A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Nem mindegy, ki áll a parton

A háromszoros olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok dr. Kemény Dénes a riói olimpiára készül, és immár a Magyar Vízilabda Szövetség elnökeként napi tíz-tizenkét órát dolgozik imádott sportjáért. Illetve azért, hogy a női és a férfi vízilabda-válogatott tagjai berántsák a vízbe, mert Merész András volt szövetségi kapitány óta tudjuk: a magyar póló vezetője csak győzelem esetén fürdik a medencében.

Kemény Dénes
Fotó: Pitrolffy Zoltán

KEMÉNY DÉNES    Abban, hogy én válogatott pólós és állatorvos lettem, Fecsónak (Kemény Dénes édesapja, Kemény Ferenc) óriási szerepe van. Hároméves voltam, amikor elváltak a szüleim, és olyan élethelyzetbe sodródtunk, hogy apámmal mindenben egymásra voltunk utalva.

Jóval később Fecsó második felesége, Juti könnyített a helyzeten, de a szoros, eltéphetetlen kötelék minden téren megmaradt. Fecsó szigorú volt velem, de következetes. Ha mindenki intőt kapott az osztályban, mert csináltunk valami oltári stiklit, akkor én nem védekezhettem azzal, hogy „de hát mindenki kapott!” A válasz az volt: „Te lehettél volna a kivétel!”

RIDIKÜL MAGAZIN      Apja vízilabdaedző, és élethelyzetükből fakadóan együtt jártak az uszodába, hiszen hová is tehette volna az édesapa a kis, majd a nagyobbacska Denit? Elkezdett pólózni: mit szólt apja a játékához?

KD      Nagyon kritikus volt! Ha valamit egészen jól csináltam, akkor is ízekre szedte, hogyan lehettem volna még jobb.

RM      Játszott a Bp. Spartacusban, a Tatabányában és 1984-től az FTC-ben.

KD      És azt gondoltam, itt a vége. Tizenhétszer voltam válogatott, abba akartam hagyni. Szerencsére jött egy ajánlat Comóból, ahol játszhattam és dolgozhattam gyakorló – sőt, kutató – állatorvosként is.

RM      Aztán jött élete startfejese: a szövetségi kapitányi pályázata, 1997-ben.

KD      Tudtam, mi zajlik itthon, noha Olaszországban éltem. Voltak elképzeléseim, játékörömöt akartam vinni a válogatottba.

RM      Szó, mi szó: sikerült! Három olimpiai aranyérem – 2000-ben: Sydney, 2004: Athén, 2008: Peking – világbajnokok 2003-ban, Európa-bajnoki cím 1997-ben és 1999-ben. Az ezüst- és bronzérmeket – szigorúan terjedelmi okokból – nem sorolom.

KD      A pólóban – miként az élet más területén is – hinni kell az álmainkban, céltudatosan kell élni a hétköznapokat, szeretettel kell fordulnod a csapatod felé, így lehet esélyed a sikerre. És igen, a konfliktusokat is – sajnos – vállalni kell.

Mert mi van például azokkal, akik kimaradtak a tizenhármas csapat kijelölésekor a tizennyolc fős keretből? Márpedig tizenhárom játékosra kellett szűkíteni. Ha csak a huszonkilenc világversenyt vesszük, amin játszottunk, akkor ez huszonkilencszer öt játékos. Ráadásul nekik is vannak szüleik, barátnőik, barátaik…

RM      Ezt tapasztalhatta a saját bőrén is. A legnagyobb fia vízilabdázott.

KD      Nem is bírtam sokáig! Kristófot megpofozták a medencében, haragudtam a bírókra, az ellenfél játékosára, borzalmas szurkoló voltam. Rá is jöttem: többet öregszem egy ifimeccs alatt, mint egy válogatotton. Ezért aztán nem mentem ki, inkább a végén, telefonon elmeséltettem magamnak, hogy mi történt.

RM      A londoni ötödik hely után lemondott. Kivel beszélte meg?

