Mit (t)egyek, ha nem ehetem?

2014. május 19. | Írta: Zádrovich Aliz

Egyre többen fürkészik az élelmiszerek címkéit, glutén- vagy laktózmentes változatok után kutatva. A csokipapírt is alaposan szemügyre kell venni, ha valaki allergiás például a mogyoróra, hiszen nyomokban még a túró rudiban is előfordulhat.

Más az intolerancia és az allergia
Az ételérzékenységnek több fajtája van, és ezek alapvetően különböznek egymástól. „Ha valaki táplálékallergiában szenved, akkor a szervezete ellenanyagot termel az étel valamely összetevője ellen. Ez perceken belül felléphet, de legfeljebb 1-2 óra múlva biztosan jelentkezik. Az immunreakció sokféle lehet: jellemzően viszketés, légzési nehézség, ajakduzzadás, bőrpirosság. A legtöbben a mogyoróra, a tojásra, a szójára és a tejfehérjére allergiásak. Az intolerancia viszont ennél sokkal lassabb folyamat. Ilyenkor az emésztőrendszer nem tud lebontani valamilyen anyagot, és ez váltja ki a kellemetlen tüneteket, amelyek akár órák vagy napok múlva lépnek fel. Ilyen a laktóz-intolerancia, amikor a szervezet részlegesen vagy teljes mértékben nem tudja lebontani a tejcukrot” – magyarázza Hegyi Kitti dietetikus.

Betegség vagy nem?
A táplálékallergia és -intolerancia nem nevezhető betegségnek, de a lisztérzékenység, más néven cöliákia vagy glutén-intolerancia már igen. Utóbbi ugyanis nem sorolható egyik korábbi kategóriába sem. „A lisztérzékenység nem étel-intolerancia – szögezi le a dietetikus. – Ez egy autoimmun anyagcsere-betegség: a szervezet nem tudja feldolgozni az egyes gabonafélékben található glutént. Ellenanyagot termel, amellyel a saját sejtjeit támadja meg, és ettől kórossá válik a bélfal.”

Aki lisztérzékenységben szenved, annak teljesen ki kell iktatnia az étrendjéből a glutént, mert ez kis mennyiségben is méreg számára. A betegség bármely életkorban jelentkezhet, de általában a genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttesen tehetők felelőssé a kialakulásáért.

„Az élelmiszerek minősége, a szállítás és a tárolás során keletkezett tápanyagveszteség, a levegő- és vízszennyezés, a stressz – ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy genetikailag öröklött hajlam megnyilvánuljon” – mondja Hegyi Kitti. A lisztérzékenység akár évekig is rejtve maradhat, de ez idő alatt is folyamatosan károsodik a bélfal. Intő jel lehet a folyamatos súlyvesztés, az étvágytalanság, és az immunrendszer legyengülése. A cöliákiás betegek könnyebben kapnak el fertőzéseket, és a különböző bőrproblémák, mint az ekcéma vagy gomba is gyakrabban előfordulnak náluk, nőknél akár meddőség is jelentkezhet tünetként. Jellemző még a haspuffadás, a vékonyabb testalkatúaknál a pókhas, és a különböző emésztési zavarok: hasmenés és székrekedés.

Ha felmerül a gyanú, hogy valami nincs rendben az emésztőrendszerünkkel, akkor a háziorvoshoz kell fordulni, aki majd beutal gasztroenterológushoz. A béltükrözés és a vérvizsgálat együttesen fogja eldönteni, hogy lisztérzékenység okozza-e a panaszokat.

A gyógyszertárakban, drogériákban már kaphatóak olyan tesztek, amelyekkel 90%-os biztonsággal ki lehet mutatni a lisztérzékenységet. Ha ezzel megyünk a háziorvoshoz, máris sokkal könnyebb dolga van a diagnózis felállításában.

Bármikor, bárkinél
A táplálékallergiák és -intoleranciák többsége nem válogat. Bármely életkorban, gyakorlatilag bárkinél kialakulhatnak. „A laktózérzékenységnek és az egyéb étel-intoleranciáknak vannak olyan típusai, amelyek gyerekkorban jönnek elő, és később akár el is múlhatnak, de az allergiáknál nem nagyon fordul elő, hogy megszűnnének  – mondja a dietetikus. – A laktóz-intolerancia gyakran fiatal felnőttkorban jelentkezik, a kor előrehaladtával ugyanis folyamatosan csökken a laktáz-enzimünk, amelyik lebontaná a tejcukrot.”

A laktózérzékenység egyik legkorábbi jelei lehetnek a gyulladásos, akneszerű kiütések a háton, az arcon. Ha ezután is rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket, előjöhetnek a komolyabb tünetek is: haspuffadás, hasmenés, hányinger.

Az étel-intoleranciák abban is különböznek a táplálékallergiáktól, hogy előbbiek esetén kis mennyiségben akár fogyaszthatjuk is azokat az élelmiszereket, amelyekre érzékenyek vagyunk. A szervezetünk ugyanis kis mértékben tolerálhatja őket. Van, aki laktózérzékeny, tejet nem bír inni, de a sajtot, túrót gond nélkül megeszi. Persze, olyan is akad, aki mindenből csak a laktózmentes változatot fogyaszthatja. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, mi az, amit még elvisel az emésztőrendszere. A lisztérzékenységre mindez nem igaz: ott a legkisebb mennyiségű glutén is ártalmas.

Címkék: laktózérzékenység, ételallergia, étel-intolerancia, gluténérzékenység, lisztérzékenység, diéták, dietetika