Netikett
Ma már, amikor egy valamirevaló fogkefét sem adnak el internetkapcsolat nélkül, nem árt, ha otthonosan mozgunk az online világban előforduló kifejezések, rövidítések világában. Persze, az úgynevezett netikett alapjait már jó ideje lefektették, s kevés változékonyabb nyelvi környezet létezhet, mint a világhálón akár órák alatt kialakuló új szavak, mondások dzsungele. Ugorjunk is egyből a sűrűjébe.
„AM, HNAP SZTEM NEM LESZ JO, M MEGYÜNK A FENSZI BULIKÁBA. #YOLO!” – az előző mondatot olvasva a nyájas olvasó bizonyára összeráncolja a homlokát, és miközben megpróbálja dekódolni a szavak jelentését, eltöpreng rajta, hogy a Ridikül olvasószerkesztője szabadságra ment-e, esetleg a szerző talált meghibbanni a téli hidegtől. Nos, egyik megfejtés sem helyes, egy ilyen jellegű mondatot ugyanis nagyon könnyen találhatunk valamelyik közösségi oldalon, de a fiatalabb generációhoz tartozó ismerősünktől kapott SMS vagy e-mail szövegében is.
Az internet világa mindig is melegágya volt a nyelvi leleményeknek, eleinte csak a technológia fejletlensége miatt: az ezredforduló előtt az internetkapcsolatok sávszélessége még csupán a töredéke volt a mainak, ráadásul akkor még a megszakadásra hajlamos telefonvonalakon vándoroltak a bitek egyik felhasználótól a másikig. Így tehát nem volt mindegy, hogy két-három sorban vagy két-három oldalban értekezünk az ismerőseinkkel. Mindehhez csapjuk oda az egészséges emberi lustaságot, és máris megérthetjük, hogy a kilencvenes évek online pionírjai miért kezdték úgy tömöríteni a szavakat, hogy azt egy iskolás gyerek kéthetes nyaralására csomagoló anyuka is megirigyelné.
Így lett a „hogy”-ból szimplán „h”, és így születtek meg olyan, ma már magától értetődően használt betűszavak és rövidítések, mint a sztem (szerintem), a szvsz (szerény véleményem szerint), a btw (egyébként, az angol by the way kezdőbetűiből). Az online nyelv változékony mivoltát jól személteti, hogy ezek közül például az szvsz-t ma csak az a generáció használja, amelyik az ezredforduló tájékán már a neten lógott (tehát a mostani harmincasok).
A rövidítéseknél jóval összetettebb szabályok irányítják az online fórumok, kommentfolyamok és közösségi hálózatok életét. Beszéljünk a Facebookról, mint a legnépszerűbb ilyen oldalról. Itt, ugyebár, bárki kiírhatja, hogy épp „mi jár a fejében”, fényképeket, videókat tölthet fel vagy érdekesnek tartott cikkeket ajánlhat az ismerősei figyelmébe. Ők ezt a „lájkolással” jutalmazhatják, vagyis egyetlen kattintással kifejezhetik, hogy az adott poszt elnyerte a tetszésüket.
Igen ám, de vannak olyanok, akik a saját posztjaik alatt is megnyomják a „Tetszik" gombot. Ez pedig a gyakorlott felhasználók – tehát jellemzően a fiatalok – szemében, ha nem is ősbűnnek, de minimum cikinek számít. Hasonló a helyzet az emotikonok, szmájlik használatával is. Egy-egy még nem probléma (bár a félreértések elkerülése végett maradjunk a legyegyszerűbb :) vagy :( változatoknál), de túlzásba vinni nem érdemes. A CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRT SZÖVEG PEDIG ONLINE KÖRNYEZETBEN KIABÁLÁSNAK SZÁMÍT!!!!
De érdemes csínján bánni a virtuális ismerkedéssel, az életünk különböző területeiről ismert emberek Facebookon való bejelölésével is. Gondolunk itt a gyerek osztályfőnökére, esetleg osztálytársaira, vagy akár az aktuális barátra, barátnőre. Az elsőre kedvesnek tűnő gesztus egyből más színezetet kap, ha a fiatal szerelmesek között véget ér a lángolás, illetve, ha az osztályfőnök néniről ilyen úton tudjuk meg, hogy hétvégente talpig bőrbe és latexba öltözve élteti a sátánt egy metálkoncerten. Ezzel sincs semmi baj, de kérdés, hogy akarjuk-e ilyen módon összekötni a szálakat a virtuális és a valós életünk között.
Természetesen a legtöbb közösségi hálózaton, így a Facebookon is lehetőségünk nyílik az adatvédelmi beállításaink módosításával elérni, hogy ismerőseinknek csak annyit mutassunk magunkból, amennyit a kapcsolatunk elfogadhatóvá tesz. Emiatt tehát senki se érezze magát feszélyezve, ha egy távoli kolléga, vagy a gyerek valamelyik tanára bejelöli. Ilyen esetekre érdemes létrehozni egy, a távolabbi ismerősöket összefoglaló csoportot, és oda „iktatni” ezeket a felhasználókat.
Még nincs hozzászólás