KD      Fecsóval már előtte beszéltem erről. Ő nagyon ellenezte. Mint mindig, most is a szívére hallgatott. Kristóf akkor már mellettem volt, elemzőként. Ő látta mennyit dolgozom, féltett. Megértette. A többiek elfogadták a kész tényt.

RM      Nehéz volt elengedni másfél évtizedet? Olimpiai aranyakat, vb-címet? Az életformát?

KD      Belehaltam… Ott belül. Az irigyek persze úgy látták, nem is kellett volna kapitánynak lennem. De nagyon sok „sajnálom”-ot is kaptam.

RM      Az irigyekből, gondolom, korábban is kijutott. Én is hallottam, hogy voltak, akik azt mondták: évekig olyan volt a csapat, hogy egy grizzlyt is odaállíthattak volna a medence partjára, akkor is nyerünk. Magyarra fordítva, olyan volt a játékosok tudása.

KD      Csak éppen én válogattam ki azokat a fiúkat, akikből az a csapat összeállt! Volt olyan, akit a klubedzője kerek-perec nem javasolt, de én hittem benne, és nekem lett igazam.

RM      Renáta, a felesége mit szólt, amikor bejelentette a visszavonulását?

KD      Vele egy vadászaton ismerkedtem meg, általam ismerte meg a sportot. Ő úgy van vele: döntsek, ahogy jónak látom. A lakberendezői munkája és Márk fiunk nevelése mellett mélységében nem folyik bele a pólóba.

RM      Ahol mosogatnak, ott néha zörög az evőeszköz.

KD      A mi családi életünk is pont olyan, mint mindenki másé. Néha zörög az eszcájg...

RM      Olyankor mit csinál?

KD      Olyan kiváltságos helyzetben vagyok, hogy Leányfalun a kert hátsó kerítése határos a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel. Kimegyek az erdőbe, felülök a magaslesre. Ez amúgy is kitüntetett hely: az ember vagy elfelejti minden gondját, vagy rájön a megoldásra – számtalan taktikai variáció, újabban üzleti ügy oldódott így meg. Az fontos még, hogy ne legyen térerő.

RM      Szeret vadászni?

KD      A vadászattal járó körülményeket szeretem. A csöndet, az erdő neszezését, ahogy sunnyog a róka az erdő alján, ahogy az őzek sétálnak. Általában egy doboz, azaz 20 darab töltény nekem elég egy évre. Az én terepjáróm platóján sokkal több a kukorica, mint a vadszőr.

RM      Más sportágakkal hogyan áll?

KD      Régóta járok, járunk síelni. Ma már konszolidáltan csúszkálunk. Donovalyban kezdtünk, de Ausztriában voltam pályabíró is a magyar műlesikló-bajnokságon, már pólókapitányként. Ott álltam a havas lejtőn órákon át, és olimpiai bajnokként is tanultam valamit: mínusz 6-10 foknál ne golyóstollat vigyél magaddal, hanem ceruzát. Mert az előbbi befagy és nem tudod felírni, ki hagyott ki kaput.

RM      A gyerekek miként élik meg, hogy ki a papájuk?

KD      Sehogy. Istenigazából nem érdekli őket. Élik a saját életüket. Kristóf elvégezte angol nyelven az IBS-t. Segíti a szövetség munkáját gazdasági területen, hiszen ezt tanulta. Mellesleg a Vasas gyerekcsapatának az edzője, a Kásás Zoltán-féle edzői kurzust végzi. Viktor huszonkét éves, „lehúzott” két évet az állatorvosin, most pályát módosított, átment pszichológiát hallgatni.

Szájharmonikázik a saját zenekarában, ezt kicsit nehezen fogadom be, mert erősen alternatív. De nagyon igyekszem. Soha nem érdekelte a póló. Márk, a legkisebb tízéves, focizik és pólózik. Abszolút meghatározza az életünket Renátával. Moziba is olyan filmekre megyünk, amiket ő néz ki a programból.

