Munkahelyi stresszforrások
Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és a kihagyott munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is hajlamosak vagyunk félreérteni, vagy egyfajta stigmaként értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti problémaként fogjuk fel, a stressz éppúgy kezelhető, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázat.
A stressz kezelése nem pusztán erkölcsi kötelesség és jó befektetés a munkáltatók részéről: a 89/391/EGK keretirányelv értelmében jogi kötelezettség is, amit a szociális partnereknek a munkahelyi stresszről, illetve a zaklatásról és az erőszakról szóló keretmegállapodása is alátámaszt.
A lelki egészség és jóllét európai paktuma elismeri továbbá, hogy a munkahelyi követelmények állandóan változnak, a nyomás pedig egyre növekszik, ezért arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a mentális jóllét fejlesztése érdekében hajtsanak végre további önkéntes intézkedéseket.
Jóllehet a munkáltatók jogi felelőssége a munkahelyi kockázatok helyes értékelése és leküzdése, elengedhetetlen, hogy ebben a munkavállalók is részt vegyenek. A munkavállalók és képviselőik ismerik legjobban azokat a problémákat, amelyek a munkahelyükön előfordulhatnak. Az ő bevonásukkal biztosítható, hogy a bevezetett intézkedések megfelelőek és hatékonyak legyenek.
A nem megfelelő munkatervezés, -szervezés és -irányítás, valamint a rossz munkahelyi szociális közeg negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethet. Ilyen:
- a túlterheltség;
- az egymásnak ellentmondó elvárások és a tisztázatlan feladatkörök;
- ha a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában, és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
- a rosszul irányított szervezeti átalakítás, a munkahelyi bizonytalanság;
- a nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
- a pszichológiai és szexuális zaklatás.
A tartós stressznek kitett munkavállalóknál a mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák. A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a betegen és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a balesetek és sérülések számának megnövekedése.
A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez is. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.
Megfelelő megközelítéssel a munkahelyi stressz az üzleti vállalkozás méretétől és típusától függetlenül megelőzhető, és sikerrel kezelhető. Éppen úgy, mint a többi munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázat. (forrás: Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség)
Még nincs hozzászólás