Segítség, kivel barátkozik a gyerekem?
"Megtiltom, hogy találkozz vele!", "Rossz társaságba keveredtél!" - sokak számára ismerős mondatok ezek. Ha nem is feltétlenül azért, mert gyerekként állandóan ezt hallották a szüleiktől, talán sokkal inkább azért, mert felnőttként ezt mondták gyermeküknek. De vajon meddig terjed "szülőségünk" vagy befolyásunk arra, kivel barátkozik gyermekünk?
– A barátságkötés a gyerekek életében rendkívül fontos momentum – mondja Vancsura Petra, a Yelon.hu (a Hintalovon Alapítvány szexedukációs weboldala, kamaszoknak szóló applikációja és anonim chat szolgáltatása) munkatársa. – Már óvodásként választanak maguknak barátot, bár ezek a barátságok ebben a korban még nagyon törékenyek, és főként az elérhetőségen múlnak.
A 6 és 9 éves kor között kialakult barátságok azonban már kétirányúak, és egyre jobban számítanak a belső tulajdonságok, amelyek mentén kiválasztják a gyerekek azt a személyt, akihez jobban akarnak kötődni, akivel több időt akarnak eltölteni.
A pszichológus szerint ugyanakkor még ezek a barátságok sem állnak olyan biztos lábakon, hogy túléljenek egy-egy konfliktust. Szilárd barátságokról először 9-10 éves kor felett beszélhetünk, amelyek már az érzelmek, gondolatok kölcsönös megosztásán alapulnak és bizalomra épülnek.
A kapcsolódás születése
Az óvodai és iskolai közegben kialakult barátságok miatt otthonosabbá válik a gyermek számára az intézményi közeg, szívesebben jár be, és könnyebben nyílik meg. A legtöbb szülő számára sokkal inkább védőfaktort jelent egy barát gyermeke oldalán, semmint veszélyforrást.
Hiszen a barátságok születése az egészséges önbizalom kialakulásában is segít, és olyan készségeket sajátítanak el közben a gyerekek, amelyekre egy életen keresztül szükségük lesz. Így tanulják meg azt is, hogy miként kell kialakítani és fenntartani az eleve nem adott, tehát nem rokoni kapcsolatokat.
Elképzelhető, hogy szülőként másként látjuk gyermekünk barátságát, ugyanakkor annak irányítását átvenni, hogy kivel barátkozzon – a kontrollálás túlzásba vitelét és gyermekünk ítélőképességének megkérdőjelezését jelenti. Hiszen a barátságokhoz az együtt töltött idő és olyan közös élmények vezetnek, amelyekben ketten voltak jelen, és valami jelentőset nyújtottak a másiknak – magyarázza Vancsura Petra, hozzátéve, ez lehet egy kínos jelenetben való kiállás a másikért, vagy akár csak hasonló zenei ízlés.
A gyerek kapcsolatai és kötődési mintázatai abból táplálkoznak, ahogy a szüleivel, gondozóival kapcsolódott főleg az első, vagy tágabban, a harmadik életévéig. A barátságkötés a kölcsönösségen, a szimpátián alapszik, és szülői mintákból táplálkozik. A gyerekek számára rendkívül fontos a szülők véleménye, ez meghatározza későbbi értékrendjüket.
A határok feszegetése
Ahogy azonban elérkezik a kamaszkor, sok minden megkérdőjeleződik. De még ebben a korban is nagyon fontos, hogy a szülő véleményt formáljon, akár konfrontálva gyermeke nézetével. Nem kell mindenben egyetérteni, de ha lehetséges – meg tudja lépni a szülő a távolabb engedést és az elfogadást –, fogadja el gyermeke véleményét és döntését.
Ez a korszak bizonyos szempontból ijesztő is lehet a szülőnek: gyermeke egyszer csak elkezd úgy viselkedni, ahogyan addig még soha. Mert valaki elrontja. Valamelyik új osztálytárs vagy csapattárs a sportegyesületből, vagy csak a szomszéd gyerek. Azt hisszük, gyermekünk rossz társaságba keveredett.
Ha a szülőkkel való kapcsolat biztos alapokon áll, a gyermek bátrabban kísérletezik, mert tudja, hogy ha megsérül, megvigasztalják, ha téved, visszaterelik a helyes útra, hogy bíznak benne, de nem akarják helyette meghatározni, milyenek legyenek a barátai. Nem kell titkolóznia.
Minden bizalom ellenére érezhetjük mégis úgy, hogy az új barátok nincsenek jó hatással gyermekünkre, ez azonban inkább tünet, mint maga a probléma oka. Ez egy nehéz kérdés, és fontosak a körülmények. Akár figyelmeztetésnek is vehető, hogy a kamasz nem érzi jól magát, nincs a helyén, és valami miatt belesodródott egy olyan társaságba, amely rossz hatással van rá – magyarázza a pszichológus.
Vancsura Petra szerint elképzelhető, hogy egy másik társaságból kirekesztették, vagy nem fogadták be, és ezért egy olyan társasághoz csapódott, ahol alacsony a ’bejutási mérce’, ahol nem igazi barátságok szövik össze a tagokat, ahol inkább az együtt lógás a közös kiindulópont.
Mit jelent a barátság?
Érdemes a barátság természetéről beszélgetni a gyerekkel, ha azt látjuk, hogy kapcsolataiban kihasználják, vagy rossz hatással vannak rá. Mondjuk el neki, hogy mit jelent a barátság, mi az, ami egy ilyen viszonyban elvárható, és mi az, amit nem szabad a másiknak megengednie. Kérdezzük meg tőle, mi történt vele, bántja-e valami. Célszerű átbeszélni, hogy mit milyen szándékkal tesz, milyen érzéseket okoz benne, és hogyan érzi tőle magát. Mi tartja fenn az általunk megkérdőjelezett barátságot, mit remél tőle, vagy mit pótol vele?
A gyerekek a legtöbb esetben érzik, vagy egy idő után rájönnek, hogy kihasználják őket. Ha pedig súlyosabb a probléma, erősebb határokat szükséges megszabni. Ugyanakkor a tiltás érzékeny dolog, elképzelhető, hogy még inkább a tiltott személyek felé sodorja gyermekünket. Ha tartósan nem sikerül változtatni a fennálló helyzeten, akár a közösségváltáson is el lehet gondolkodni. De ez az utolsó megoldás kell hogy legyen, hiszen mindig jobb az aktív megküzdés, mint a helyzetből való kilépés.
Még nincs hozzászólás