A Biblia meséje
Volt nekik unokájuk kettő, a Bözsi nénié szőke, a Rózsikáé meg barna.
Együtt játszottak egész nyáron, fára másztak a kertben, csatangoltak a réten, nem is igen látta őket addig senki, míg valamelyik konyhából ki nem kunkorodott a lámpafénnyel együtt a vacsora illata.
Én voltam az egyik, Györgyi barátnőm a másik, aki ezeket a szabadságos nyarakat élte, amelyek aztán elmúltak, persze. Mi megnőttünk, a házak összementek, betonlap került a kútra, mikrohullámú sütő a konyhába, de a kisebbik ház akkor már nem volt a Bözsi nénié, elment ő a lányához Pestre.
Néhány éve eladtuk mi is a megörökölt házikót. Mentek az unokatestvérek kipakolni a szobát, a kamrát, a kasztnit, elosztottuk egymás közt az öreg rádiót, a porcelán sótartót, a papa tarisznyáját – s abban volt egy Biblia.
Igen csodálkoztam, mert nagyanyám nem volt nagy templomba járó – hogy pontos legyek, egyszer veszett össze a plébánossal, de akkor egy életre. Ahogy kinyitottam a kemény fedelet, kiesett az első lap. Fölvettem.
„Győri Zsigmond édesapánk meg holt 1936 Április 15-dikén, élt 66 évet”
Valakik, az írásképből ítélve többen is, a család anyakönyvét vezették ebben a Bibliában, az üres oldalakra feljegyezték a születéseket, házasságokat, halálokat, ki abbahagyta, ki átvette, folytatta. Csakhogy nem az én családom. Ez a Bözsi néni bibliája!
Összedugtuk a fejünket annyi év után újra Györgyivel, hogy kibogozzuk, kik kerültek elő a százéves múltból ebben a Bibliában. De nem sokra mentünk: ha mindenkit Kálmánnak, Andrásnak és Zsigmondnak hívnak, ha a családtagok át-meg átmásolgatják a neveket s a számokat egyik oldalról a másikra, ha nem tudjuk, ki írta a feljegyzést és mikor, akkor családfakutató legyen a talpán, aki ebben tájékozódni tud. Mindenesetre az a Sinka Erzsébet, aki egy Győri Andráshoz ment hozzá – Bözsi néni volt! És az ő felmenőiből így lettek Györgyinek hirtelen déd- és ükszülei – akik e lapokról üzenik, hogy voltak, szültek, házasodtak, éltek, míg meg nem haltak –, köszönhetően a papa tarisznyájának és Károlyi Gáspár Szent Bibliájának, kiadta a Brit és Külföldi társulat, 1901-ben.
Még nincs hozzászólás