűlik a szükséges pénz.”
Szerencsére a Kisüzem szakácsai mellett azóta mások is beszálltak, úgyhogy most már négy étterem szakácsa főz felváltva, és rengetegen hoznak süteményt, gyümölcsöt, palacsintát a Klauzál térre. Fiatalok, idősek, akik hallottak valahol a kezdeményezésről. Mindez mintha ellentmondana annak a gyakran ismételgetett tételnek, hogy kiveszett belőlünk az együttérzés, a szolidaritás.
„Az ember legalább annyira jó is, mint amennyire rossz. Néha majdnem elsírom magam, amikor látom azt a rengeteg segítőt a Klauzál téren. Hát ezt nem gondoltam volna az elején. Egyébként egyre ritkábban megyek ki az osztáshoz, mert azt nem viselem jól lelkileg.”
Még nincs hozzászólás