Minden város Győr szeretne lenni
"Hogy zárva a múzeum? De hiszen az előbb még beszélgettek benne!" - csodálkozik a Patkó Imre Gyűjteménnyel egy házban lévő herendibolt eladónője. "Ez esetben fáradjon át a húsz méterre lévő Esterházy-palotába, és ott kinyitják önnek" - ajánlja fel a Budapesten elképzelhetetlen természetes megoldást az érdeklődőnek. Győr ilyen. Nyílt, kedves, gördülékeny. És talán soha nem volt ilyen ragyogó. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városában még az adóhivatal is romantikus szépség.
Győr közel van, és idősebbeknek őszintén ajánlott vonattal utazni. Az új Stadler Flirt vonatok világosak, tiszták és elegánsak, tágasak az ülőhelyek. Biciklit is szállítanak. És van gyors internet. A kütyüjét bámulja is mindenki…
Pedig aki mindig az autópályán jár ezen a tájon, élvezheti az újra felfedezett, vagy soha meg nem tapasztalt látképet. Kérdés: hol van és milyen a budaörsi állomás? Meglátja, és a nagyi itt kap először a szívéhez. „Igen! Ez az! Emlékszem!”
Az első benyomás
Pesti ember örömmel, de megszégyenülten teszi meg első métereit a győri állomásról kijövet. Első pillantásra is „nagyon rendben” van minden. A lepusztult Keleti és Déli pályaudvar környéke után Győr példásan tiszta, nyugodt, csendes.
Rögtön látszik, hogy nem fogunk eltévedni: minden sarkon eligazítótáblák jelzik, merre mi található. Hiába, hogy a város legforgalmasabb részén járunk, száz méterről is érthetően énekel egy utcazenész.
Akinek itteni utolsó emléke a túlzsúfolt és kipufogófüstben fuldokoló belváros, el sem hiszi, hogy ez Győr. A második percben az is kiderül, hogy Győr készült látogatásunkra. Lépten-nyomon plakátok, a 4 Évszak Fesztivál 2018 programjaival.
Novemberben van a XVIII. Győri Könyvszalon, a Múzeumok Fesztiválja. Van GyőrBike, közösségi bicikli, és GyőrCard, belépőjegy a fontosabb helyszínekre, „Városszeretők” telefonos alkalmazás.
Ahogy eltévedni nem fogunk, úgy éhen sem halunk. Minden sarkon ehetünk, gyorsan, vagy megadva a módját, állva-ülve, olcsón és aranyáron. És egyáltalán nem mellékesen: mindenütt van nyilvános illemhely. Az ember boldogan fizeti ki a belépőt makulátlanul rendben tartott mosdókért.
A forgalom csillapított, alig látni autót a belvárosban, viszont föld alatti parkolókat építettek a leglátogatottabb helyeken.
Miért vannak színes szódásüvegek a Látogatóközpontban?
A Baross Gábor út Győr legfőbb sétálóutcája. Nagyjából a közepén van a Tourinform Látogatóközpontja. Az irodában a szolgálatkész hölgyek adnak térképet és két prospektust. Az egyikben 28 múzeumot és élményközpontot mutatnak be.
A második egy ajánlott sétaútvonalon visz végig, a látványosságok ismertetőjével, az útvonal térképével. Úgy tűnik, minden tudnivaló bennük van.
Arra a kérdésre, hogy – „Mégis, ezeken kívül mit tudnának ajánlani egy 40-es éveiben járó hölgynek?” – azonnal rávágják – „Kézilabdameccset! Azért ne felejtsük már el, hogy itt vannak legjobb kézis csajok a világon!”
És meccs után? „Jókat lehet iszogatni, itt az iroda mögött a szomszédban. Fiatalos, kreatív, nagyon egyedi hely.” Őszinte szó. Az iroda egyben bemutatóterem is, ahol a falakon megismerhetjük a környék látnivalóit is Pannonhalmától a Szigetközig.
