Mindennapi csodák
Csodák pedig vannak. Ugye, mindannyian így gondoljuk - legalábbis néhanapján?
„Miért keresnék távoli csodákat?
Hiszen, hogy élek, maga is csoda!”
Várnai Zseni
Meddig hisz a gyerek a csodákban? A felismerésre, hogy a mesék világa nem azonos a valósággal, az óvodáskor végén, esetleg a kisiskolás kor első éveiben kerül sor.
Eddig több mint 350 millió Rubik-kockát adtak el világszerte. Ha a kockákat egymás tetejére helyeznénk, a kocka-hosszúsági kör az Északi-saroktól a Déli-sarokig érne!
Az ókori világ hét csodájából mára már csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga.
A világ hét új csodája a svájci New Open World Corporation (NOWC) cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista. Ezen szerepel:
Chichén Itzá – Yucatán-félsziget, Mexikó
A Megváltó Krisztus szobra – Rio de Janeiro, Brazília
A Colosseum – Róma, Olaszország
A kínai nagy fal – Kína
Machu Picchu – Cuzco, Peru
Petra – Jordánia
Tádzs Mahal – Agra, India
A portugáliai Fátimában 1917. október 13-án történt napcsodát körülbelül 30-100 ezer ember látta. A csodát, amelyet 1930. október 13-án a római katolikus egyház hivatalosan is elismert, a hívek Szűz Máriának tulajdonították.
Jézus csodatételeit a Bibliában Máté, Márk, Lukács és János evangélisták írják le. A sor a kánai menyegzőn kezdődött a víz borrá változtatásával. Azután – a mennybemeneteléig – Jézus többek között a kenyérszaporítás, a csodálatos halfogás és a vízen járás csodáit adta követőinek.
Selma Lagerlöf, a későbbi Nobel-díjas írónő az 1900-as évek elején megbízást kapott egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Nagy lelkesedéssel fogott a munkához, bízva benne, hogy szebbet, jobbat adhat a gyerekeknek, mint az átlagos tankönyvírók, és megszeretteti velük a szülőföldjüket. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása című meseregény.
Még nincs hozzászólás