Stopli és tűsarok

2014. június 1. | Írta: Hevesi Krisztina

Közeleg a futball-vb., s vele együtt a poénok, hogy miképp vészeljük át a megváltoztathatatlant, bölcs mosollyal, drótkötél idegekkel. Hisz bármikor, ha hazaérünk, zöld lesz a tévé.

Hetekre megáll az élet. Leggyakrabban az erotikus életünk hanyatlásával szoktunk bánatosan élcelődni. A barátnők egymásra licitálva mesélik, milyen új, kreatív praktikák fulladtak kudarcba, amikkel a férfi érdeklődését próbálták felcsigázni – a stoplis cipők, sípcsontvédők látványa ez idő tájt kenterbe veri a tűsarkú-harisnyatartó kombinációba bújtatott női lábakat.

Izmos láb, széles váll, erős kar
Apropó, lábak! Ezt említve elmerenghetünk viszont azon, vajon miért oly vonzóak sok hölgy számára a focisták (leszámítva a sztárgázsikat). Férfi külcsín tekintetében vonzalmaink többsége még az ősi időkből származik, s a túlélést és a szaporodást szolgáló evolúciós nyomás eredményei. Párválasztásunk is e praktikus célokat szolgálja – így erotikusnak látva azt, ami a biológiai érdekeinknek megfelel. Ezért a nők szexuális preferenciái a valaha volt sikeres vadászok: izmos láb – hogy sokáig üldözze és végül utol is érje a vadat –, széles váll és erős kar (ha már elejtette, bírja is hazacipelni), végül pedig a feszes fenék, ami... hát, inkább a szaporodásban játszik szerepet… Vélhetően e jól betájolt evolúciós iránytűnek köszönhető a szebbik nem focisták iránti rajongása. Pedig szép öngólokat lőhetünk így, amit mi sem jelez jobban, mint hogy miközben a fiaink nem bölényekkel súlyzóznak, hanem edzőterembe járnak izmosodni, mi gyöngyöző homlokkal cipelhetjük a bevásárlószatyrokat. Visszakanyarodva azonban saját erotikus varázsunkhoz: mit tehetünk hát e kritikus időszakban?

Öltözz fel, mert megfázol!
Kezdjük talán a „mit ne” hamvába holt vállalkozásával. Egy meccset néző férfi még a nászútján se megközelíthető: teljes harci díszben lejtve le-föl-alá is csak egy „Öltözz fel, mert megfázol!” kommentet gyűjthetünk be. A meccset követően már valamelyest jobb a helyzet! Kiváltképp, ha az izgalomátvitel jelenségéből indulunk ki: ezért torkollik sok vita végül felhevült szeretkezésbe; illetve régi, bevált, mediterrán recept, hogy vidd el a szíved választottját bikaviadalra, és rögtön izzik a hálószoba, az anyósülés, illetve a bozótos. Kulcsmomentum lehet tehát az időzítés!
Fontos, persze, hogy nyert, vagy veszített éppen a preferált válogatott. A szurkolás lélektanához tartozik ugyanis a mély azonosulás a kedvenc csapattal, ami a néző önértékelését hol a magasba röpíti, hol a mélybe taszítja – s ez a hatás még másnap is kimutatható. A győzelmi mámor határozottan az erotika irányába mutat!

Osztozunk örömben, bánatban
A boldog párkapcsolat lényege, hogy jóban-rosszban a másik mellett állunk – ne vegyük el párunktól a győztes meccs utáni öröm mámorát, inkább élvezzük az ő felhangolt vidámságát! Néha, persze, megjelenik a féltékenység is, hogy mi miért nem tudjuk úgy feltüzelni, mint a szakkommentátor hangja. Egy páciensem szkeptikusan így fogalmazta meg, miért nem zavarja a futballőrület: „Legalább addig se pornót néz!” Nos, itt a bizonyíték, hogy a futballnál is van lehangolóbb alternatíva…
S hogy mit tehetünk még a jó kedélyállapotunk megőrzéséért? Irányítsuk át a figyelmünk fókuszát önmagunkra, fogjuk fel lehetőségként a kudarcot: „Végre van időm magamra! Azt csinálok, amit csak akarok, elmehetek masszázsba, manikűrbe, fagyizni a lányokkal!”
És persze ott a bölcs humor, ahogy férfijaink kisfiús kedvtelését szemléljük. (A szerző pszichológus.) 

Címkék: foci, szex, párkapcsolat, evolúció, foci vb és a nők, az én időm