Réz, paprika, padlizsán...
A vörös hajjal kapcsolatban sokféle babona és tévhit terjed az egész világon. Ez a hajszín igazán különleges, hiszen a Föld népességének csupán egy-két százaléka vörös.
A legtöbb vörös hajú ember Skóciában él, ott a népesség 13 százaléka izzó üstököt visel. A vörös hajszínért a sok pheomelanin és a kevés eumelanin felelős. Míg a sötét hajúaknak 60 ezer hajszáluk van fiatalkorukban, addig a szőkéknek 150 ezer, a vörösöknek pedig arany középútként 90 ezer. Egy tanulmány szerint, amely a személyiség lélektanát a hajszínnel hozza kapcsolatba, a vörös a boszorkányok hajszíne. Legalábbis annak tartották.
A vörös hajúakról általában a temperamentum, a szenvedély és a makacsság jut eszünkbe. Nem véletlenül. A valódi vörösek sokszor törik csínytevésen a fejüket, és nagyon kreatívak. Ami a szívükön, az a szájukon. Mindemellett érzékenyek, talán jobban is, mint kellene, mert hamar dühbe gurulnak. Szervezetükben kevesebb antistressz-hormon termelődik, ezért fokozottabban élik meg az izgalmakat. Kirobbanó természetűek. A rézszínű haj igazán feltűnő: tudni kell viselni.
Egy holland város 2005 óta tart rendezvényt a vörös hajúaknak. A Redhead dayst minden év szeptemberének első hétvégéjén rendezik meg, és két-három napig ünnepelnek a természetes vörösek és a festett hajúak. A találkozókra több mint 5000 ember jön el, a világ 80 országából. Skóciából olyan repülőgép is érkezett Amszterdamba, amelyen csak vörös hajúak ültek. Ez a sok ember elmondhatja, hogy bekerült a Guinness World Records könyvébe.
Szegény vörös hajúaknak rengeteg babonával kellett már megküzdeniük: hirtelen haragúak, boszorkányok, alattomosak vagy egyszerűen répafejűek – mindenesetre rendkívül veszélyesek, szerencsétlenség velük együtt utazni. Ebből lett elege néhány fiatalnak a skóciai Edinburgh-ben, ahol néhány éve szintén rendszeresen tartanak vöröshaj-párti felvonulást. Több mint száz érintett tüntet ilyenkor az utcákon, élükön a rendezvény kiötlőjével, Shawn Hitchins kanadai komikussal, aki elmondta, hogy a mai napig érik őket atrocitások a hajszínük miatt.
Hitchinsnek, sajnos, igaza van: bár szerencsére egyre ritkábban, a vörös hajúakat még mindig sokat bántják az óvodában, az iskolában, és gyakran felnőttként is szembe kell nézniük a sztereotípiákkal: világos bőrük, szeplőik, feltűnő hajszínük miatt pulykatojásnak, Szmörének nevezik őket; lobbanékonyak, makacsok, túl kíváncsiak, a vörös nőknek pedig olyan előítéletekkel kell megküzdeniük, melyek szerint vad szeretők, akik falják a férfiakat.
A diszkrimináció tehát kettős: előfordulhat, hogy egy lányt évekig cikiznek az iskolában, felnőve pedig a férfiak előítéleteivel kell majd küzdenie – pedig a vörös hajúak egyszerűen csak ilyennek születtek, s a hajszín mögött annyiféle személyiség rejtőzik, ahány ember.
Még nincs hozzászólás