Mindenkinek másként nehéz az iskolatáska
A tanévkezdés szeptemberben nemcsak az óvodából iskolába kerülő elsősöknek nehéz próbatétel, de a szülőknek is. Arról, hogy hány éves korban érdemes elkezdeni az iskolát, és milyen módszerrel lehet rá felkészülni, megoszlanak a vélemények. A cikkben ezek közül csak néhányat említünk.
A hatévesek számára az óvodai légkör és a tanórai, „versenyszellemű” megmérettetés között legtöbbször szakadék van; ritka az, amikor az átmenet zökkenőmentes.
A szülők maguk is tanácstalanok, hogy mikor tesznek jobbat: ha idejekorán elkezdik a „szoktatást”, és felkészítik a kicsiket a nagyobb hajtásra, vagy ha engedik még őket játszani, és minél később állnak át az újfajta életmódra (korai kelés, bepakolás a táskába, délutáni gyakorlás). Nyilván nincs erre recept, sok tényezőtől függ, hogy mikor teszünk jót, az mindenesetre biztos, hogy a drasztikus váltás senkinek sem jó.
Mélyvíz vagy lassú szoktatás?
Szerencsére az elmúlt nyolc-tíz évben kisebb lett a távolság az óvoda és az iskola között, mintha elvárások tekintetében közelebb került volna egymáshoz a kétféle intézmény. Alsóban nincs osztályozás, több a törekvés arra, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltő, játékos módon javítsák a diákok viszonyát az iskolához és általában véve a tanuláshoz.
Ám a kisgyermekkori mozgásigényt és koncentrációs kapacitást még mindig nem veszik eléggé figyelembe, legalábbis az állami oktatásban. 45 perc (vajon milyen kutatás igazolja épp ezt az időkeretet?) még egy felnőtt figyelmét is kimeríti, egy hat-hét éves gyerekét pláne. Vérbeli pedagógus ezt a problémát úgy oldja meg, hogy mozgással, játékkal színesíti a tanórát, ami ily módon szinte észrevétlenül repül el.
Lehet-e elég későn kezdeni?
A gyerekek testi, értelmi, érzelmi fejlődésében nagy egyéni különbségek tapasztalhatók. Ma már lehetőség van a rugalmas iskolakezdésre, ami akár másfél éves különbséget is jelenthet a gyerekek között. Érdemes eközben szem előtt tartani, hogy az „érettség” nem egyenlő az értelmi képességekkel.
Kiemelkedően magas intelligenciájú gyerek is alkalmatlan lehet az iskolára, ha fizikailag, idegrendszerileg, szociálisan vagy érzelmileg nem érett rá. A túl korai iskolakezdés mellett megvan a hátránya az indokolatlan halasztásnak is. Az oviban a játékaihoz megfelelő partnert nem találó, unatkozó gyerekben szorongás, feszültség alakulhat ki.
A tapasztalatok és vizsgálatok azt mutatják, hogy az iskolaérettség a hetedik-nyolcadik életévre következik be. Ennek idegrendszeri okai vannak: az agykéreg fejlődése ebben az életkorban nyugvópontra jut, ekkorra állnak készen azok a készségek, melyek a folyamatos iskolai feladatvégzéshez nélkülözhetetlenek.
Májusi gyerek aranyat ér
Egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint az sem mindegy, hogy az iskolába kerülő gyermek melyik évszakban született. Négyezer hat- és hétéves gyermekből álló mintán nézték meg, hogy a születési évszak és a diák különböző tantárgyakban mért előmenetele (anyanyelv, matematika, természettudomány) között milyen összefüggés van.
A felmérés tapasztalatai alapján meghatározó jelentőségűnek bizonyult az évszak, amelyben a gyerek született. Megállapították, hogy például a nyári születésű kisiskolások általában jobb eredményeket érnek el, mint őszi társaik.
Mivel a beiskolázás jogszabályi előírásai miatt elkerülhetetlen, hogy különböző évszakban született gyermekek kerüljenek egy osztályba vagy csoportba, a megfigyeléseik összegzésekor a kutatók a gyermekekkel való egyéni bánásmód fontosságát hangsúlyozták. Azt is hozzátették, hogy ennek a tantervi elemek közötti differenciálásban is meg kellene mutatkoznia.
Még nincs hozzászólás