Ősszel a virágoskertben
A kertben, még ha a kis virágos teraszunkat nevezzük is annak, mindig van tennivaló, s ősszel ezek is megszaporodnak. A fagyok előtt, a téli hideg beköszöntéig gondoskodni kell a növényeinkről, s minél változatosabb, színesebb a kert, annál több a munka, mert a többfajta virág egyenként eltérő bánásmódot igényel.
Ha elég előrelátóak és szorgalmasak vagyunk, akkor még a virágok védett helyre szállítása előtt előkészíthetjük tavaszi örömünket: ha szeretnénk az első napsugaras, meleg napokat a következő évben tulipánokkal és nárciszokkal köszönteni, most kell elültetni a hagymás növényeket. Erre szeptember végétől legalább egy hónap áll a rendelkezésünkre.
Az őszi nagytakarítás (ha tartunk még ilyet) előtt a leandert, a hibiszkuszt, a kicipelt szobanövényeket és a mediterrán dísznövényeket vigyük védett helyre, mert az éjszakai hideg árthat nekik. Ahogy idén augusztus elején 9 fokosra is lehűlt a levegő, ki tudja, milyen hirtelen jön a fagy októberre.
A mediterrán növényeket „altassuk el”, azaz ne adjunk neki már tápoldatot, csökkentsük a locsolást. Sok helyen a család büszkesége a citromfa és a leander. Nekik is megfelelő hely lehet egy huzatmentes, nem túl hideg, lehetőleg déli fekvésű lépcsőház, egy zárt, ablakos veranda, fűtetlen télikert. Egészen alacsony hőmérsékleten is áttelelhetnek, 1–5 Celsius-fok között, ám arra ügyelni kell, hogy fagy ne érje őket.
A dáliákat és egyéb gumós virágokat is most kell az áttelelésre felkészíteni. A gumókat tisztítsuk meg a földtől – lemosni csak akkor kell, ha nagyon sárosak. Ekkor jó, ha néhány órát szikkadnak a napon. A több gumóból álló, összenőtt töveket csak tavasszal szedjük szét, a kiültetésnél.
A gumókat tegyük egy műanyag vagy farekeszbe, fűrészpor vagy tőzeg közé, hogy ne száradjanak ki tavaszig. Bálint gazda adott egy bölcs tanácsot az egyik műsorában: azt, hogy jelöljük meg, melyik gumóból milyen virág fog kikelni, mert nem fogunk emlékezni rá, s csak bosszankodunk majd, ha a magas növények elnyomják a kisebbeket.
A muskátlikról is gondoskodnunk kell. A csüngő hajtású futómuskátlit csak világos, fűtött helyiségben, rendszeres öntözéssel lehet átteleltetni; ehhez bizony elég nagy verandára, előszobára van szükség, s nem is mindig sikerül megmenteni a növényt.
A felfelé álló virágú kerti muskátli igénytelenebb, vele minden bizonnyal sikerrel járunk. Azért némi fény neki is kell. A földből kiszedett töveket sűrűn egymás mellé állítva rakjuk be egy ládába, és fedjük be földdel úgy, hogy ne látsszanak ki a gyökerek. A ládát állítsuk fagymentes helyre, és nagy néha öntözzük meg.
A kertben telelő virágokat, így a rózsákat vágjuk vissza, és a töveket takarjuk be fenyőkéreggel vagy falevéllel. Ne hagyjunk virágot a bokron, vágjuk le őket; szépen mutatnak majd a szobában.
Az üresen maradt kertrészeket és ágyásokat ássuk fel, és forgassunk a talajba istállótrágyát, hogy jövőre szép, virágzó kertet kapjunk!
Még nincs hozzászólás