Művészettel nevelni
Lord Yehudi Menuhin alapgondolata a művészet és az iskola szimbiózisa, melynek célja az elfogadásra, az önképviseletre, az együttműködésre nevelés, a művészetek segítségével. Elit művészképzés helyett a művészet emberformáló erejére összpontosítva. A MUS-E (Musique Europe) olyan multikulturális művészeti-nevelési mintaprogram, amely a neves amerikai hegedűművész, karmester és humanista gondolkodó nevéhez fűződik. A kezdeményezés 1993-ban indult el, az Európai Unió égisze alatt.
Mintha lassított felvételt látnánk: a kislegény karja lassan közeledik az osztálytársa arca felé, akinek vonásai grimaszra rándulnak. A gyerekek jókedvűen mókáznak – a mozdulat nem jut el a pofonig –, idővel azonban az ilyen szituációs játékok és az őket követő beszélgetések segítenek a gyerekeknek, hogy megismerjék önmagukat, és megtanuljanak egymással kommunikálni, másokat tisztelni, bizalmon alapuló kapcsolatokat kiépíteni.
Ehhez eltökélt, jól felépített, hosszú ideig tartó képzés szükséges, így a program bevezetése – amit elsősorban hátrányos helyzetű iskoláknak ajánlott a megálmodója – főleg az általános iskola első osztályában ajánlott. A hátrányos helyzet nem feltétlenül jelent anyagi hátrányt – bár a tanulók közt sok a nélkülöző roma, akik erősen képviselik a saját kultúrájukat –, a diákok olyan ingerszegény családokból is jöhetnek, ahol megvannak az anyagi feltételek, de a szülők nem foglalkoznak a gyerekeikkel: nem viszik őket színházba, múzeumba, koncertre, így az iskolából hazatérve csak a számítógépezés marad.
Az ingerszegény környezetből és hátrányos helyzetből pedig gyakran következnek olyan problémák, mint a hiperaktivitás, nem beszélve egyéb magatartászavarokról és beilleszkedési nehézségekről. A magatartászavarok a leggyakoribbak, az ilyen gyerekek között nehéz fegyelmet és csendet tartani.
„Hozzászoktak, hogy a tanár ordibál velük – hiszen túl kell harsognia a gyerekek zsivaját –, így nagyon erős hatása tud lenni, ha az osztályba belépve például nem szólok semmit, csak megállok, vagy nagyon lassan kezdek el mozogni" – avat be a nehezebb esetekbe Kravalik Brigitta táncművész, az Egyesület ügyvezetője. Ez a viselkedés mindig néma csendet vált ki, és rögtön figyelni kezdenek, hiszen a megszokottól eltérő minőséget érzékelnek.
De előfordult az is, hogy az egyik gyerek nem akart részt venni a közös tevékenységben, begubózva ült a sarokban. A társai, a pedagógus és a művész egy képzeletbeli lánc egy-egy szemeként kezdtek el dolgozni: elindult egy mozdulat a kisfiú melletti „láncszemtől” – ez már felkeltette a gyerek érdeklődését –, majd mikor visszafelé a mozdulat elért hozzá, ő maga is megmozdult, végül pedig kijött a sarokból. Anélkül, hogy egy szó elhangzott volna közben. A táncművészeten kívül a program része a zene, a képző-, az ipar- és színházművészet is. Az egyes művészeti órák 45 percesek, beépülve az órarendbe.
A program lehetőséget ad a szülőknek, hogy meglátogassanak egy művészeti órát, és bekapcsolódjanak az ott folyó tevékenységbe. De a szülők érdeklődése sokszor csak hosszú évek után ébred fel. Így volt ez a budapesti Vörösmarty Mihály Általános Iskolában is – mely „ideális” helyszíne a programnak, hiszen veszélyeztetett sorsú, beilleszkedési problémákkal küzdő, szegény sorsú és roma gyerekek éppúgy járnak ide, mint átlagos középosztálybeli tanulók.
„Nagy eredmény, hogy az egymásra figyelést, az együtt dolgozást és egymás elfogadását egy mikroközösségben, az osztályban tanulják meg a gyerekek, de a cél, hogy ez kiterjedjen a családra, majd a társadalomra is. Egy tollvonással nem lehet ezt az eredményt elérni, csak ilyen apró lépésekkel” – vallja a táncművész.
Ez a művészeti program Magyarországon, a fővároson kívül hat városban működik már (Tatabányán, Miskolcon, Győrött, Debrecenben, Zalaegerszegen és Békéscsabán), míg Európában 13 országban – ez kb. 400 iskolát jelent, és hatezer gyereket érint, több mint ezer művész részvételével.
S hogy mi alapján kerülnek be az iskolák a programba? Az Egyesület pályázatot hirdet, s a jelentkezések alapján választja ki a leginkább rászoruló tanintézetet. Az iskoláknak ez nem jelent anyagi megterhelést, a szükséges pénzügyi keretről az Egyesület gondoskodik. Például a „Fogadj örökbe egy osztályt” címmel indított országos kampányának célja olyan támogató cégek és magánszemélyek megnyerése, amelyek és akik az adott osztály MUS-E programban való részvételét egy éven keresztül biztosítják.
Még nincs hozzászólás