Zöldellő falak
A nagyvárosi ember sajnos már rég megszokta, hogy napjai nagy részében rideg falak veszik körül. Otthon a szobában, bent az irodában éppúgy, mint az utcára kilépve: épületek közé vagyunk szorítva, a betondzsungelben növényeket alig-alig láthatunk. Vagy mégsem? Új trend van kialakulóban, a zöldfalaknak köszönhetően a természet szép lassan visszalopakodhat az urbánus élettérbe.
Bár egyelőre csak néhol futhatunk bele az igen dekoratív, növények alkotta falakba, már irodaházakban, bankokban, szórakozóhelyeken és üzletekben is rácsodálkozhatunk a természet burjánzó szépségére. A zöldfalak ugyanis a falba épített „függőleges kertek”, melyek sűrű növénytakarója többféle módon is jó hatással lehet a nagyvárosba szorult ember életére.
„Ezek közül legfontosabb a légszennyezés csökkentése – kezdi taglalni a zöldfalak előnyeit Kiss Márton tájépítész, Magyarország egyik vezető zöldfalépítője.
– Mivel a növények nem csupán felhasználják a szén-dioxidot, de oxigént is termelnek belőle, nagyban hozzájárulnak a levegő frissítéséhez. »Légzésüknek« köszönhetően az embert tisztább, oxigénben gazdagabb levegő veszi körül, miközben a városokban eluralkodó por egy részét is képesek felvenni, és optimalizálják a levegő páratartalmát.
A zöldfalak továbbá kiváló hő- és hangszigetelők, így nem csupán az épületek energiaháztartását javítják, de az épületekben tapasztalható zaj mértékét is csökkentik.”
A zöldfalak tehát épp azokat a gondokat enyhítik, amelyek oly jellemzőek napjaink városi környezetére, így – hosszabb távon és nagyobb mennyiségben – a fenntartható fejlődés letéteményesei közé tartozhatnak. Nemhiába ismerik fel egyre több építészeti cégnél a vertikális növényfalakban rejlő lehetőséget. Kiss Márton és „faltársa”, Dancsuly Krisztina úgy látják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a zöldfalak iránt:
„Építészirodáknál is tapasztalni a társadalmi igényt, egyre több épületbe terveznek zöldfalat. A magánmegrendelők is érdeklődőbbek, a növényfal kezd trendivé válni. Ugyanakkor egy zöld homlokzat létrehozása – ne feledjük, hatalmas felületről van szó – komoly kiadást jelenthet.”
De nem csak az anyagiakkal magyarázható, hogy hazánkban a zöldfalak inkább az épületeken belül találhatók. A külső növényfal ki van téve az időjárás viszontagságainak, és nálunk az éghajlat nem kegyes a házak homlokzatába épített növényekhez: nyáron +40, télen –20 fokot is el kell viselniük, miközben például Franciaországban az enyhébb óceáni éghajlat lehetővé tette a külső zöldfalak elterjedését. Talán nem véletlen, hogy az első növényfalat is egy francia botanikus, Patrick Blanc építette 1988-ban, Párizsban.
Nálunk a tájépítészet ezen ágazata meglehetősen friss, és inkább a beltéri növényfalakra koncentrál. Kiss Mártonék 2009-ben építették első zöldfalukat, s ezzel úttörők voltak e területen. Az első kísérletek során sörösrekeszekbe telepítették a növényeket, meséli, idővel pedig elkezdték lecserélni a földalapú közeget.
„A földszerű közeggel ugyanis lehetnek gondok: kipereghet a zöldfalból, piszkot hagy, a kihullott földdarabkákat pótolni kell, miközben a függőleges földréteg meg is süllyedhet. Nehezebb a növényeket beültetni is, viszont a kórokozók könnyebben megragadnak a földalapú falban, mint egy vízkultúrás rendszerben.
Ez utóbbi esetében a növények begyökerezését másfél centiméteres textilréteg biztosítja, amibe automatizált víz- és tápanyag-adagoló segítségével több alkalommal kevés vizet juttatnak, így folyamatosan át van itatva friss vízzel. Egy ilyen közegben a növények is jobban fejlődnek.”
A jól megépített zöldfal – akár tartalmaz földet, akár más közegben gyökereznek a növények – gyakorlatilag örökéletű, igaz, folyamatosan gondozni kell. Kiss Márton kétheti karbantartást javasol, ez az öntözőrendszer és a tápanyag-utánpótló ellenőrzése mellett a metszést is magában foglalja.
A belső zöldfalakat elsősorban trópusi növények, szobanövények alkotják, és valóban burjánzásról beszélhetünk, hiszen 10 négyzetméternyi felületre hét-nyolcszáz növényt ültetnek be. Ezek elsősorban leveleik színével, a zöld különböző árnyalataival gyönyörködtetnek, de a függőleges kertet alkotó 4050 növényfaj között például vitorlavirág is előfordul – a megrendelő igényei szerint.
A zöldfalak jelenléte nem csupán a fenntartható fejlődés szempontjából üdvözítő. Szépek, jót tesznek az ember koncentrációs képességének és a közérzetének is. Vissza tehát a természetbe – akár a négy fal között is!
Még nincs hozzászólás