A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Mi közöd a testemhez?

Akadnak, akik naponta átélik, hogy összesúgnak a hátuk mögött, és most nem csak a feltűnő szépségekre gondolok. A testszégyenítés fogalma néhány éve vette be magát a köztudatba, egy olyan korban, amikor mindenki úgy gondolja, hogy szabadon véleményt formálhat a másik külleméről.

Fotó: Thinkstock

Itt van például a testsúly, ami mindig beszédtémát ad. Ha valaki hízik egy kicsit, biztosra veheti, hogy a környezetéből előbb-utóbb valaki észrevételezi ezt. „Mintha felszedtél volna pár kilót.” „Nem kellene diétáznod?”

Bár egyre népszerűbb a plus size irányzat, és az ideálok is változnak – pár éve még az ijesztően sovány volt a trendi, ma inkább a karcsú, de sportos testalkat –, a kövérség sokak számára a lustaság, az igénytelenség, az akaratgyengeség szinonimája: stigma, magatartásbeli hiba lett, miközben a karcsúság erénnyé vált.

Kövér és szép

Leginkább azok a kövér emberek vívják ki mások ellenszenvét, akik büszkén vállalják a testüket. Éppen ezért keltett nagy felzúdulást, amikor két éve nyáron duci lányok bikinis képei lepték el a közösségi felületeket. A fatkini követői nemcsak fotókat posztoltak, de azt is részletezték, milyen fittyet hányni arra, hogy mit gondolnak róluk mások. Ahogy az egyik aktivista írta, az a céljuk, hogy a megszokott „nem vagy kövér, szép vagy" helyett a „kövér vagy és szép" nézet találjon elfogadásra.

Egy, a kövérség elfogadtatását zászlajára tűző blog írója szerint az egész hátterében az áll, hogy nem szeretünk kövér embereket látni, és elvárjuk tőlük, hogy olyanná változzanak, ami számunkra elfogadható.

Mások szerint az elfogadás nem egyéb, mint a kóros elhízás népszerűsítése, ami egészségügyi kockázatokkal jár. Főleg abban a korban, amikor rengeteg módszer nyújt segítséget a kilók lefaragásához. Csak hogy a diéta-kultúra tipikus jellemzője, hogy a sikert mindig a módszernek tudják be, a bukást viszont a személy gyengeségének.

Öngondoskodás kontra kilók

Mindenhonnan az ömlik, hogy csak vékonyan lehetsz valaki. Sokak érdeke, hogy továbbra is elhiggyük: a kövérség a legrosszabb, ami történhet velünk, hiszen amúgy hogyan lehetne eladni a fogyibogyókat és a fitneszbérleteket?

Mindez olyan erősen izolál, ami már a mentális egészséget is rombolja, pedig a fókusz a szokásainkon kellene, hogy legyen, nem a testsúlyunkon. Vagyis a lényeg, hogy törődjünk a testünkkel, mozogjunk, fogyasszunk egészséges ételeket, és ezt az öngondoskodást tekintsük mércének, ne azt a számot, amit a mérleg mutat.

A tökélesedés törekvése

A testszégyenítés terjedéséért a média is felelős, hiszen azt az üzenetet közvetíti, hogy az egészséghez minden esetben soványság és szépség párosul. A női magazinok cikkei arra buzdítanak, hogy tökéletesítsük magunkat: fogyjunk, sminkeljünk, ezt meg azt együk a szebb bőrért, öltözködjünk úgy, hogy elrejtsük az előnytelen testtájakat.

Rengeteg időt töltünk a saját és a mások külsejének az elemezgetésével. A testszégyenítés arról szól, hogy amikor valaki nem is igyekszik a teste „előnyös csomagolására”, ezt szóvá tesszük azzal a felkiáltással, hogy mi csak „jót akarunk".

Ma már sok kezdeményezés a szépség sokféleségét hirdeti, ám még ezek sem szakadnak el attól a központi gondolattól, miszerint a szépség adja a női önértékelés alapját. Eközben könnyedén kritizálunk másokat a tökéletlenségeik miatt, csakhogy a testszégyenítés szép lassan a saját testünktől is elidegenít minket.

Kinek fogyunk?

Életmódtrénerként a munkám része, hogy másokat tudatosabb, egészségesebb életmód kiépítéséhez segítsek. Egyetlen típusnál szoktam úgy érezni, hogy kár lenne bármilyen fáradozás: azoknál, akik rögtön kijelentik, hogy lefogyni lehetetlen. Ez is egyfajta választás, amit tiszteletben is tartok, mert nem bírálhatom mások – saját testéről alkotott – döntését.  

Az is feltűnő, hogy már neves életmódguruk is élnek a testszégyenítés provokáló eszközével – mondván, ők csupán fel akarják nyitni az „önsorsrontó” kövérek szemét. Az eszükbe sem jut, hogy nem minden duci ember látja élete kiteljesedését a fogyásban, és nem is keresi erre a lehetőséget. Már nem, vagy még nem. És azt szeretnék, ha senki se kívánná megmondani nekik, hogyan rendelkezzenek a testükkel.(a szerző életmódtréner)

Címkék: egészség, elhízás, öngondoskodás, női önbizalom, testszégyenítés

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!