Siketen is remekműveket komponált
Bécs egyik legizgalmasabb múzeumában, a Muzsika Házában (Haus de Musik) nemcsak a zene történetét, hanem a hallás, a hangok mechanizmusát is megismerhetjük. És azt is, hogyan siketült meg Beethoven.
A belváros szívében lévő hatemeletnyi hangmúzeumban megtapasztalhatjuk például, hogy mit hall a magzat az anyaméhben, belehallgathatunk olyan nagyvárosok zajába, mint New York, és egy számítógép generálta program jóvoltából vezényelhetjük a Bécsi Filharmonikusokat.
A klasszikusoknak szentelt termek egyikében pedig, ha egymás után a fülünkhöz érintjük az óriási, tölcsér formájú hallgatókat, megérint minket az a félelem, amit Beethoven élt át, amikor fokozatosan elveszítette a hallását. Huszonhét évesen tífuszt kapott, amikor ebből kigyógyult, akkor kezdődtek a panaszai. „Hallásom az utóbbi három évben rohamosan romlik. Füleimben éjjel-nappal állandó sípolást és zúgást hallok. Bármily egyéb foglalkozás esetén ez elviselhetőbb lenne, az enyémben azonban ez tényleg ijesztő...” – írta a barátjának.
Más tudni, és más a saját fülünkkel követni, ahogy a zeneirodalom egyik legnagyobb zsenije tizenöt év alatt teljesen megsüketült. Csakhogy Beethoven ezekben az években is képes volt zseniális műveket komponálni. Belül hallotta a zenét. Volt, hogy alkotás közben fogai közé dobverőt szorított, aminek a másik vége a zongorához ért, és a rezgéseket követve komponált. Élete utolsó öt évében visszavonult a nyilvánosságtól, egyetlenegyszer jelent meg, a IX. szimfónia ősbemutatóján. A tomboló sikerből, tapsból, éljenzésből semmi sem jutott el hozzá.
Még nincs hozzászólás