Van véleményünk - ha számít ez valamit...
Férfitársaim többségéhez hasonlóan nem tartom magam divatszakértőnek, és akadnak viseletek, amelyek ugyan nem tetszenek, de elfogadom őket.
Ám vannak olyan ruhakombinációk, amelyekre biztosan igaz a mondás, hogy a nők egymásnak, és nem a férfiaknak öltöznek. Néhány példa, aminek láttán az erősebb nemnek biztosan fennakad a szeme, és magában megkérdezi: vajon van ezeknél otthon tükör?
A „kedvenceim” között szerepel a zoknival kombinált papucsok és szandálok utcai viselete. Sokáig meg voltam győződve róla, hogy ez a párosítás a férfiak sajátja, amiről minden erőfeszítés ellenére sem lehet őket leszoktatni. De nem. Hiszen többször is találkoztam fekete szandál – fehér zokni párosításából született rémséggel, és hölgy viselte. Ráadásul olyan, akinek jó érzéke van az öltözködéshez. Amikor rákérdeztem, mosolyogva közölte, hogy „hát nem látod, hogy ez a zokni csipkével és kis masnival van díszítve, és mint ilyen, körömcipőhöz, de még szandálhoz is illik?”.
Talán velem van baj, de én ezt nem érzékelem. Egyszerűen a zokni nem az a ruhadarab, amit akár teljes terjedelmében, akár részleteiben mutogatni kellene. Vagy ha mégis, legalább diszkréten, és ne olyan cipőkkel, amelyek alapvetően elegánsak, vagy a csupasz lábfej bizonyos részeinek a megmutatása a céljuk. Mert a zokni, bizony, egyikhez sem illik.
Igen sok esetben látom, amint a leggingset – leánykori nevén a cicanadrágot – teljes értékű alsó ruhadarabként, vagyis nadrágként hordják. Alapvetően nincs baj ezzel, de ekkor hosszabb felső illik hozzá. Mert ha nem, az olyan, mintha egy szál harisnyában flangálna a nő az utcán, ehhez illő tökéletes alkattal pedig kevesen rendelkeznek. Ilyenkor a látvány elismerés helyett inkább nevetésre ingerli az erősebbik nemet.
De a koronát a túl sok ékszer teszi fel az ízléstelenségre. Én tudom – a feleségem többször is elmagyarázta –, hogy ezek a díszek remekül feldobják a szettet. Ennek ellenére zavarba jövök, mikor egy nő olyan nyakláncot visel, aminek a hordása felér egy súlyzós edzéssel, vagy amikor az az érzésem, hogy egy sétáló karácsonyfa jön szembe.
Persze, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretem azt, amikor egy nő tudja, mi áll jól neki, és ezt ki is használja. Ugyanakkor jó lenne, ha mindenki számára egyértelműen tisztázódna: a divat nem olyasmi, amit ész nélkül kell követni, inkább csak útmutató, amibe mindenki beleviheti az egyéniségét.
És néha talán érdemes egy férfi véleményét is kikérni – már ha számít valamit.
Még nincs hozzászólás