Csak egy dolog marad titokban: mi ez a rengeteg szódásüveg az ablakban…
Kettesben egy szenttel és egy boldoggal
Elindulunk az ajánlott útvonalon, amit nehéz tartani, mert Győrben a mellékutcák, szűk kis sikátorok is csábítóan szépek: sehol egy lepusztult épület. (Győr a műemlékvédelem Europa Nostra-díjának tulajdonosa.)
Az ápolt udvarok izgalmasak, hát még ha passzázsszerűen összenyitják őket! Sok ilyen van. Minden kis térségben szobor, szökőkút, valami, ami megállít. Például a szódásszifon szökőkút, amely feltalálójára, a környékbeli Jedlik Ányosra emlékeztet.
És egyszer csak egy kapun meglátjuk Szent László király hermájának képét. Fél perc múlva egy kicsiny teremben a látogató ott áll a vakítóan aranyló ereklyetartó előtt.
Aki a Káptalandombon álló Püspökvár toronykilátójába akar menni, ne legyen tériszonya. Sem fizikai, sem lelki. Mert a torony alatt van a boldoggá avatott Apor Vilmos püspök emlékkiállítása.
Azon a helyen, ahol az ostrom elől elbújt asszonyokat védve részeg orosz katonák agyonlőtték. A kiállítás tökéletes riport a történtekről. Nem hátborzongató horror, hanem egy döbbenetes történet. A város fölött, a toronyban, elmerenghetünk ezen az újjáéledt Győrben gyönyörködve.
Azért kószálunk, hogy megbizonyosodjunk
Hamar megszokjuk Győr régi házainak jellegzetességét, a falsikból kiugró sarokablakokat, amelyek minden irányban jó kilátást adnak a lakóknak. Megérkezünk a Széchenyi térre, ahol önmagában egynapi látnivaló fogad: minden ház és minden házban minden intézmény csupa gazdagság.
A Bencések Loyolai Szent Ignác-templomán két hatalmas molinó. Az egyiken a felirat: Imádkozzál. A másikon: Dolgozzál. Győrt elnézve, mindkét parancsnak engedelmeskedhettek, mert a város meggyőző jólétben él.
És még most is csinosítják, gondozzák. Városszerte építők, karbantartók. Kimért alapossággal dolgoznak. Akárhogy is igyekszünk magunkban tartani az ósdi közhelyet, csak felsóhajtunk: „Ez már tiszta Nyugat!” Kószálunk, de nem találjuk a város hibáját.
Van-e jobb hely egy fiatalnak?
Megannyi múzeum, kiállítás és templom után jó a folyókkal átszőtt város Radó-szigetén kószálni. A tanításnak vége, a szerelmes gimnazisták nem sok üres padot hagynak a várfal alatti ligetben.
Kiderül, hogy nem véletlen az amfiteátrumszerű építés a gátakon: délután idesüt a nap, a város itt szívja magát teli napfénnyel, a Rábca, a Rába és a Mosoni-Duna vizének nyugalmával.
Szemközt klubházak: a fél ifjúság evezős edzésre érkezik. A Jedlik Ányos hídon áttérve a révfalui városrészbe a Széchenyi István Egyetem új campusa csillog. Egyetemisták százai cikáznak az előadótermi és a kollégiumi épületek között, meg-megbotolva a középen lévő menza kocsmateraszában.
A Szomszéd tényleg a szomszédban van
Este, talán valamelyik színház után (három is van), esetleg balettet vagy hangversenyt követően elindulunk megkeresni azt a jó kis helyet.
Először a Csillagba botlunk, „a helyi művészlelkek” barlangjába. Porszívó és kisvasút a plafonon, pamlagok, de ez mégsem lehet az, amit keresünk.
Aztán rátalálunk a Szomszédra. Raklapokból készült bútorok, hatalmas falikép tűsarkú cipőkből, átható gyümölcskoktél illat. A falakra mindenki írhat, aki betér. Az irdatlan betűtengerben lengyel felirat: „Wszystko co dobre, szybko się kończy”, azaz: Minden, ami jó, hamar véget ér.
És ez a győri kirándulásra is érvényes, sajnos.
Még nincs hozzászólás