Virágok a konyhában
Esküvői csokorba borostyán, barátnak árvácska, anyák napjára orgona vagy gyöngyvirág - ez a virágnyelv hagyománya. A sült nyúlgerinchez illő rózsa vagy egy málnás desszerthez passzoló muskátli pedig a virágok gasztronómiai élvezete.
Bizonyos zöldségfélék virágzata már évszázadok óta jelen van az étkezésünkben – ilyen a brokkoli, a karfiol, vagy az articsóka –, ezzel szemben a muskátli, az árvácska, vagy a begónia szirmainak elfogyasztása korántsem hétköznapi. Pedig az ehető virágok fogyasztása egyáltalán nem új keletű. Már az ókorban is léteztek olyan receptek, amelyeknek egy vagy több hozzávalója virág volt.
A kilencvenes évektől Magyarországon is újjáéledt a több évezredes hagyomány, és a virágok elindultak, hogy visszahódítsák a konyhát. A kulináris világ szakértői kezdetben főként díszítésre használták a virágszirmokat, aztán kiderült, hogy nemcsak szebb, hanem finomabb is tőlük az étel.
Érzékszervek élvezete
Szentesen, a Pillár család kertészetében több mint húsz éve foglalkoznak ehető virágok termesztésével, így a téma hazai úttörőinek és szakértőinek számítanak. Saját nemesítésű virágaikat szabadalmi oltalom védi, számos, a csúcsgasztronómiából ismert séffel és étteremmel állnak kapcsolatban, és rangos díjakat mondhatnak magukénak.
A családi kertészetben több mint százféle ehető virág nő. „A legtöbb fűszernövény virága ehető. Az oregánóvirág, a mentavirág vagy a zsályavirág például mind ehetőek – mondja Pillár József kutató kertészmérnök, majd hozzáteszi: Az ehető virágok esetében az érzékszervekre való hatás a cél, és ennek kiemelt eleme az esztétikum is.”
Ne az út szélén keressük a vacsorának valót!
Az egyik virág erőteljes és jellegzetes ízével, a másik inkább íztelen illatosságával emelhet fejedelmi méltóságúra egy hétköznapi vacsorát. A krizantém szirmainak enyhén fanyar, az árvácskának mentás, a begóniának kissé csípős és citromos, a szegfűnek a szegfűszegre és a fahéjra, míg a tulipánnak az uborkára emlékeztető íze van. A virágok felhasználása a konyhában változatos, fogyaszthatóak nyersen, sütve, kandírozva, bundában, de akár készülhet belőlük zselé is.
Lehetünk kísérletezők, de maradhatunk a jól bevált recepteknél és kombinációknál is: a büdöske összevágott szirmait rizsbe vagy levesekbe főzve, az ibolya édeskés virágát desszertek díszítésére, ecetek illatosítására, a sarkantyúvirág borsos ízű leveleit és virágait sajtok mellé, míg a pitypang virágát – tojássárgájába, majd kukoricakorpába forgatás után – sütve ajánlják a hozzáértők. Azonban azt érdemes leszögezni, hogy ne a virágpiacon, vagy az út szélén keressük a vacsorának valót!
„A nem étkezés céljára nevelt virágok termesztése során szinte minden esetben használnak növényvédő szereket, amelyek a szervezetbe kerülve rettentő károsak lehetnek. Az akác például nagyon sok helyen előfordul, de forgalmas út mellől nem szabad leszedni, hiszen tele van szennyeződéssel” – magyarázza a szakértő.
Tehát mint minden újdonsággal kapcsolatban, úgy az ehető virágok esetében is érvényes a szabály: tájékozódjunk, mielőtt bevetnénk őket a konyhában!
Még nincs hozzászólás