A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Újra kedvet kaptam a filmezéshez

A francia mozi szemérmes színészóriása, a Szerelem nyugalmazott zenetanára után, aki leépülő feleségét a halálba segíti, öngyilkos pátriárkaként alakít hatalmasat Michael Haneke kamerája előtt. Az osztrák rendező egyenesen a nyolcvanhat esztendős Jean-Louis Trintignant-ra írta a calais-i nagypolgár családfő szerepét a cannes-i filmfesztiválon bemutatott Happy endben.

Jean-Louis Trintignant
Fotó: Shutterstock.com

Trintignant időskori újjászületését ünnepli a filmvásznon. Marie lánya tragikus halálát követően visszavonult a filmezéstől, kedvenc költőit tolmácsolta egyetemi színpadokon, fesztiválokon. Az Egy férfi és egy nő, az És Isten megteremtette a nőt, az Előzés, A megalkuvó, a Három szín: piros hajdani mozibálványával Párizsban beszélgettünk a múló időről, megbánásokról és a jelen kihívásairól.

RIDIKÜL MAGAZIN Nem először dolgozik Haneke rendezővel, aki ezúttal egy ironikus, kissé mizantróp filmet rendezett az ön főszereplésével. Valahol úgy fogalmazott, hogy Haneke haldoklásfilmje, a Szerelem hozta vissza az élők sorába. Mivel sikerült rávennie önt, hogy újra filmezzen?

JEAN-LOUIS TRINTIGNANT Haneke nagy mestere a „kerítésnek”. Tudja, kit, mivel lehet levenni a lábáról. Hűvös intelligenciája mögött egy mély érzésű lény lakozik. Szeretem őt, mert csodálatos ember. Ez rögtön kiderült számomra, amikor először találkoztunk, és közölte, hogy van egy nagyon személyes története, amit csak velem és Emmanuelle Rivával tud elképzelni.

Nem kertelt, nem ámított, ahogyan sokan teszik a szakmában. "Olyan színészre van szükségem – mondta –, aki közelről ismeri azt a fájdalmat, a hiányt, amit egy szeretett lény elvesztése jelent."  A leggyengébb pontomon talált el ez a történet. Marie lányom halála után minden értelmetlenné vált.

A Szerelem című film mentett meg attól, hogy végleg átadjam magam a lemondásnak. A forgatás során kiderült, annyira értjük és érezzük egymás gondolatait, hogy újra kedvet kaptam a filmezéshez.

RM A megható Philemon és Baucis-történetnek tűnő Szerelemben magára maradt idős férfit viszi tovább a Happy endben?

JLT Csak annyiban, hogy a múló idővel, a vége felé közeledő élet megbánásaival, a halálra való felkészüléssel van megint dolgom. A közeg, a hangvétel egészen más. Kíméletlen, mások fájdalmára érzéketlen emberekről fest Haneke nem túl tetszetős képet.

És megint magam mellett tudhatom azt a színésznőt, aki egyszerűen lenyűgöz az eszköztelenségével. Isabelle Huppert-re úgy tekintek, mint a fogadott lányomra. Elképesztő utakat képes bejárni a csendjeivel, a metsző tekintetével.

RM Mi igaz abból, hogy valójában soha nem szerette a filmezést, csak azért művelte, mert jobban fizet, mint a színház?

JLT Ha rajtam múlt volna, egész életemben színházi színész maradok. Az igazat szólva elkapott a gépszíj, egyik felkérés jött a másik után, és soha nem voltam olyan helyzetben, hogy elutasíthattam volna. Az első filmemet azért vállaltam el, mert egy tetemes adósságtól kellett megszabadulnom, miután elváltam az első feleségemtől.

RM Egyik kritikusa szerint ön volt az új hullám utáni idők halk szavú csábítója. Brigitte Bardot-tól Anouk Aimée-n át Fanny Ardant-ig a legszebb színésznőkkel forgatott. Ez sem kárpótolta?

JLT Világéletemben önbizalom-hiányos, a képességeimben kételkedő alak voltam. Mindig a rendezők láttak belém vonzó tulajdonságokat. Szó se róla, a hiúságomnak tetszett, hogy az európai mozi hajdani nagyjaival dolgozhattam. Ha rajtam múlt volna, szép csendben művelem a színházat, vagy ahogy eredetileg gondoltam, rendező leszek.

Kamaszkorom óta Gérard Philipe volt a példaképem. Arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is olyan átéléssel és kisugárzással alakíthatom a színpadon a klasszikus hősöket, mint ő. De be kellett látnom, hogy hiányzik belőlem a hősök romantikája.

RM Kiszállási kísérletnek szánta, hogy egy időben felfüggesztette a színészi pályafutását, és autóversenyzéssel foglalkozott?

JLT  Nem esett messze az alma a fájától – szoktam mondani –, elvégre apai ágon több autóversenyző is volt a családomban. A Forma 1-es pilóta nagybátyámmal gyakran kijártam versenyekre, a versenyistállóban magamba szívtam a veszély szagát. Aztán rá kellett jönnöm, hogy színésznek még mindig tehetségesebb vagyok, mint pilótának.

RM Utólag nem érzi elhibázott lépésnek, hogy olyan ajánlatokat utasított vissza, mint Az utolsó tangó Párizsban, az Apokalipszis most és a Harmadik típusú találkozások?

JLT  Különböző okok miatt tettem. Bertolucci eredetileg nekem szánta Marlon Brando szerepét Az utolsó tangó Párizsban című filmjében, de túl szemérmes voltam ahhoz, hogy meztelenül mutatkozzam. Iskolások voltak a gyerekeim, őket sem akartam kitenni a kellemetlen megjegyzéseknek.

Ami a hollywoodi felkéréseket illeti, soha nem vonzott Amerika. Coppola és Spielberg mozija nem áll hozzám közel. Angolul sem tanultam meg.

RM A színház meghosszabbításának tartja a költői esteket, amelyeket különféle kulturális rendezvényeken ad elő?

JLT  Nehezen mozgok, nem jó a látásom, hosszabb szöveget már képtelen volnék betanulni. Korlátozott egészségi állapotom miatt is esett a választásom a versekre. Jacques Prévert, Boris Vian és Robert Desnos a kedvenc költőim. Gyönyörűség számomra őket tolmácsolni. Annak idején több közös estünk volt a lányommal, Marie Trintignant-nal.

RM Ideje java részét Provence-ban tölti…

JLT Nem messze onnan, ahol születtem. Uzésben élek a feleségemmel. Az apai felmenőimnek arrafelé voltak szőlőbirtokaik. A családomból sokan foglalkoztak bortermeléssel. Viszem tovább a föld, a természet, a borok szeretetét. 

Címkék: film, színház, színészet , cannes-i filmfesztivál, apa-lánya viszony, filmezés, rendezés, hanekke, happy end, szerelem című film

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!