Titokfejtés
A titok és a titkolózás utáni vágy velünk születik: elég a gyerekek naplójára gondolni, amit UV-fény alatt olvasható tollal írnak, és kis lakattal biztosítanak. Felnőttként is szívesen olvasunk titkos kéziratokról, történelmi rejtélyekről. A becslések szerint a történelem összes fennmaradt írásos anyagának 1%-a részben vagy egészben titkosított.
Több, kódfejtéssel foglalkozó könyv szerzője Láng Benedek, legújabb munkájában 150 oldalt foglal el csak az általa összesített kódtáblák és kódolt szövegek felsorolása. Így nem csoda, hogy kétévente ő is hivatalos a nemzetközi titkosírás-történeti konferenciára. Amit nem mellesleg az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége, az NSA rendez... Miért?
„Nyilván nem érdemes elavult, régi technikákat koppintaniuk, de a titkosítás, a kódolás logikájának megértéséhez nem árt ismerniük a régi módszereket" – mondja a történész. És hogy miről lehet szó egy ilyen konferencián? Például a Voynich-kéziratról vagy éppen Rákóczi kódolt leveleiről, hogy csak néhány példát említsünk.
A titkosírás nem kódolás
„Már az elején szeretném megjegyezni, hogy a titkosírás és a kódolás nem ugyanaz. Míg az előbbi esetében minden betűnek vagy szótagnak megfelel valamilyen jel vagy szám, amit következetesen használnak, addig az utóbbinál előfordulhat, hogy az összes szónak külön jelzése van” – definiálja az alapfogalmakat Láng Benedek.
Éppen ezért egy kódolt szöveget sokkal összetettebb, nehezebb megfejteni: nem véletlen, hogy a japánok kódolt üzeneteit se mindig tudták feltörni az amerikaiak a második világháborúban. És akkor még nem beszéltünk a szuperkódolásról, mikor egyik kódolásra jön rá a másik, vagy egy mesterséges nyelvet kódolnak tovább.
Rejtjelfejtési alaprutin
Szerencsére vannak jól bejáratott szisztémák, amelyek segítségével hozzá lehet kezdeni egy rejtélyes írás kibogozásához.
„Amikor leülök egy szöveg fölé azzal a vággyal, hogy most feltöröm – mint ahogy tettem a Rohonci-kódexnél, a rohonci kastély könyvtárából előkerült, ismeretlen betűkkel és ismeretlen nyelven írt, 450 oldalas kéziratnál –, vannak egymásra épülő lépések.
Először is meg kell határoznom az írás irányát: hogy függőlegesen vagy vízszintesen kell-e olvasni, és merről merre. Ez aránylag egyszerűen eldönthető a margókból és a félsorokból. Ezután mintázatokat és ismétléseket kezdek keresni, és ha vannak, elkezdem összevetni az ábrákkal.
A Rohonci-kódex például tele van bibliai témájú rajzokkal, Krisztus és Pilátus képe fölött pedig mindig ugyanaz a kód szerepel. Azért ez eléggé árulkodó” – avat be a részletekbe a történész.
Tiltott szerelmek krónikái
Persze nem csak diplomáciai, hadi vagy vallási szövegeket titkosítanak már évezredek óta az emberek. Benedek kriptoblogján szaftosabbnál szaftosabb sztorikat oszt meg a nagyközönséggel, félrelépő várandós nőkről vagy éppen egy bíboros és egy régens királyné titkos szerelmi levelezéséről. De nem kell messzire menni, van mit megkapargatni a magyar történelemben is.
A Voynich-kézirat a történelem legrejtélyesebb könyve, ami a becslések szerint a 15. században íródott. 1912-ben került Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőhöz, és a kötetet róla nevezték el. Ma a Yale Egyetem könyvtárában őrzik. Különös botanikai, csillagászati és fürdőző meztelen nőket ábrázoló rajzai, teljesen érthetetlen struktúrájú írásrendszere a megfejtésén dolgozók egész szubkultúráját hozta létre, akik konferenciákon és e-mail-listákon tartják a kapcsolatot. Az amatőr csoportokon felül szaktörténészek, filológusok és a világ legjobb kódfejtői is próbálták feltörni az elmúlt száz évben: eddig sikertelenül, így időre időre felmerül a hamisítás gyanúja.
A Codex Seraphinianus egy gyönyörűen illusztrált, enciklopédia-jellegű, monumentális kötet, mely titkos nyelven mutat be egy fiktív világot. Alkotója, Luigi Serafini iparművész az 1970-es években írta, és a kódfejtők több mint harminc éves szakadatlan próbálkozása után beismerte: automatikus írásról van szó, a jeleknek nincs értelme. A célja pont az volt, hogy a felnőttek világába hozza azt az érzést, amikor egy még olvasni nem tudó gyermek kezébe könyv kerül, mégis képes a teljesség élményével nézegetni anélkül, hogy egy szót is értene a látottakból.
„II. Rákóczi Ferenc nagy diplomata volt: szövetségeseivel, például XIV. Lajossal is gyakran kódolt formában leveleztek. Az viszont elgondolkodtató, hogy lengyel politikai pártfogójával, Elzbieta Sieniawskával külön kódjuk volt az »elhagy«, »imádnivaló« vagy »féltékeny« szavakra. Lássuk be, normális politikai levelezésben ezek a kifejezések nem szerepelnek olyan gyakorisággal, hogy külön kódjellel kelljen ellátni őket.”
A szöveg rossz vagy a kódfejtő?
Ha egy szöveget hosszú időn keresztül nem sikerül megfejteni, akkor bizony felmerül a gyanú, hogy valami nem stimmel. Előfordulhat, hogy hamisításról, blöffről van szó, amit valaki azért készített, hogy jól meggazdagodjon belőle, de az is lehet, hogy nincs értelme a szövegnek. Bár ezek a feltételezések általában megdőlnek, és kiderül, hogy csak a kriptológusok frusztrációjából eredtek.
„Gárdonyi Géza titkos naplóját közel fél évszázadon keresztül nem sikerült megfejteni, és el is terjedt az a nézet, hogy az Egri csillagok szerzője bizony öregkorára megkattant, és összevissza irkált. Aztán Gilicze Gábornak sikerült feloldania a rejtélyt. Egyébként a nehézséget az okozta, hogy az író összefűzte a különálló grafikus jeleket, így nehéz volt őket elhatárolni egymástól” – meséli a titkosírások népszerű bloggere.
Lehallgatott terroristák és bináris univerzumok
Az interjú után sok minden kavargott a fejemben. Leginkább az, hogy az üzenetek kódolásának és dekódolásának kérdésköre talán még sosem volt olyan központi kérdés, mint ma, a nemzetközi terrorveszély korában. Vagy amikor minden adatunkat a felhőben tároljuk, bináris kódok formájában. Igen, jól értették, MINDEN adatunkat: így valahol, egy nem is olyan messzi cybergalaxisban ez az írás is létezik, csupa 0-val és 1-sel kódolva...
Még nincs hozzászólás