Nincsen nyár dinnye nélkül!
Ha nyár, akkor görögdinnye. Az évszak egyik jelképe ez a piros húsú, zöld héjú, nagy, kerek - ellentmondásos - gyümölcs, ami a tökfélék családjába tartozik, legközelebbi rokonai - az uborka, a cukkini és a tök - mind zöldségek, a dinnyét mégis gyümölcsnek tekintjük.
Gördülő fáraó
Ellentmondásos a neve is: görögdinnye. Elsőre azt gondolhatjuk, hogy a görög szó a származására utal, pedig nem. A kerek gyümölcs gurul, gördül, azaz „görög”, ez a legvalószínűbb magyarázata a sajátos magyar elnevezésnek. Más nyelveken szó sincs görögről, például az angol watermelon vagy a német wassermelone szó szerinti fordítása vízdinnye.
A dinnye Afrikából származik. David Livingstone, a híres Afrika-kutató az 1800-as években a Kalahári-sivatagban szabadon termő növényről ír, ami a helyi törzsek folyadékforrásának számít. De a dinnyét már az egyiptomi hieroglifák is megörökítették, körülbelül ötezer évvel ezelőtt. A fáraók túlvilági utazásukra is vittek magukkal ebből a csemegéből. Érdekesség, hogy ma az egyik dinnyefajta neve fáraó.
Hazánkba először a sárgadinnye érkezett, ennek a termesztése a 12–14. században terjedt el. Görögdinnyéről szóló első írásos emlékünk az 1500-as évekből való. A törökökkel együtt a drinápolyi és a szmirnai dinnye is megérkezett az országba, és fellendült a termelés. Evlija Cselebi, a 17. századi híres török utazó elismerően ír a Gyula környéki dinnye zamatáról.
Egy kis dinnyestatisztika
A világon közel 3,5 millió hektáron termelnek görögdinnyét, a legnagyobb termelő Kína, az összes termés több mint felét adja. Magyarországon majdnem 5000 hektáron terem ez a gyümölcs, az ország több területére elosztva. A dinnyének több száz fajtája van. A héja lehet csíkos vagy zöld, vékony vagy vastag, formája kerek vagy hosszúkás.
Belseje a rózsaszíntől a sötétvörösig változik, igazi kuriózum a sárgabélű, és különlegesség még a mag nélküli görögdinnye. Fajta szerint a mérete 2,5 kg és 18 kg között mozoghat a természetes közegében, ám különös gondoskodással az 50 kg-ot is meghaladhatja a súlya. A világ legnagyobb dinnyéje több mint 130 kg-ot nyomott.
Egyes helyeken – például Németországban – a kisméretű 2,5–4 kg-os dinnyét kedvelik, ami papírdobozokban érkezik a gyümölcsösstandokra, egy dobozban a mérettől függően 4-6 dinnyével. A rendszerető japánok – talán a pakolás megkönnyítése céljából – kifejlesztették a kocka alakú dinnyét. A gyümölcsök ilyen alakú műanyag konténerekben nyerik el szokatlan formájukat, és áruk többszázszorosa is lehet kerek társaikénak.
Jótékony szomjoltó
A görögdinnye magas víztartalma miatt oltja a szomjat, kiváló vízhajtó és vesetisztító. Nyersrosttartalma elősegíti a vastagbél működését. Gazdag vasban, káliumban, folsavban és A-vitaminban, tartalmaz foszfort és magnéziumot is, így az immunrendszerünkre is jótékony hatással van.
Szervezetünk megkönnyebül, ha a nyári napokon beiktatunk egy-egy dinnyenapot, de a bátrabbak huzamosabb ideig is megpróbálhatják. Kiváló méregtelenítő kúra, ha 3–7 napig csak görögdinnyét fogyasztunk. A szárított dinnyemagból készült tea hatékony segítség lehet a vese- és cukorbetegeknek. Egy liter vízben lassan főzzünk fel 4 evőkanál szárított dinnyemagot.
Vesebetegségre 3 pohárral, cukorbajra vízzel a duplájára hígítva, 8 pohárral fogyasszunk belőle naponta. A dinnyemag béltisztításra is kiváló. A szárított magot daráljuk le, két evőkanálnyit keverjünk el egy joghurtban vagy kefirben. Naponta két adag gyorsan kitisztítja a beleket.
Minden része hasznos
A húsát lehűtve fogyasztjuk, de készíthetünk belőle levest, sorbetet, süteményt vagy ivólevet is. A görögdinnye héjából dzsemet főzhetünk, lehet kandírozni, és savanyítani is szokták. Kínában zöldségként hagymával, fokhagymával wokban sütik meg, de ragut is készítenek belőle.
A dinnyemag zsírban és proteinekben gazdag. Ha a húsával együtt nem szeretnénk megenni, készíthetünk belőle különleges rágcsálnivalót. Nincs más dolgunk, mint megszárítani, megsütni és befűszerezni a magokat. A Távol-Keleten ugyanúgy árulják, mint a pisztáciát, a mandulát vagy a napraforgómagot, sósan, édesen, és persze natúr változatban is.
A görögdinnye minden része kincset ér. Fogyasszunk belőle minél többet a nyáron, óvjuk vele az egészségünket, és tegyünk el egy kicsit télire is!
Még nincs hozzászólás