Nézzünk szembe a nyárral!
Az elmúlt hetekben, hónapokban mindenki számára tótágast állt a világ. Az egészségünk védelmében hozott szabályok, korlátozások komoly hatással voltak az életünkre, de nem csupán a felnőttek világára. Gyerekeink sem voltak egyszerűbb helyzetben. Vajon hogyan dolgozzák fel mindezt, amikor az előttük álló nyár sem olyan lesz, mint mondjuk a tavalyi vakáció...
Nem mindegy, hogy gyerekeink mit gondolnak vagy tudnak az elmúlt hetek, hónapok történéseiről, illetve azok mikéntjéről, ezért fontos, hogy beszéljünk velük a járványról, az elmúlt és elkövetkező időszakról. Könyves Krisztina, a Yelon szakértője szerint a téma nem korfüggő, akár már egy óvodás gyereknek is lehetnek kérdései a vírussal kapcsolatban, természetesen még a saját szükségletei, érdekei mentén.
A pszichológus arra figyelmeztet, hogy ne hagyjuk gyermekünket a híradóból vagy a médiából informálódni.
Vállaljuk fel, hogy ez a helyzet számunkra is új, soha nem éltünk még át hasonlót, emiatt pedig mi is nehezen vettük az akadályokat.
Figyeljünk arra, hogy ne teremtsünk világvége-hangulatot, a beszélgetés kicsengése ne legyen negatív. Hangsúlyozzuk azt, hogy akármi is történik, a családtagok mindig ott lesznek egymásnak, és nyugtassuk meg gyerekünket azzal, hogy nagyon sokan dolgoznak a helyzet megoldása érdekében.”
Hallgassuk meg a gyerekeket, beszéljünk nekik a lehetőségekről, de ragaszkodjunk a tényekhez. A korlátozások feloldását követően is nagyobb érzelmi biztonságra van szükségük, ezért nagyon fontos a velük való kommunikáció, hogy akár utólag is feloldjuk bennük a szorongásokat.
Adjunk időt, hogy beszélhessenek félelmeikről, legyünk velük őszinték, de ne felejtsük el közben, hogy ők még csak gyerekek, mindenről az ő érdeklődésük mentén beszéljünk csupán.
A szabadság, ami teher is lehet
Sok szülő néz most szembe azzal a nehéz helyzettel, hogy már a karantén időszaka alatt elfogyott munkahelyén a szabadsága, ami a nyári iskolaszünet alatt okozhat gondot a családnak. (Igaz, sokaknak már a rendes, klasszikus nyári szünet is gondot okozott volna, hiszen nincs, aki vigyázzon vagy felügyelje a gyereket nyáron, a táborok pedig egyre drágábbak.)
Az előttünk álló két hónap kihívás elé állít sok családot, nem beszélve az egyedülálló szülőkről. Ezért kérdésként merülhet fel, hogy miként, mikortól és hogyan hagyhatjuk otthon egyedül csemeténket.
Magyarországon – mesélte Könyves Krisztina – (például Kanadával ellentétben, ahol a jogszabály bünteti azt, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül hagy otthon) nincs jogi értelemben vett szabályozás arra vonatkozóan, hogy hány éves kortól lehet a gyermeket felügyelet nélkül, egyedül otthon hagyni.
A pszichológus úgy véli, a 12 évesnél fiatalabb gyermek még nem érett annyira, hogy egész napra magára hagyjuk, 16 éves kor alatt pedig ne töltse felügyelet nélkül az éjszakát.
A legfontosabb, amit figyelembe kell vennünk, amikor arról döntünk, hogy gyermekünk otthon maradhat-e egyedül, amíg dolgozni megyünk, maga a gyerek. A Yelon szakértője arra hívja fel a szülők figyelmét, hogy egyetlen gyermeket sem szabad magára hagyni, aki nem érzi egyedül biztonságban magát!
Lényeges, hogy olyan bizalmi, partneri viszony alakuljon ki, amelyben tudunk a gyerekkel arról beszélgetni, hogy miként érezné magát egyedül, mennyire lenne képes gondoskodni magáról.
Ahhoz, hogy gyermekünk biztonságban érezze magát, a bizalmát kell kivívnunk, ezért alapvető, hogy amit szülőként mondunk vagy ígérünk nekik, azt be is tartsuk. Ha azt állítjuk, hogy délután négy órára hazaérünk hozzá, ne késsünk! Soha ne a végletekkel kezdjük, a fokozatosság az egyedüllétnél is fontos.
Eleinte csak egy-egy alkalommal hagyjuk magára, míg egy bevásárlást vagy a postát elintézünk, majd nyújthatjuk az időtartamot, amíg végül akár egy napra megpróbálhatjuk a közösen megbeszélt feltételek mellett magára hagyni.
A Yelon szakértője szerint azonban szülőként mindenre fel kell készülnünk, akár arra a szituációra is, hogy ha már mindent megtanítottunk nekik (átbeszéltük az elkövetkező napot, segítettünk megtervezni az egyedül töltött napját), ő az első nap után meggondolja magát, és rájön, hogy mégsem mer vagy akar egyedül maradni otthon. Ezért kell, hogy legyen B tervünk is.
Gondold végig, mielőtt döntesz!
Szülőként vegyük sorba az alábbi kérdéseket mielőtt döntenénk az otthon maradásról:
- Gyermekünk rendelkezik-e azzal a tudással, hogy egy váratlan helyzetet megoldjon?
- Tudja-e kiskorúként, hogy ha fura szagot érez a lakásban, kit kell hívnia, ha elmegy az áram, mit kell tennie?
- Birtokában van-e azoknak az információknak, amelyekkel biztonságban egyedül hagyható?
- Tud-e telefonálni, ismeri-e az elérhetőségeket, át tud-e kopogni a szomszédba?
- Fel tudjuk-e készíteni őt mindenre, fel tudjuk-e őt készíteni az egyedüllétre?
Egyedüllét másként: ottalvós táborok
A kormány korábban meghozott döntése alapján idén nyáron is engedélyezett ottalvós táborokat indítani. Az ilyen nyári táborokban – a koronavírus idején különösen – a klasszikus higiéniás szabályok a mérvadóak. Ezek betartása természetesen a tábort vezető személyzet feladata, de szülőként is mér ránk felelősséget. Biztosnak kell lennünk abban, hogy gyermekünk képes a szófogadásra, az egyéni, személyes higiénia betartására tábori körülmények között is.
Az ottalvós táborokat legalább olyan komoly ’felkészítés’ előzze meg, mint amikor hagyjuk őket máshol aludni, vagy egyedül lenni. Nagyon fontos, hogy csemeténk tudja, minden esetben számíthat ránk. Ha bármilyen ellenérzése támad az ottalvással kapcsolatban, elmegyünk érte – hívja fel a figyelmet a pszichológus. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy máshol aludni a gyerek számára is egy folyamat része, nem feltétlenül megy elsőre. Hozzátette, „az elég jó szülő legfőbb erénye a türelem”.
Még nincs hozzászólás