Részmunkaidő - több gyermek!
A gazdag országokban, aki a szabadidőt preferálja az anyagi javak felhalmozásával szemben, az megengedheti magának, hogy részmunkaidőben dolgozzon. De azért az se mellékes körülmény, hogy a szülési arány is nagyobb ott, ahol a hölgyeknek megadatik napi 4 órában dolgozni.
Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatásra nincs igazán élénk kereslet, de a kínálat sem bővül érdemben, ilyenformán főleg azok a hölgyek tűnnek vesztesnek, akik szülés után akár már dolgoznának is a kenyérkereset, a gyerek miatt elhagyott munkahely megőrzése miatt, vagy csupán azért, hogy karbantartsák a szakmai, szellemi képességeiket. A szakértő segítségével annak eredtünk utána, hogy a gazdaság miért nem él a rugalmasabb foglalkoztatás lehetőségeivel.
„Európa fejlett országaiban igen magas és folyamatosan növekvő a részmunkaidős foglalkoztatás, elsősorban a női munkavállalók körében, de a férfiak is egyre nagyobb arányban veszik igénybe ezt a foglalkoztatási formát – szögezi le Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója. – Nincs okunk azt várni, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás a gazdag országokban visszaszorulna, részben a nők egyre kiterjedtebb munkaerőpiaci aktivitása, részben pedig a magas átlagbérek miatt, amelyek lehetővé teszik, hogy részmunkaidős munka mellett is meg lehessen élni.”
A gazdag országokban nem csupán a körülmények kényszere – például a gyerek vagy a szülő gondozása – miatt választják ezt a formát: aki a szabadidőt preferálja az anyagi javak felhalmozásával szemben, az is megengedheti magának, hogy részmunkaidőben dolgozzon, nem hal éhen.
„A szegényebb európai országokban azért nem tud ez a foglalkoztatási forma teret nyerni, mert az átlagbérek alacsonyak, ezért a részmunkaidős foglalkoztatás nem fedezi a megélhetési költségeket – magyarázza a közgazdász. – Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 5,9%-a, a nőknek pedig 7,8%-a dolgozik részmunkaidőben, ami lényegesen alacsonyabb, mint az európai átlag.
Emellett a munkaadók sem igazán támogatják a részmunkaidős foglalkoztatást, a felkínált bérek pedig annyira alacsonyak, hogy még a bölcsődei-óvodai díjat sem fedezik. Az államnak kellene élen járnia a részmunkaidő elterjesztésében, csakhogy a közszférában elenyésző az ilyen állások kínálata. A dolgozó nők részmunkaidős foglalkoztatását jelentősen támogathatná a gyermekellátási intézmények díjainak a csökkentése.
Nemzetközi példák azt bizonyítják, hogy más országokban nem kezelik hátrányosan az úgynevezett magánbölcsődéket és magánóvodákat. Németországban például minden bölcsőde és óvoda megkapja az állami normatívát, attól függetlenül, hogy állami vagy magán-keretek között – vagy szülői kezdeményezésre – működik.
A részmunkaidős foglalkoztatásnak nyilván nagyobb tere van a szolgáltatások körében, sőt, itt még a távmunka feltételei is kedvezőbbek, még az ipari foglalkoztatáson belül sem kizárt.”
Egy kormányzati politikus pár évvel ezelőtt előállt az alábbi összefüggés propagálásával: abban az országban emelkedett a születési arány, ahol elterjedt a részmunkaidő. Kérdésünkre, hogy igaza volt-e, tények alapján jött a válasz a közgazdásztól:
„Igen. Egyértelmű összefüggés mutatható ki a születési arány és a részmunkaidős foglalkoztatás között. Azokban az országokban, ahol magas a női részmunkaidős foglalkoztatás aránya – Norvégiában, Finnországban, Svájcban, Dániában például –, a születési arány jóval meghaladja az európai átlagot, és messze magasabb, mint a közép-kelet-európai országokban.”
Még nincs hozzászólás