Na, jó, de mi az a felhő?
A válasz: egyik sem, ugyanis valójában a digitális kor új vívmányáról, a cloud technológiáról van szó. Az informatikában jártasak nyugodtan lapozzanak, aki azonban szeretné picit jobban megérteni az internetes világ működését, az olvasson tovább.
Ahhoz, hogy megértsük a felhő működését, rövid kitérőt kell tennünk az úgynevezett virtualizációs technológiák világába. Senki ne ijedjen meg a szakkifejezéstől, gyorsan és fájdalommentesen elmagyarázzuk: bizonyára ismerős forrása az irodai bosszúságnak a legalkalmatlanabb pillanatban megjelenő informatikus, aki vírusirtót frissítene, új nyomtatót telepítene, vagy bármi egyéb számítógépes mágiát hajtana végre a gépen, persze, mindezt akkor, amikor határidős munka van. Ilyenkor fel kell állni a géptől és hagyni, hogy a szakember tegye a dolgát.
A virtualizációs technológia ezt hivatott kiváltani: a virtuális számítógépek lényege, hogy nem konkrét, fizikai eszközről (lásd még: hardvernek azt hívjuk, amibe bele lehet rúgni) beszélünk, hanem nagyon leegyszerűsítve egy olyan számítógépes programról, amely egy valódi számítógép működését szimulálja.
Hogy jön ide a felhő?
A félreértések eloszlatása végett: a felhőnek semmi köze a műholdakhoz vagy a konkrét felhőkhöz, egyszerűen arról van szó, hogy az ilyen, nem behatárolható fizikai helyen létező (nem tudunk rámutatni a villogó dobozra) adatok összességét nevezi a szaknyelv „adatfelhőnek”. Ez jóval bonyolultabbnak és misztikusabbnak hangzik, mint amilyen valójában, ugyanis nagyon valószínű, hogy a kedves olvasó maga is használ felhő-alapú szolgáltatást, legfeljebb nem tud róla. Akinek van Gmail-es címe, máris boldog felhő-felhasználónak tekintheti magát, a Google ugyanis óriási szerverparkokban központi gépek ezreit működteti minden másodpercben, amelyek feladata a Gmail-fiókjainkba érkező levelek és fotók tárolása. Értelemszerűen egy ekkora cég nem engedheti meg magának, hogy a felhasználók milliói ne férjenek hozzá a levelezésükhöz, akkor sem, ha karbantartás vagy áramszünet van. Itt kap központi szerepet a felhő-technológia, ilyenkor ugyanis a Gmail-fiókunkhoz tartozó adatállomány pár másodperc alatt átmásolódik egy olyan központi gépre, amelyet nem érint a karbantartás, tehát zavartalanul küldözgethetjük a nyaralásos fotókat vagy a kiscicás videókat a barátainknak.
Nem jó érzés, amikor a személyes adataink feletti kontrollt elveszítjük, emiatt sokan gyanakvóak, ha arról van szó, hogy például a családjukat ábrázoló fényképek illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Mindenki nyugodjon meg, a felhő esetében nem arról van szó, hogy az adatainkhoz boldog-boldogtalan hozzáférhet.
Adataink biztonsága
Egyrészt – maradva a Gmail-fiók példájánál – jelszóval védjük ezeket az adatokat (természetesen nem mindegy, hogy mennyire bonyolult, vagy éppen könnyen kitalálható jelszót választunk). Emellett a felhő-technológiát alkalmazó szolgáltatók (jelen esetben a Google) rendkívül fejlett, bankok vagy katonai intézmények számára is megfelelő biztonsági lépésekkel igyekeznek szavatolni, hogy csak mi férjünk hozzá a saját adatainkhoz. Az informatikával foglalkozó szakemberek persze ilyenkor mondják, hogy nincs olyan, amit ne lehetne feltörni. Ez valóban így van, azonban ilyenkor gondoljunk arra, hogy az adatrablók (a sokszor helytelenül hackernek nevezett számítógépes bűnözők) jellemzően az értéket jelentő adatokra vadásznak, valószínűtlen, hogy pont a nyaraláson készült tájképekre fennék a fogukat. Nyugodtak lehetünk tehát, adatainkhoz rajtunk kívül nem fog más hozzáférni, mint ahogy mi sem fogunk véletlenül mások felhőbe mentett adataira bukkanni például a Gmail-fiókunkban.
Léteznek úgynevezett személyes felhő (personal cloud) szolgáltatások is, amelyekre előfizethetünk. Az ilyen szolgáltatás lényege, hogy egy bármilyen, internetre csatlakoztatott számítógépről elérhessük a saját adatainkat. Ezek lehetnek levelek, a mobiltelefonunkra is letölthető telefonkönyv-adatok, személyes fotók, tehát tulajdonképpen bármi, amit az otthoni gépünk merevlemezén tárolunk. A személyes felhő segítségével azonban akkor is hozzáférhetünk a gyerek szalagavatóján készült videóhoz, ha épp vendégségben jut eszünkbe eldicsekedni a kisded tánctudásával.
Barátságos és segítőkész
A legjobb az egészben, hogy mindehhez nincs szükség komoly informatikai szaktudásra, ezek a szolgáltatások ugyanis általában rendkívül felhasználóbarát kezelőfelülettel segítenek minket. Egyszerűbben: ha nem okoz gondot egy fotót feltölteni a Facebookra (ahol egyébként megint csak a felhő-alapú információtárolás előnyeit élvezzük), az sem lesz gond, hogy a személyes felhőnkbe feltöltsük a számunkra fontos dokumentumokat. A lényeg mindössze annyi, hogy a biztonságra ügyeljünk: ne a születésünk dátumát használjuk jelszónak, hanem valami bonyolultabbat (és lehetőleg a bonyolult jelszót se írjuk le sehova, próbáljuk megjegyezni – ha elfelejtjük, semmi pánik, minden jelszóval védett szolgáltatásnak van megoldása erre az esetre).
Még nincs hozzászólás