A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Védőoltás pro és kontra

A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban ismét felerősödtek az oltásellenes hangok. Az ellenzők legfőbb érve a még el sem készült vakcinával szemben az, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet megfelelő számú ellenőrző vizsgálatot elvégezni. Ezért lehet, hogy egy ilyen oltóanyag többet árt majd, mint amennyit használ.

Fotó: Shutterstock.com

Az oltásellenesség időről időre fellángol, elsősorban a kötelező védőoltások ellen. Az oltásellenes mozgalmak követői kételkednek abban, hogy a védőoltások szükségesek az egészség megőrzéséhez, sőt azt gyanítják, hogy kifejezetten ártalmasak, s ennek alátámasztására gyakran hivatkoznak arra a néhány esetre, amikor valóban az oltóanyag idézett elő betegséget

A védőoltások hatásmechanizmusa

Az idősebb generációhoz tartozó infektológus gyermekgyógyászok az oltásellenesség miatt a hajukat tépik. Ők még nagyon sok csecsemőt láttak meghalni korábban a kanyaró, a mumpsz és a hib szövődményei miatt. Szamárköhögéses kisgyerekek életéért küzdöttek heteken át hiába. Az ellenzők azonban ezeket a szörnyűségeket nem látták. Ők azt használják fel oltásellenes kampányaikban, hogy a vakcinák rendszerint a betegség legyengített vírusát tartalmazzák, ezért kialakulhat beadása után a betegség enyhe formája. Ez igaz, de az így kialakult betegségnek nincsenek szövődményei, és nem is fertőznek.

A védőoltások hatása valóban az immunizáción alapul. Immunizáció kétféle módon történhet: az egyszeri fertőződést követően huzamos ideig, esetleg egy életen át tartó védettség alakul ki, vagy az immunrendszer egy gyengébb változat leküzdése után már képes ellenállni a valódi betegségnek. Az orvostudomány általában az utóbbi jelenséget aknázza ki a védőoltásokkal: legyengített kórokozók beadásával ellenanyag termelésére kényszerítik a szervezetet a ’vad’ mikroorganizmusok ellehetetlenítésére.

Fotó: Shutterstock.com

A védőoltások története

Az emberiség már az ókorban is megpróbált immunizálással küzdeni a fertőzések ellen. Az ókori Kína és India orvosai leszáradt himlős pörköket zúztak össze, s fújták ezt a port egészséges emberek orrába, hogy megmentsék őket a szörnyű fekete himlőtől. 1717-ben egy újszülött kislányt himlőn átesett édesanyjától vett vérrel immunizálták. Ez az eljárás volt a varioláció.

A védőoltások igazi hőskora azonban a bakteriológia kibontakozásával, Louis Pasteurrel és Robert Kochhal kezdődött a XIX. század második felében. Pasteur érdeme a veszettség elleni oltás kidolgozása. Az 1890-es évektől jórészt Pasteur és Koch követői kísérletezték ki lassan, egymás után az ezrek halálát okozó bakteriális betegségek oltószerét: a tetanuszét 1890-ben, a tuberkulózisét 1921-ben, a torokgyíkét 1923-ban, a szamárköhögését 1925-ben.

A vírusos mumpsz, rubeola, kanyaró és hepatitisz B megelőzése pedig a XX. század második felében vált lehetővé. Akadt azonban egy különösen alattomos kór, amely sokáig ellenállt mindenféle orvosi kísérletnek. Ez volt a járványos gyermekbénulás. Az egyesült államokbeli Nemzeti Gyermekbénulás Alapítványnak négy egyetem bevonásával, valamint 1,37 millió dollár elköltése és 30 ezer kísérleti majom feláldozása után, 1951-re három vírustörzset sikerült izolálnia.

Végre megindulhatott a hatékony oltóanyagok kifejlesztése. Először Jonas Salk készült el 1954-ben, majd Albert Bruce Sabin is előállt a maga vakcinájával. Hosszú távon ez bizonyult a sikeresebbnek. Magyarországon is először a Salk-vakcinát vetették be 1957-ben, ám a két év múlva újból elharapódzó gyermekbénulás itthon is igazolta a nemzetközi megfigyeléseket az oltóanyag tökéletlenségéről. 1959-ben a Sabin-cseppeket alkalmazásával itthon és a világ sok más pontján is véget ért egy hosszú, félelemmel teli korszak.

