Nagycsalád - A férfi szemével
Napjainkban egyre inkább kitolódik az első gyermek vállalásának ideje. Szerencsére azért akadnak még olyan családok, ahol háromnál is több gyermek van. Reményi Miklós, az Operaház énekkarának tagja például öt gyermekkel büszkélkedik, és mindenkit csak bátorítani tud a sokgyermekes nagycsalád alapítására.
„Mi hárman voltunk testvérek, így nőttem fel. Mi is legalább három gyermeket szerettük volna a feleségemmel. Bár neki csak egy testvére van, ezt tartottuk ideálisnak mindketten. Először két fiúgyermekünk született; a nagyobb most huszonhárom éves, a kisebbik húsz. Majd két ikerlányunk, ők most tizennyolc évesek. Az ötödik gyermek ötletét a feleségem vetette fel, de engem sem kellett nagyon győzködnie. Így született meg a most tizenhét éves lányunk. Nem bántuk meg, és csak még teljesebb lett a család.
Az én szüleim nagy gondot fordítottak rá, hogy velem és egyik testvéremmel se kivételezzenek. Én is így próbálom nevelni a gyermekeimet. Az élet, persze, megoldja ezt, hiszen amelyikük életében valami nehézség adódik, azzal úgyis többet kell foglalkozni, jobban oda kell figyelni rá. Ezt a helyzet hozza. De ilyenkor is mindig ügyelünk rá, hogy egyikük se érezze magát másodrangúnak.
Én elég furcsa munkarendben dolgozom, már harmincegyedik éve az Opera énekkarának tagja vagyok. Így az esti fektetés-fürdetés sokszor kimaradt, nem mindig tudtam úgy részt venni a család életében, mint ahogy szerettem volna, de én voltam a családfenntartó, a munka volt a fő feladatom. A feleségem otthon volt az öt gyermekünkkel főállású anyaként, egészen az ikerlányaink tizennyolcadik születésnapjáig. Tökéletes anya és háziasszony. Persze, igyekeztem kivenni én is a részem a házimunkából, főként a kert gondozásából, vagy ha a gyerekeknek kellett a tanulásban segíteni, akkor éppen abban.
Ha ma fognék neki, ugyanígy öt gyermeket szeretnék, és igyekszem a nagycsalád előnyeire nevelni a gyerekeket is – bár ezeket érzik ők maguk is. Az egyke barátaik, vagy akiknek csak egy testvérük van, mindig szerettek nálunk lenni, hiszen egy kisebb csoport, jó közösség kovácsolódott azonnal. Nálunk is megvoltak a kamaszkori összezörrenések, de alapvetően összetartóak. Bár még egyikük sem gondolkodik családalapításon, bízom benne, hogy ők is a sok gyermek mellett döntenek.
Én azt gondolom, hogy a gyermekvállalás nem anyagi kérdés, hanem szervezés, utánajárás és odafigyelés kérdése.
2003-ban beléptünk a Nagycsaládosok Országos Egyesületébe (NOE), amikor a XVI. kerületi szervezet megalakult. Nagyon sokat segítenek az élet minden területén, legyen szó lejárat előtti termékek szétosztásáról, ingyenes bútorról, színházról, koncertről vagy kedvezményes nyaralásról. Mindenről küldenek e-mailes értesítést, hogy semmilyen lehetőségről se maradjunk le.”
Még nincs hozzászólás