Téli ritmusváltás
Éghajlatunk jellemzője az állandó változás: tavasszal a természet kinyílik, nyáron ragyog, csak úgy szórja magából az energiát, ősszel ünnepli az egész éves munkát, búcsúzik, majd téli álomba vonul. Télen minden lelassul, befelé fordul, a fák lehullatják leveleiket, az állatok egy része visszahúzódik téli álmot aludni. Mi, emberek, vajon miért lassítunk olyan nehezen?
Régen még a természethez közelebbi életmódot folytattak az emberek. Néhány száz évvel ezelőtt természetes volt, hogy a nappal kelő és a napnyugtával fekvő emberek nyáron hosszabb napokat éltek, mint télen. A hidegebb évszakokban, amikor a munka is sokkal kevesebb volt, behúzódtak a házakba, közösségi életük is lelassult, az aratás helyét átvette a kemence melletti kukoricamorzsolás és anekdotázás.
A két napszakra is jellemző, hogy más hormonális, élettani folyamatok irányítják a testet, hogy regenerálódni tudjon éjjel és képes legyen az egész napos aktivitásra. Télen lelassul a szervezetünk, hogy regenerálódhasson a következő melegebb, tevékeny időszakra. Könnyen beláthatjuk, hogy amint az éjszakai pihenés elmaradása akadályozza a nappali tevékenységeinket, a téli visszahúzódás elmaradása is energiahiányos állapotokhoz vezethet, ahonnan már csak egy lépés a szezonális hangulatzavar kialakulása.
Mai világunk egyik jellemzője, hogy minden pillanatban a maximumot akarjuk kihozni magunkból. Elvárjuk, hogy a szervezetünk hidegben, kevesebb fényben, és az elmúlt háromnegyed év energialeadása után is ugyanúgy teljesítsen, mint eddig.
Sokaknak a hideg és fényhiányos időszakban mélyre süllyed a hangulatuk, ráadásul a szervezetünk ilyenkor több energiát használ fel, a hosszú téli éjszakákon és a korábban beköszöntő esték miatt pedig több melotonint termel, ami lassítja az életritmusunkat, és elálmosít.
Az érintettek akár 10 órányi alvás után is alig bírnak felkelni, és nehezen végzik a feladataikat. Mintha minden tagjuk ólomból volna, és nem tudnak koncentrálni, tisztán és gyorsan gondolkodni. Az érintettek többsége kerüli a kommunikációt, és keresi a magányt. Csökkent libidó, és a szénhidrát utáni növekvő vágy jellemzi őket. Az eredmény nem is marad el, hiszen gyakran súlygyarapodás a végeredmény.
A szezonális hangulatzavar a depresszióval szemben azonban nem igényel orvosi kezelést, és gyógyszeres beavatkozást, hiszen a hosszabbodó nappalok és az időjárás enyhülésének hatására visszahúzódnak a tünetek. Ha azonban tudatosan teszünk azért, hogy számunkra kedvező ritmust alakítsunk ki, és hagyunk elég időt a pihenésre, mindennap eltöltünk némi időt a szabad levegőn, sok, B-vitaminban és magnéziumban gazdag ételt fogyasztunk, időnként pedig bevetjük a váltott zuhanyt, nagy eséllyel nem kell farkasszemet néznünk vele.
Még nincs hozzászólás