Tanítható életleckék
Szentesi Éva, Pásztory Dóra, Louise L. Hay, Nick Vujicic. Egyvalami közös bennük: az élettől hatalmas, kívülről nézve fájdalmas és nehéz pakkokat kaptak, de ők valamilyen különleges belső erőtől vezérelve a megpróbáltatások során szerzett tapasztalataikat arra használták, hogy másoknak is segítsenek.
Hálás a tanulásért
Szentesi Éva legbelül érezte, valami nagyon nincs rendben vele. Rögtön orvoshoz fordult, ahol azt mondták neki: „Maga még túl fiatal a rákhoz.”, és a téves diagnózissal elengedték. Értékes időt vesztett így, amely majdnem az életébe került.
Amikor a tünetei súlyosbodtak, végre fényt derült a kemény valóságra: áttétes méhnyakrákja van, szinte operálhatatlan. Szerencsére volt olyan orvos, aki megragadva azt a kicsinyke reményt, sikeresen megoperálta a fiatal lányt.
Éva, aki mint szerkesztő, újságíró dolgozott és dolgozik a mai napig, nem bújt el a betegségével, hanem kampányba kezdett. Az összes rendelkezésére álló felületen hirdetni kezdte a szűrés fontosságát, ezzel sok nőnek segített, hogy még a korai stádiumában kiderüljön a betegség.
Bár az operáció sikerült, egy fél év tünetmentesség után visszajött a tumor és az újabb kezelésekkel sem sok esélyt adtak Évának, akinek az állapota rohamosan romlott. Most megjelent könyvében azt írja, az édesanyja simogatása - akivel a betegség elleni küzdelem idején kerültek újra közel egymáshoz - jobban csillapította fájdalmait, mint a gyógyszerek.
„A kezelések felzabáltak, de mi minden egyes nappal jobban szerettük egymást. Igazából hálás vagyok a ráknak, mert lett egy anyám, egy olyan, aki azelőtt nem volt, de mindig álmodtam róla, hogy így legyen. Abban a nagy kínban, amit a testi tünetek, ez a maffiózó démon, a rák okozott, anyám volt a gyógyulás.”
Éva szerencsére azóta jól van, egy éve tünetmentes, és tovább folytatja kampányát a megelőzés fontosságáról.
“Hálás vagyok ezért a tanulásért, és nem másik ember lettem, hanem igazi. Olyannyira igazi, akinek nincs szüksége többé álarcokra és maskarákra, aki képes arra, hogy boldogan éljen” – írja könyvében.
Hisz a példamutatásban
Pásztory Dóri azért hat varázslatosan az emberekre, mert egyáltalán nem csinál ügyet abból, hogy a karjai nem fejlődtek ki rendesen. Magától értetődő viselkedésével sokat tesz azért, hogy a fogyatékkal élők elfogadása természetesebbé váljon a társadalomban. Ahelyett, hogy csapásként élte volna meg a helyzetét, kétszeres paralimpiai bajnokként is bizonyított.
Hitvallása szerint az állapotáról lehet azt mondani, hogy más, de úgy is fogalmazhatunk, hogy „különleges”. Ő különlegesnek érzi magát.
Elhivatottan képviseli azt esélyegyenlőség ügyét, hogy a fogyatékkal élők számára is megadasson lehetőség arra, hogy teljes életet élhessenek.
„Hiszek a személyes példamutatásban és a szavak erejében, szerintem semmi nem olyan hatékony a fogyatékos-ügy előmozdításában, mint ha az emberek megtapasztalják, mennyire különbözőek vagyunk.
Hogy valaki akár összesen öt ujjal is meg tudja fogni a tollat, vagy képes biciklizni, gyurmázni, mint az átlagos emberek, csak más úton sajátította el ezeket a képességeket. Ha ezt akár már a legkisebbek is látják, akkor számukra ez már nem lesz tabu.”
Egy korábbi interjújában így nyilatkozott: „Mindig is úgy éreztem, hogy kiválasztott vagyok. Talán ezért is születtem ezzel a sérüléssel. Mert én tudok vele élni... Úgy értem: használni vele másoknak.”
Éld az életed!
Lousie L. Hay a legnépszerűbb ezoterikus szerzők közé tartozik, könyveiből milliós példányszámokat adnak el a kiadók. Ötéves korában alkoholista szomszédjuk megerőszakolta, gyermekkora megaláztatásokkal telt. Alig volt tizenöt esztendős, amikor gyermeke született, de úgy érezte, jobb döntés lesz örökbe adni őt.
Az élete továbbra is tele volt nehézséggel, a hetvenes évek végén pedig kiderült, hogy méhnyakrákja van. Mindenki meglepetésére visszautasított a kezelést, és orvosaitól haladékot kért a műtét elvégzésére, mert hitt abban, hogy a betegség lelki eredetű, és ha sikerül feldolgoznia a rengeteg elfojtott dühöt és neheztelést, képes lesz meggyógyulni.
A lelki rendrakáson túl tanulmányozott több alternatív terápiát a rákkal kapcsolatban, és ezeket be is építette az életébe, valamint megtanulta az önszeretet helyes módját. Fél év után az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a daganat eltűnt a szervezetéből.
Tapasztalataiból 1984-ben írta meg az Éld az életed! című könyvet, amelynek eladási példányszáma 2011-re már túllépte a 40 milliót.
„Ha úgy határozunk, hogy magunkat tehetetlen áldozatnak, helyzetünket kilátástalannak tekintjük, a Világegyetem támogatni fog bennünket ebben az elképzelésünkben, és már el is vesztünk.”
Korlátok nélkül
Nick Vujicic úgy érkezett a világra, hogy sem az orvosai, sem a szülei nem sok esélyt adtak neki a teljes, önálló életre. Születésekor derült ki, hogy egy ritka rendellenesség miatt nem fejlődtek ki sem a karjai, sem a lábai.
Szülei sokkot kaptak, amikor meglátták a fiukat, egy pillanatig még az örökbeadásán is elgondolkodtak, de aztán úgy döntöttek, inkább megpróbálják a lehető legtöbb segítséget nyújtani neki ahhoz, hogy teljes életet élhessen.
Nick már kiskorában sem adta fel egykönnyen, amit csak tudott, önállóan oldott meg. Persze, nem titkolja, jócskán voltak nehézségei, de mostanra az egyik legnépszerűbb motivációs előadóvá vált, számos könyvében osztja meg gondolatait a belső szabadságról, az elfogadásról, a korlátok nélküli életről. Boldog családban él gyönyörű feleségével és két kisgyermekével.
„A sorsunkat nem az határozza meg, mi történik velünk, hanem az, miként reagálunk ezekre a történésekre."
Még nincs hozzászólás