Versforradalom korhatár nélkül
Megríkat, megnevettet, untat, fejbe vág. Egy biztos, közömbös senki sem marad, ha verset olvas, különösen napjainkban, amikor azok is kapaszkodót keresnek a költészetben, akik idáig az összes rímet és poétát a hátuk közepére se kívánták. Vajon mit nyújthatnak a versek a 21. század embere számára?
Két évvel ezelőtt rohamosan terjedt az egyik népszerű közösségi oldalon egy játék, amelynek az volt a lényege, hogy másold be, majd oszd meg a kedvenc versedet, és kérd meg erre további ismerőseidet is.
Volt, aki frászt kapott az új őrülettől, míg mások lelkesen tettek eleget a kihívásnak. Az oldalt elárasztották a költemények korszakra, hangulatra, szerzőre való tekintet nélkül. 2016 elején Lackfi János és Szabó T. Anna költők kezdtek ugyanezen a közösségi oldalon irodalmi labdajátékba a negyvenéves nőkről és férfiakról, amihez tucatnyi kortárs költő is csatlakozott.
A vers mint kultúraközvetítő eszköz
Napjainkban nem csak a Zuckerberg-galaxis árulkodik arról, hogy igenis igény van az élethelyzetekre választ adó alkotásokra. Elég csak a teltházas slam poetry-estekre gondolni, amelyek kötetlen formában, az utca nyelvén szólnak aktuális témákról az emberekhez, vagy a népszerű videómegosztó webhelyekre kattintani, ahol a megtekintések száma hűen tükrözi, hogy esténként hányan szipognak József Attila vagy Radnóti Miklós megzenésített versein.
Vajon már az iskolában sikerül-e megszerettetni a verseket a fiatalokkal, különösen most, amikor a 21. század kütyüi mellett nem biztos, hogy van kedvük leporolt versesköteteket olvasgatni?
- A diákok a tévhittel ellentétben nagyon nyitottak a versekre, mindig kérdezik, hogy mikor jutunk el a kortárs költőkhöz - magyarázza Lukács Ági, az egyik fővárosi gimnázium magyar-történelem szakos tanárnője. - Meglepi őket, hogy a költő, akiről beszélünk, köztünk él, és el lehet hívni az irodalomórára. Csakhogy a diák nem fog magától keresgélni az interneten, csak akkor, ha hall az adott költeményről az iskolában. Ezért óriási a tanár felelőssége, hogy mit visz be az órára. Egy klasszikus mellett ugyanis simán elférnek a Halott Pénz vagy a Pál Utcai Fiúk együttes szövegei, ha metaforát szeretnénk tanítani. A pedagóguson múlik, hogy mivel tudja felkelteni az érdeklődésüket a költészet iránt. Az örökérvényű témák - pl. a szerelem vagy az elmúlás - nagyon hatnak rájuk, ahogy az is, ha valamin jóízűt lehet nevetni. A veszély így is fennáll, hogy a szerző elveszíti varázsát a diákok számára, mert ami még aktuális téma volt nekik öt-hat évvel ezelőtt (pl. az SMS-ezés), azt ma már érdektelennek tartják, mivel az idő túlhaladta.
„Sokan írnak verseket gyerekkorukban, aztán abbahagyják, mert azt hallják, hogy ez egy szakma, és elszégyellik magukat – fűzi hozzá Nyáry Krisztián könyvkiadó, író, irodalomtörténész. – Ösztönözni kell a gyerekeket az írásra, mert ha írnak, akkor olvasnak is.
Általában tizenkét–tizennyolc éves korban dől el, hogy olvasók maradunk-e. A versírás sikerének titka, hogy minél többen felfigyeljenek rá, fontos legyen a közönség számára, és elismerje az irodalmi közeg. A költő elsősorban esztétikai hatást szeretne elérni, ahhoz képest méri a saját sikerét, hogy mindezt elérte-e. A vers fontos kultúraközvetítő eszköz.
El lehet olvasni egy nyolcvanoldalas tanulmányt a magányról, de a Reménytelenül című József Attila-versben minden benne van. Általában olyan időszakban fordul az ember a költészet felé, amikor kapaszkodót keres. Most akárhogy is szépítjük, fogódzók nélküli korszakban élünk.”
Újra felfedezni a költészetet
„Az emberek igénylik a verseket, a magyar versszerető kultúra – állítja Nyáry Krisztián. – Egy verseskötetből kb. 1000 darab fogy el átlagosan. Ez így volt Ady idejében, és most is. Az olvasót az olyan alkotás érinti meg, amelyik a napi gondjaira ad választ, de sokszor ezt csak akkor kapja meg – főleg az iskolában –, ha túl van Homéroszon és Dantén.
Instavers: a kortárs költészet népszerűsítésére létrehozott oldal könnyen érthető verssorokat válogat össze, és különleges képi rendszerben tálalja az érdeklődőknek.
Mindennapi kortárs magyar vers: a 2010-ben létrehozott oldal célja, hogy széles körben népszerűsítse a kortárs költészetet, és minél többen megismerjék a szerzőket.
Slam Poetry: a hazai slam mozgalmat a Műcsarnok indította útjára 2006-ban Budapest Slam nevű rendezvényével, amit költők és rapperek csatájaként tartanak számon.
A hatvanas évektől a nyolcvanas évek közepéig nagy példányszámban fogytak a versek, az állam gondoskodott róla, hogy mindenkinek ott legyen a polcán Pilinszky János. Sokan nosztalgiával tekintenek vissza erre az időszakra, de ez egy kivételes helyzet volt. A költőknek mindig meg kellett küzdeniük azért, hogy olvassák őket. Petőfi sem a verseskötetei miatt volt népszerű, hanem mert megjelent különböző lapokban, előadták, megzenésítették a költeményeit.
Azt hiszem, ma a költészet újrafelfedezése zajlik, csak megváltoztak a keretek: megszűntek bizonyos hagyományos csatornák – például a napilapokból kikopott a versmelléklet –, van helyette internet, egyre több az újra működő irodalmi szalon, és rengeteg embert vonzanak a slam poetry-estek” – fűzi hozzá Nyáry Krisztián.
Még nincs hozzászólás