Zólyomi Zsolt szépségridikülje
Csuda kis szerkezet. Minden belefér, amire egy finom úrinőnek szüksége lehet. Stílszerűen fogalmazva: egy szépségridikül, ami Zólyomi Zsolt, a neves parfümőr egyik kedvenc tárgya. A különleges neszesszernek természetesen története is van.
A magyar „orral” a Várkert Bazárban találkozunk. Találóbb nem is lehetne a helyszín, hiszen sokan „mini-Versailles"-nak hívják az itteni neoreneszánsz kertet. Zsolt márpedig alaposan ismeri Versailles-t, hiszen annak idején az egyetlen magyarként végezhette el a Jean-Paul Guerlain által alapított parfümkészítő mesterkurzust a Napkirály fellegvárában.
Ráadásul a neves parfümőr volt az, aki a Várkert Bazár I. világháborús kiállítását – Magyarország-szerte egyedülálló módon – korhű, ám kifejezetten kellemetlen illatokkal tette még élethűbbé. A kert egyik padjára telepedve még készségesen útbaigazít néhány tanácstalan olasz turistát, majd nevetve árulja el, hogy sosem beszélt tökéletesen olaszul.
A közjátékot követően sejtelmesen előhúz egy antik rézszelencét, amiről, ha ezer évig bámulnám, se jönnék rá, hogy micsoda.
„Ez egy art deco szépségridikül, ami egyrészt teljesen visszaadja a kor stílusjegyeit, ugyanakkor a sokszögű fémdobozka valamennyi ajtaja más és más kincset, funkciót rejt. Mivel kifejezetten elegáns tárgyról van szó, a kor hölgyei akár színházi táskaként is használhatták, a csuklójukra akasztva.”
S ahogy Zsolt egyre-másra nyitogatja a dobozka ajtóit, úgy bukkannak elő újabb és újabb kincsek és fiókok a tárgy gyomrából. Emitt egy zsebkendőtartó tárul fel, míg egy másik ajtó minifésűt és minitükröt rejt.
De helyet kapott egy pirinyó pirosító és púder is a pamaccsal együtt, sőt, apró fiolányi parfümöt, levélpapírt, tollat, ceruzát, és néhány szál gyufát és cigarettát is tárolhatott benne egykor a tulajdonosa.
„Mivel több alkalommal nyilatkoztam már arról, hogy megszállottan gyűjtöm a magyar kozmetikaipar régi relikviáit, sokszor megesik, hogy ismeretlen jóakaróim besétálnak az üzletembe, zsebükben néhány számomra felbecsülhetetlen értéktárggyal.
Egyszer például egy korosabb bácsi jött így hozzám, aki vidékről vonatozott fel azért, mert talált a padlásán néhány parfümösüvegcsét. Kiderült, hogy a háború előtti patinás parfümlaboratórium, az 1899-ben alapított Molnár és Moser néhány tégelyét hozta el nekem, némelyikben még illatesszencia is volt. Bár a gyűjtemény egy kisebb vagyont ér a hozzáértők számára, az úriember még azt sem engedte meg, hogy a vonatjegyét kifizessem.
A szépségszelence is így került hozzám, amellyel egy ugyancsak ismeretlen hölgy ajándékozott meg. Csodálatos érzés, hogy ismeretlenül is odafigyelnek a számomra fontos magyar parfümkultúra emlékeire az emberek.”
A parfümkreátor számára kifejezetten fontos a tárgykultúra, bár az „álfunkcionális”, lakberendezési tárgynak látszó mütyürök kissé idegesítik.
„Szerencsére a környezetem idejekorán megtanulta, hogy teljesen felesleges porfogókat és más giccses csecsebecséket ajándékozni nekem. Az antik tárgyakért rajongok. Mindenevő vagyok: 19. századi festmények és kortárs festők is díszítik az otthonomat.”
Zólyomi Zsolt rendszeresen megfordul Párizs és a világ legnagyobb műtárgy- és bolhapiacán, a Les Puces de Clignancourt-on.
„Ilyenkor elvegyülök a forgatagban, úgy nézelődök, mintha lenne egy berendezendő kastélyom, mert múzeumi élmény, és inspirációforrásnak sem utolsó a színes kavalkád.
A parfümőrképzésem befejezésekor például itt vásároltam magamnak egy eredeti 18. századi selyemmellényt emlékbe, amit akár még maga Marie Antoinette is láthatott egy korabeli »buliban«. Mivel gyermekkoromtól fogva az esztétikum és a szépség játssza a legfőbb szerepet az életemben, utazásaim során mindig megtaláljuk egymást a különleges tárgyakkal és emberekkel.”
Bár a parfümőr a világ legelitebb társaságaiba is bejáratos, sosem felejti el, honnan jött.
„Igaz, a luxusiparban dolgozom, de nem vagyok elitista. Baráti kapcsolatot ápolok a növénytermesztőkkel, kertészekkel, gyümölcsnemesítőkkel, akikkel – a legtöbb parfümőrhöz hasonlóan – szoros a munkakapcsolatunk, hiszen rajtuk is múlik, milyen alapanyagokkal dolgozom a jövőben.
A családom nemesi ága mellett a másik ágbéli nagyszüleim egyszerű munkásemberek voltak, az édesapám pedig első generációs szemorvosként részt vett itthon a lézeres szemműtétek bevezetésében. Apa abban is legendás, hogy mindenkivel hamar megtalálja a közös hangot.
Mindez szerencsére rám is jellemző lett: állítólag közvetlen és barátságos személy vagyok, aki természetesen a takarítónőknek is előre köszön a Ritzben. Az egyik legkedvesebb luxus az életemben a nyaralóm Balatonlellén, ahol saját kikötőben élvezhetem a naplementét. Nem csak az illatok világában imádom szabadon engedni a fantáziámat.”
Megszállott parfümrajongóként nagyon érdekelt, mire készül mostanság a magyar „orr”. Zólyomi Zsolt válasza minden várakozásomat felülmúlta. „A Pannonhalmi Bencés Főapátsággal karöltve dolgozom gyógynövényes kozmetikumokon, magánszemélyeknek és egy hatalmas kínai konszern számára is fejlesztek illatokat, és ha minden igaz, még ebben az évben megjelenik az első parfümcsaládom is.”
Még nincs hozzászólás