Milyen nyelvű a jövőnk?
A globalizáció miatt a legtöbb kis nyelv eltűnik, vélik a téma kutatói. A jövő a kulcsnyelveké, azoké, amelyeken a telefonos alkalmazások és a számítógépes programok futnak.
A becslések szerint a század végére eltűnhet a ma használt 7-8 ezer nyelv nyolcvan százaléka is. A megváltozó világ ugyanis egyre életképtelenebbé teszi a kis népcsoportok által beszélt nyelveket. A jelenség már a könyvek esetében megfigyelhető: egy UNESCO-felmérés például kimutatta, hogy a legtöbb kisebb nyelven megjelenő könyvet lefordítják az adott régió kulcsnyelvére: arra, amely a területen kulturálisan, gazdaságilag a legfontosabb szerepet tölti be. Ilyen az angol, az orosz, a spanyol vagy a francia.
Ha a technika gyorsabb, mint a nyelv
‘Egy nyelv csak akkor maradhat fenn, ha az emberi kommunikáció minden területén alkalmazható’ – fogalmaz Pusztay János egyetemi tanár a nyelvi sokszínűségről írott könyvében. Szerinte ha egy nyelv kiszorul a tudomány területéről, akkor elindul az erózió útján. Itthon például az orvoslásban vagy műszaki témákban megjelenő publikációk már nem magyarul jelennek meg, hiszen egyes szakkifejezésekre nincs megfelelő szótárunk. A folyamatot a technológia fejlődése jelentősen felgyorsítja.
‘Az operációs rendszerek a legtöbb kisebb nyelven megjelennek, a nyelverózió folyamatát inkább a gyorsan szaporodó telefonos alkalmazásokban lehet rajtakapni. Ezek ugyanis csak egy-egy régióban népszerűek, így általában az ottani kulcsnyelv lesz az alkalmazás nyelve’ - mondja Kornél András programozó.
A cégek is felelősek
‘A legtöbb telefonos applikáció megjelenik kazah nyelven is, de általában oroszul használjuk őket, hiszen mindenki beszél ezen a nyelven. Cégünk szolgáltatásai is elérhetőek oroszul, mert így a régióból több lehet a megrendelésünk’ – mondja Vakhtang úr, kazah marketingszakember az orosz nyelv jelenlétéről Kazahsztánban. A kulcsnyelvek pozíciójának erősödését tehát a gazdaság is elősegíti, hiszen a vállalatok számára fontos minél több ember minél egyszerűbb elérése.
A legnagyobb nyelv ma a kínai, amely 139 milliárd ember anyanyelve. Ezt a hindi-urdu követi, majd az angol a harmadik 527 millió fővel. A legnagyobb nyelvek közé tartozik az arab, a spanyol, a portugál, a bengáli, az orosz, a francia és a német is; a felmérések szerint a világ lakóinak kétharmada beszéli ezen nyelvek valamelyikét. Nem tudni ugyanakkor, hogy bármelyik világnyelvvé válhat-e.
‘Bár a kínait háromszor annyian beszélik, mint az angolt, még mindig nem elterjedt világszerte. Ráadásul ritkán használják a tudományokban, mivel rendkívül bonyolult az írása és az olvasása’ – mondta Ulrich Ammon német nyelvész, a téma kutatója. Sokak szerint a jövőben angolalapú nyelvek fognak létrejönni, és a folyamat már elindult. Ha arra gondolunk, hogy az utóbbi években olyan szavak épültek be a mindennapjainkba, mint a projekt, a meeting, a googlizni vagy az akceptálni, érthetővé válik a folyamat.
Mi ezzel a gond?
A nyelvhalál elsősorban a kisebb népeket, népcsoportokat fenyegeti, főként ott, ahol az állam hivatalos nyelve más, mint a közbeszéd. A szakértők szerint ezekkel a nyelvekkel rengeteg értékes tudás veszhet el, hiszen a kulcsnyelvek szótára kulturális, természettudományi területeken nem olyan kiterjedt.
A most felnövő generációnál pedig egy még egyszerűbb nyelv van kialakulóban: a közösségi média, avagy a vizualitás nyelve. A képek, a gifek és az emotikonok pedig már szavakat sem igényelnek ahhoz, hogy megértsék egymást a világ különböző pontjain élő fiatalok.
Még nincs hozzászólás