Kötelező védőoltások Magyarországon

Fotó: Shutterstock.com

Magyarországon jelenleg az alábbi oltási rend van érvényben:

  • 0-4 hetes korban: BCG: A BCG-oltást 6 hetes korukig adják az újszülötteknek, a felkar bőrébe. A védőoltás a gyerekkori tuberkulózis ellen nyújt védettséget. Az oltás helyén átmeneti duzzanat, bőrpír léphet fel. Néha gennyes váladék ürül az oltás helyéről.
  • 2 hónapos korban: A torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni sorozatoltás. Az oltóanyag beadására 2, 4, 6, majd 18 hónapos korban kerül sor. Az emlékeztető oltásokat 6 és 11 éves korban adják be.
  • 3 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB: A HiB-oltás a Haemophilus influenzae nevű baktérium b típusa ellen nyújt védelmet. Ez elsősorban kisgyermekeknél okoz agyhártyagyulladást és más gyulladásos megbetegedéseket. A védőoltás kombinált oltóanyagban érhető el.
  • 4 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13: A PCV 13 (Prevenar) konjugált pneumococcus vakcina. Legfőképp az 5 év alatti gyermekekre, különösen a csecsemőkre veszélyes a Pneumococcus baktérium, mely többek között tüdő-, középfül- és agyhártyagyulladást okozhat. A vakcinát 2, 4 és 12 hónapos korban adják be a kicsiknek.
  • 12 hónapos korban: PCV13 (Prevenar)
  • 15 hónapos korban: MMR: Az MMR a kanyaró, a mumpsz és a rubeola/rózsahimlő elleni vakcina. A védőoltás élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást meg kell ismételni. Ritkán jelentkezik mellékhatás (bőrkiütés, orrfolyás, hőemelkedés), de ez pár nap alatt elmúlik.
  • 18 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB emlékeztető oltás
  • 6 éves korban: DPTa-IPV emlékeztető oltás
  • 11 éves korban: MMR, dTap emlékeztető oltás
  • 12 éves korban: Hepatitis B, azaz fertőző „B” típusú vírusos májgyulladás elleni oltás: A vakcinát kétszer kapják meg a gyermekek, féléves eltéréssel. Amennyiben a gyermek újszülött/csecsemőkorban hepatitis B elleni oltássorozatban részesült, nem szükséges az iskolai kampányoltás keretében emlékeztető oltás beadása. Duzzanat, bőrpír, hőemelkedés, izomfájdalom jelentkezhet mellékhatásként.

Ajánlott védőoltások itthon

  1. „A” típusú fertőző májgyulladás
  2. Influenza
  3. Bárányhimlő. Serdülőkorban súlyos szövődményekkel járhat
  4. Gennyes agyhártyagyulladás. Teljesen nem gyógyítható
  5. Kullancsos agyvelőgyulladás. Gyógyítható, de előfordulhat, hogy végleges izombénulást okoz
  6. Tüdőgyulladás

Ajánlott oltások, ha trópusokra utazunk

Fotó: Shutterstock.com

  • Sárgaláz: Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országainak esőerdőiben és sűrűn lakott területeken egy szúnyogfaj viszi át egyik emberről a másikra. Legkésőbb tíz nappal az indulás előtt kell beadni a tíz évig védettséget nyújtó vakcinát.
  • Hepatitis (fertőző májgyulladás): A fertőzés veszélye az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban a legnagyobb. A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal vihető át. Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért időben el kell kezdeni az oltások felvételét.
  • Tífusz: Dél-Amerika és Ázsia legtöbb országában nyers ételekkel és vízzel terjed. Injekciós és tablettás formában áll rendelkezésre megfelelő vakcina.
  • Malária: Afrika és Ázsia fertőzött területein szúnyogok csípésével terjed, ellene a tabletta szedését az utazás előtt kell elkezdeni, és a hazaérkezést követően négy hétig folytatni.
  • Agyhártyagyulladás: A közép-afrikai és az arab országokba készülőknek tanácsos oltással védekezniük. Többféle baktérium is okozhatja. Például fertőzött kullancsban lévő. A védőoltás négyféle baktérium-fertőzés ellen hatékony.

(forrás: http://www.utazaselott.hu)

Címkék: robert koch, védőoltások, kötelező oltások magyarországon, ajánlott oltások külföldi út előtt, louis pasteur

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!