Okosabb, mint egy ötödikes
Minden szülő álma az, hogy a kisbabája egészségesen jöjjön a világra. Valamint legyen szép, ügyes, kedves és szuperokos. Vagyis átlagon felül intelligens.
Az intelligencia egy olyan komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Beletartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása, de még az emlékezőképesség is. Az intelligenciát részben örököljük, de alakulása függ a környezettől is, ahol élünk.
Az intelligencia mérése gyerekkorban
A gyerekek intelligenciáját könnyű mérni, hiszen a képességek terén vannak olyan sarkalatos életkori szintek, amelyek alapján meg lehet ezt határozni.
A mentális kor és a valós kor hányadosából lehet kiszámítani az intelligencia hányadosát a következőképpen: ha egy négyéves például a saját szintjén tart a beszédben, a kézügyességben és a számolási képességben, akkor 100 az IQ-ja, viszont ha egy hatéves gyerek szintjén áll, akkor már 150.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a későbbiekben ez változhat, hiszen nem mindenki fejlődik azonos ütemben. Később lehet, hogy lelassul a fejlődése, miközben beérik a kortársai, vagy fordítva is megtörténhet, hogy valaki lassabban fejlődik, de később utoléri, sőt, akár túl is szárnyalhatja a kortársait.
17 éves korig fejleszthető
A Mensa (egy nemzetközi egyesület, melynek célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú, vagyis a Mensa által elfogadott intelligenciateszten kiemelkedő eredményre képes embereket) szerint a végleges intelligencia 17 éves korra alakul ki. A jó hír pedig az, hogy addig folyamatosan fejleszthető.
A kutatások azt mutatják, hogy az IQ már hároméves kor körül mérhető, de a legstabilabb és legmegbízhatóbb eredményeket általában hatéves kortól lehet kimutatni.
Ismert IQ-tesztek gyermekeknek
Az IQ mérése különböző standardizált tesztekkel történik, amelyek az életkornak megfelelő feladatokat tartalmaznak. A Wechsler gyermek-intelligenciateszt (WISC) például széles körben használt és megbízható eszköz a gyermekek kognitív képességeinek mérésére, a 6 és 16 év közötti korosztály számára, ahogy a Stanford–Binet intelligenciateszt is, de ezzel már a kisgyermekeket is tesztelhetik.
A Raven progresszív mátrixok olyan nonverbális tesztek, amelyek olyan gyerekeknek valók, akik nem tudnak jól írni-olvasni, illetve beszélni.
Az IQ tesztek során a nyelvi képességeket, a logikai gondolkodást, a térlátást, a figyelmet és a koncentrációt valamint a memóriát tesztelik. Az eredményeket a szakemberek mindig egy adott korcsoport átlagához viszonyítják. Így az IQ relatív érték, és nem abszolút mérőszám. Amellett, hogy kiemelkedő képességeket is feltár akár tanulási nehézségekre is rávilágíthat,
Mitől függ az IQ?
Az intelligencia számos tényezőtől függ, beleértve a genetikai, környezeti, pszichológiai és szociális tényezőket. Meghatározza a szülők intelligenciája és kognitív képességei is, az intelligencia tehát örökölhető, de csak bizonyos mértékig.
A családi háttér, beleértve a szülők iskolázottsága és foglalkozása befolyásolhatja a gyerekek intelligenciáját. A társadalmi és kulturális környezet, amelyben a gyerek felnő, szintén hatással lehet az intelligencia fejlődésére. Az iskolai környezet, az oktatás minősége és az iskolai programok ugyanúgy fontos tényezők.
Az intelligencia fejlődése nem egyszerűen a fentiek együttes hatása, hanem ezek bonyolult interakciójának eredménye. Például egy gyerek, aki genetikai hajlamot mutat a magas intelligenciára, de nem kap megfelelő élelmet vagy oktatást, nem éri el teljes potenciálját. Fordítva is igaz, hogy egy kevesebb genetikai előnnyel rendelkező gyerek jelentős javulást mutathat a megfelelő környezet és támogatás hatására.
Így tudod növelni a gyereked IQ-ját
Az óvodai és előkészítő programok segítenek fejleszteni a kognitív képességeket. Az olvasás, a beszélgetés és a történetmesélés gazdagítjja a szókincset, és serkenti az agy fejlődését. A szülőkkel való rendszeres beszélgetés különösen fontos a nyelvi képességek fejlesztésében.
A gyerekek számára a játék a legfejlesztőbb tevékenység. Az építőjátékok, puzzle-k és kreatív tevékenységek, mint a rajzolás és a kézműveskedés fejlesztik a problémamegoldó képességet és a térbeli gondolkodást.
A szabad játék a leghatékonyabb
Szajli Claudia pszichológus szerint a szabad játék a legfejlesztőbb elfoglaltság. Szerinte a különórák tengerében a gyerekek leterheltek és fáradtak, pedig egy jó társasjáték, egy kis esti bábozás, mesemondás fejből, otthon készült hangszerek, rajzolgatás, homokozás, természetjárás mind-mind különösen fejlesztik a gyereket, jobban, mint a kreativitást nem igénylő különóra.
Szintén nagyon sokat segít a fizikai aktivitás. A sport elősegíti az agy egészségét és fejlődését, javítja a koncentrációt és a kognitív képességeket.
Sport, zene és megfelelő táplálék
Vekerdy Tamás pszichológus is sokszor hangoztatta a mozgás és a szabad játék fontosságát. Szerinte egy gyerek úgy fejlődik a legjobban, ha naponta több órát tölt szabad levegőn, és közben billenő pallókon mászkál, szaladgál, fára mászik, egyszóval szabadon játszik és mozog.
Ugyanígy fejlesztő a zenei oktatás és a művészeti tevékenységek, hiszen pozitív hatással vannak a gyerekek agyfejlődésére és kreativitására. De nem elhanyagolható az sem, mit eszik a gyerek. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, amely gazdag omega-3 zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban, szintén hozzájárul az optimális agyfejlődéshez.
Ha ezekben jó a gyerek, nem lesz baj!
- Van humora: Bizony, humora csak annak van, aki érti. A vicces embereknek jó a verbális és nonverbális kommunikációjuk. Ha a gyermek már 3-4 éves korában érti a mélyebb, kettős értelmű csattanókat, vagy ő is előrukkol hasonlóval, az jó jel.
- Élénk a képzelőereje: A színes fantázia is a magas intelligencia jele. Ha a gyerek képzelt barátokkal, izgalmas álmokkal és különleges történetekkel szórakoztat, könnyen lehet, hogy zseni.
- Be nem áll a szája: Ha a gyermek szókincse gazdagabb, mint a kortársaié, ha választékosan fogalmaz, ha sok esetben szinonimaszavakat használ, az is a magas intelligencia jele lehet.
Még nincs hozzászólás