Ridikül Magazin logo

Védjük a szemünket is!

Ma már természetes, hogy a meleg napokon fényvédővel óvjuk a bőrünket a napsugaraktól. Ám a sugárzás nemcsak a bőrünket, hanem a szemünket is károsíthatja - vajon mire kell ügyelni, amikor napszemüveget választunk?

Fotó: Shutterstock.com

A napsugárzás ártalmait nem csak a bőrünkön tapasztalhatjuk meg. A rendkívül erős, hóról, vízről viszaverődő sugarak rövid idő alatt fájdalmas, ám pár nap alatt gyógyuló hóvakságot (fotokeratitiszt) okozhatnak. Ha pedig a szemünk rendszeresen napsugárzásnak van kitéve, fájdalommentesebb, ám súlyosabb elváltozások is kialakulhatnak.

Ilyen például a kúszóhártya, amely a kötőhártyának a szaruhártyára ráhúzódó, esetenként a látást is zavaró kettőzete. Enyhébb esetekben szemcseppes kezelés is segít ellene, de amikor már a látást is zavarja, műtéti úton kell eltávolítani. A szürkehályog előfordulásának valószínűségét szintén növeli a napsugárzás – ez az elváltozás felelős a komoly látásromlások közel feléért, világszerte körülbelül 20 millió ember szenved tőle.

Az éleslátás helyének, a sárgatestnek időskori károsodásában, a makula-degeneráció kialakulásában és a retina öregedésében is szerepet játszik az UV sugárzás – az ilyesmit pedig nem ajánlatos könnyen venni, hiszen a nyugati társadalmakban ezek az időskori vakság fő okozói.

A színlátás vagy az éjszakai látás is gyengülhet a rendszeres, erős UV sugárzás hatására. Ráadásul az életünk során a szemet ért sugárzás összeadódik, és így váltja ki az idősebb korban jelentkező tüneteket.

Épp ezért korántsem mindegy, milyen napszemüveggel óvjuk a látásunkat. Sajnos az is tény, hogy a napszemüveg ára és minősége a legtöbbször összefügg egymással. Persze ahhoz, hogy a látásunk ne károsodjék, nem feltétlenül kell a több tízezer, sőt, akár több százezer forintos dizájner darabokat megvásárolnunk, de az is biztos, hogy a filléres, pár száz forintos, utcán árult napszemüvegek nem védenek megfelelően.

Sőt, ez utóbbiak akár még károsíthatják is a szemet: a sötét lencse mögött ugyanis kitágul a pupilla, és ha a szemüveg nem véd, még több sugárzás jut a szembe. Vagyis pár ezer forintot mindenképp érdemes rászánni egy megfelelő UV-védelemmel ellátott darabra.

A védelem a legfontosabb

Napszemüvegért ne az utcai árusokhoz vagy az olcsó távol-keleti boltokba menjük: ilyesmit érdemes szaküzletben vásárolni, ahol a dolgozók még tanácsot is adnak. Ha már van egy napszemüvegünk, amelynek nem vagyunk biztosak a minőségében, az optikusokat arra is megkérhetjük, hogy egy speciális eszközzel mérjék be, milyen UV-védelmet nyújt.

A termékeken egyébként az európai megfelelőséget jelző CE-jelzés mellett az UV400 feliratot kell keresni, ez jelzi, hogy a napszemüveg megfelelő mértékben védi a szemet.

Az üzletekben mindenféle színű lencse közül választhatunk: a zöld jobb színlátást biztosít, a sárga a képélességre van jó hatással, a barnával kontrasztosabban látunk, míg a kék a vakító fehérséget képes ellensúlyozni.

1995-től az európai szabvány 5 kategóriába sorolja a lencséket a színezettség és a védelem mértékének függvényében.

A 0-ás kategóriába a tiszta vagy legfeljebb enyhén színezett lencsék tartoznak, ezeket esztétikai célból viseljük. Az 1-es kategóriába tartozó, enyhén színezett lencsék viselése részben felhős időben ajánlott. A 2-es, közepesen színezett kategóriáé átlagos napsütésben, a 3-as kategória sötét lencséi erős napsütésben, míg a 4-es kategória nagyon sötét lencséi kivételesen erős napfénynél nyújtanak védelmet.

Az úgynevezett polarizált lencsék a zavaró fényvisszaverődést, a csillogást és a vakító fényt enyhítik, mivel megszűrik és szétválasztják a sugarakat – ezért elsősorban azoknak ajánlják őket, akik sokat tartózkodnak vízparton. A polarizáltság azonban önmagában még nem jelent UV-védelmet.

Az állandóan szemüveget hordók készíttethetnek dioptriás napszemüveget is, amely a napsugarak elleni védelem mellett a látás élességét is biztosítja.

Színek és formák

A megfelelő védelmen kívül az sem mellékes, milyen formájú darabot választunk, hiszen a szemüveg stílusossá, hangsúlyossá teheti a megjelenésünket. A netről napszemüveget rendelni nem a legszerencsésebb megoldás, hiszen nem próbálhatjuk fel a kiválasztott darabot. Pedig nagyon fontos, hogy a szára kényelmes legyen, ne nyomja a fülünket, és az orrnyergen is stabilan, mégis kényelmesen üljön a napszemüveg – egy idő után nagyon kellemetlen, ha a kiválasztott darab nyom, szorít, vagy épp ellenkezőleg, csúszkál az orrunkon.

Fontos, hogy a napszemüveg minden irányból takarja a szemünket, de az sem jó, ha túl széles vagy túl magas, sőt, zavaró lehet az is, ha pislogás közben a szempillánk hozzáér a lencséhez.

A tökéletesen álló napszemüveg titka, hogy kontrasztban legyen az arcformánkkal. A kerek archoz ennek megfelelően szögletes formájú szemüveget érdemes választani, de a szögletes, széltében kissé nyújtott forma az ovális arc arányait is tökéletessé teszi. Ez utóbbi arcformánál arra érdemes vigyázni, hogy ne legyen túl magas a szemüveg, mert az felboríthatja az egyensúlyt.

A hosszúkás arcúaknak a vastag, nagyobb, díszes szemüvegkeretek előnyösek. A hangsúlyos állkapcsú, felfelé keskenyedő háromszög formájú archoz a macskaszemet formázó, az állkapoccsal egy szélességű keretek állnak a legjobban. A gyémánt formájú arcokat az ovális keret egyensúlyozza ki, míg a szögletes arcformához az ívelt, kerek vagy ovális keretforma illik.

A lefelé keskenyedő, fordított háromszögletű archoz a legelőnyösebbek a világos, semleges, hangsúlytalan keretek, amelyek nem emelik ki a széles homlokot.

Címkék: napszemüveg, szem, fény, uv-védelem, szembetegség, szembeteg, napsugárzás

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen előfordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!