RM      Sokáig tartotta magát a mendemonda: köztársasági elnök lesz.

KD      Valóban volt ilyen, tudok róla. Ámde honnan venném a bátorságot egy ilyen pozícióhoz? Ez egy komoly szakma, és Áder János jól is csinálja.

RM      Ahhoz, hogy valaki tizenöt éven át aranycsapatokat  építsen, azért kell diplomáciai érzék.

KD      Nehéz önnel, szerkesztő úr…

RM     Szóval diplomácia.

KD      Olaszul és angolul is jól beszélek. Talán angol nyelvterületen egy nagyköveti munkát el tudnék látni. Nem lehet akkora daráló, mint a vízilabda.

RM      A diplomáciai érzékét az is mutatja, hogy mindig jóban volt a sajtóval.

KD      Ez egy sportágnak elemi érdeke! Tisztelem és becsülöm a sporthoz értő és elemző cikkeket is író kollégáit. Sőt, még a bulvárt is. Azt, hogy húsz- harminc sorban kell megragadniuk a lényeget.

RM      Háromszor is vendég volt a Ridikül című tévémagazin stúdiójában.

KD      Nagyon élveztem. A felvétel rettentően hasonlít egy pólócsapat működéséhez. A sok-sok tökéletes apró részletből áll össze az aranyérem. Ebben az esetben a nézettségi mutató.

RM      A közéleti szereplés is a póló része? Most már elnöki feladat?

KD      Nevetni fog, de igen. A Szülők Háza Alapítvány alapító tagja vagyok. Mi a családokat támogatjuk a sportoló gyerekeken keresztül. Kiemelném, hogy nem is látunk pénzt. De van más élményem is. A nagy tornákon, vízilabdaversenyeken rendszeresen játszik az amerikai válogatott.

A protokoll szerint meghívtuk Colleen Bell nagykövet asszonyt, aki el is jött. Nagyon érdeklődő volt a póló iránt, és összehoztam az edzőkkel is. Oldandó a feszültséget, a hangulatot, finom rosét kínáltunk. Mire rám nézett: „Sporteseményen bort? Nem sört iszunk?" Szerencsére volt készleten. Azóta is örömmel jön. Ez is egyfajta informális diplomácia.

RM      Bekerült a Hírességek Csarnokába, ahol nem volt mindenre felkészülve.

KD      Óriási megtiszteltetés, hiszen amint elértem az edzőként eltöltendő minimum huszonöt évet, beválasztottak. A baj az volt, hogy nem szóltak még az ünnepség előtt sem, hogy illik beszédet mondani.

RM      És?

KD      Mondtam. A taps erejéből ítélve minden rendben volt. Ma már a beválasztó bizottság tagja vagyok. Most éppen azt értem el, hogy a hat háromszoros olimpiai bajnok volt játékosomat Team Hungary néven egyszerre iktassák be az International Swimming of Fame-be. Mert egyébként mi szerint rangsorolnánk? Ábécé szerint? Képtelenség!

RM      Augusztusban jön a riói olimpia. Mit remél a szövetség első embereként?

KD      A női válogatottunk olyan erős, hogy bárkit meg tud verni, csak egy legyőzhetetlennek tűnő ellenfél van: az amerikaiak. De ők is csak emberek, nekik is lehet egy rossz napjuk. Bíró Attila, az edzőjük szerencsére megtalálta a lányokkal a hangot, a belgrádi Európa-bajnoki aranyérem szép reményekre jogosít fel.

Most látatlanban aláírnék egy bármilyen színű érmet Rióban. A férfiaknál a szerbek borzalmasan erősek, és hiszem, hogy velük játssza a magyar válogatott a döntőt. Ott aztán minden és annak az ellenkezője is lehet. Nagyon bízom Benedek Tiborban, no és persze a fiúkban. Sok-sok munka van bennük, és a parton sem egy grizzly áll...

Címkék: edző, vízilabda, válogatott, csapatkapitány, vízilabdaedző

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!