Röpködő kalapoktól a miniszoknyáig
Első emlékem az időjárás-jelentésekről az, hogy valami nagyon fontos dologról lehet szó. A híradó után édesanyám mindig szigorúan csendre intett minket, és izgatottan figyelte a tévében a napocskákat és a felhőket Magyarország térképe fölött. Kisgyerekként mindez nem tűnt túl érdekesnek minden áldott nap, pedig a tévés meteorológia - a hasznos aktuális információkon túl - a története miatt is megérdemel néhány percet.
Bár előrejelzéseket már 1888-ban is készített az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet, ahhoz, hogy ezek az adatok a széles tömegekhez is eljuthassanak, be kellett várni a rádió és a televízió megjelenését. A Magyar Televízió Híradójában a ’60-as évektől találkozhattak időjárás-jelentéssel a nézők – igaz, kezdetben csak hallgatták az előrejelzést, mozgó animációk maximum hétvégén tették érzékletesebbé a felolvasott szöveget.
Ma már természetes, hogy a meteorológiai jelentéshez legalább térkép is dukál, de kezdetben csupán játékos rajzok erősítették meg az elhangzó információt: a viharos szelet röpködő kalapok és szárítókötélen zászlóként lobogó női fehérneműk, a tavaszi melegedést az olvadó hóember leeső sárgarépaorra illusztrálta.
Az időjárás-jelentés a televíziózás immár klasszikus műfajai közé tartozik, számos paródia is feldolgozta. Gálvölgyi János többször is kifigurázta az ilyen műsorokban bevett paneleket, az egyik legismertebb, 2007. szeptemberi meteorológiai jelentéséből megtudhatjuk, hogy a napi középhőmérséklet 0 és plusz 45 fok közé tehető, az éjszakai olyan mínusz 20 és plusz 25 fok között valószínűsíthető, és a folytonosan változó időjárás sokaknál okozhat bármit. Mondja valaki, hogy nem lett igaza!
A térképen megjelenő nap-, felhő- és esőszimbólumokra 1967-ig kellett várni, de maga a meteorológus még ekkor sem jelent meg a képernyőn – csupán adatokkal és vázlatokkal segítette a tévések munkáját a háttérből. Öt évvel később tűnt fel először a ma ismert felállás: a térképek és táblázatok előtt egy szakember számolt be péntekenként a hétvégi várható időjárásról.
A meteorológusok mindennapi szereplése jóval később vált megszokottá: 1989-től napi három időjárás-jelentésben is megjelentek, személyük közismert, hovatovább népszerű lett – és ez a tény lassacskán kihívás elé állította az egyre nagyobb számban megjelenő tévécsatornákat.
Maga az időjárás-prognózis ugyanis – jó esetben – az összes tévéadón többé-kevésbé ugyanaz, a tartalommal tehát aligha lehet kitűnni (vagyis megfogni a tévénézőt). Egyre nagyobb hangsúlyt kap a forma: a számítógépes technika rohamos fejlődésének köszönhetően egyre dinamikusabb animációk mellett elsősorban az időjós megjelenése, kisugárzása és beszédstílusa.
Vissy Károly könyvekben és számtalan előadásban népszerűsítette a légkörrel foglalkozó tudományt, miközben időjárás-jelentéseit a tévénézők is megszerették. 2009-ben Toulouse-ban Az év meteorológusa európai életműdíjjal jutalmazták tevékenységét. 1971-ben részt vett a 17. szovjet Antarktisz-expedíción. Fél évet töltött egy, a sarkkör közelében portyázó kutatóhajón, egy hónapot pedig az Antarktisz kutatóállomásain, ahol mínusz 42 fokos faggyal is szembesült.
Míg a hazai tévés meteorológia atyja, Vissy Károly – és szakképzett kollégái – továbbra is komoly, ismeretterjesztő szösszeneteket mondandójukba szőni sosem rest meteorológusokként, tehát hiteles szakemberekként jelentek meg a képernyőn, addig a kereskedelmi tévék megpróbálták a férfiak számára is izgalmassá tenni a híradó után perceket.
Alighanem statisztikákkal is igazolható ugyanis, hogy önmagában az időjárás-előrejelzés a nők számára fontosabb (például az öltözködés vagy épp a teregetés miatt): a férfi nézőknek is kellett hát valami, ami a képernyőhöz szögezi őket.
Az ABC News 4 nevű amerikai tévécsatorna egyik 2014-es élő időjárás-jelentése alatt a számítógépes technika hirtelen megadta magát. Szegény meteorológus tehát egyszer csak magára maradt a mondandójával, se térképet, se táblázatokat nem tudtak betenni mögé a szerkesztők. Ugyanakkor pillanatok alatt feltalálták magukat: a híradós kolléga kézzel rajzolt felhőinek és napocskáinak köszönhetően legendás műsor született, amely időjárásról szóló műsor esetében szokatlan módon bejárta az egész internetet.
Így aztán az időjós kiválasztásakor esztétikai szempontok is megjelentek: ki ne emlékezne Gaál Noémi mélyen dekoltált, epigramma-rövidségű ruhakölteményeire? A korábban alapkövetelménynek számító meteorológusdiploma sem lapul már ott minden időjárás-jelentő zsebében, miközben maguk az adatok természetesen szakemberektől származnak.
Megjegyezhetővé persze nem csak az öltözködés teszi a meteorológust: az elmúlt években a műfaj talán legkellemesebb színfoltja Reisz András, aki szakértelme mellett ízes tájszólásával lopta be magát a nézők szívébe.
Még nincs hozzászólás