Mesélnek a betűk
Az íráskép sok dolgot elárul az emberről - akkor is, ha az illető már több száz éve halott. Nem könnyű munka, ám annál izgalmasabb eredményekkel kecsegtet a történelmi grafológia.
Ma már kevésbé fontos számunkra a kézírás, de a régi korokban, mikor a levelezés volt a kommunikáció egyik fő módja, sokkal jobban odafigyeltek az emberek a kézírás szépségére, változásaira.
A történeti grafológus számára kincsesbánya minden régi levél, de az elemzésük nagyon is nehéz lehet: nem szabad mai szemmel nézni ezekre a kézírásokra, ugyanis még száz-százötven éve is egészen másként, más formájú betűket tanultak írni az emberek.
Márpedig ahhoz, hogy egy írás értelmezhető legyen, tudni kell, mi az a norma, az átlag, amit mindenki tanult – mert az attól eltérő apróságok adnak igazi kulcsot az író lelkéhez, jelleméhez. Zádor Erzsébet pszichológus-grafológus akkor kezdett érdeklődni a régi korok írásai iránt, amikor sok évvel ezelőtt megnézett a Várban egy kódexkiállítást.
Deák Ferenc
A "haza bölcsének" írásából jól látszik, hogy maximalista volt, de nem csak másokkal, saját magával szemben is. Végtelenül szavatartó, következetes személyiséget mutat a kézírása, afféle igazi, régi vágású úriembert. Az írása az élete során nagyon keveset változott - csak az öregkor tette kissé tremorossá, furcsábbá a betűit. Ezenkívül nem volt semmiféle bicsaklás, eltévelyedés az életében semmilyen téren. A grafológia talán csak azt tudja ehhez érdekességként hozzátenni, hogy szerette a jó ételeket, a kellemes környezetet - és a külsejével kissé elégedetlen volt.
Andrássy Gyula
A Magyar Királyság egykori miniszterelnöke igazi európai világfi képét mutatja. Az írásából jól látszik, hogy sármos, modern ember volt, akit nem korlátoztak a kor szabályai. Az írása egyáltalán nem a korban megszokott, szépen formált, míves vonalakból áll - kreatív, könnyed, légies. Egyedi módon használta a betűket, valószínűleg a politikai életben is ez a tehetség tette őt sikeressé és meggyőzővé. Fantasztikus tárgyalóképességével nagyon tudott figyelni a vele szemben ülő emberekre. Az írása némi gyengéd érzelmességet mutat, ami a korban nem volt általános - de ez a különcség őt vonzóvá és sikeressé tette.
Rákóczi Ferenc
A legendás fejedelem az 1600-as években született, nem meglepő, hogy az írása nagyon más, mint a későbbi hírességeké. Nála például jól megfigyelhető, mennyire nehezíti, akadályozza az írást a finoman hegyezett lúdtoll, amely akadozik a papíron, és szögletesebb lesz tőle az írás. Az elemzésnél ezeket a külső tényezőket is figyelembe kell venni. Az írásából így is jól látszik a gyakorlatiasság, szerette a kézzel fogható dolgokat. Még a rossz minőségű toll és tinta darabossága sem tudja elrejteni, hogy a lelke mélyén érzelemgazdag, lelkiismeretes férfi volt, aki szívén viselte a nemzet sorsát.
„Bár a középkori írás formailag nagyon szabályozott és kötött, feltűnt, hogy mégis minden egyes könyv írásképe tartalmaz egyedi betűelemeket, tehát benne van az író személyisége. Sajnos minél inkább visszamegyünk az időben, annál kevesebbet tudunk arról, hogyan és milyen típusú írást tanultak elődeink, így az elemzés egyre nehezebbé válik. Már a száz-kétszáz éves írások vizsgálata is komoly előzetes kutatást igényel."
Az írás folyamatosan változik
Híres magyar történelmi személyiségek írásának elemzésével kevesen foglalkoznak. Nem sok levél maradt fenn a korból, még kevesebbet tudunk a korabeli írástanításról. Persze, a szakértő szem számára azért hamar kirajzolódik egyfajta minta.
„Az 1800-as években a Dunántúlon, ahol nagy volt a német hatás, gót betűs írást használtak, keleten a román írásképet tanulták a magyar diákok is, északon pedig a szlovák, kissé cirill betűsre hasonlító írásmód jelei láthatóak, több hurokkal, kunkorral, és nyújtott z betűkkel. Manapság is megvan ez a különbség. Bár adottnak és egyetemesnek véljük a folyóírás kinézetét, ez ma is országról országra változik.”
Feltárulnak a múlt titkai
Erzsébet akkor szeretett végleg bele a történeti grafológiába, amikor kiderült, hogy a család őriz néhány régi, felvilágosodás-kori levelet Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kazinczy tollából.
„Amikor kézbe vettem ezeket, azonnal éreztem, hogy fantasztikus lehetőség előtt állok, beleleshetek az elmúlt korok híres szereplőinek az életébe. Fantasztikus volt megtapasztalni, hogy életük nagy eseményei mennyire visszatükröződnek a levelek írásképében. Minden öröm, minden bánat, minden siker lekövethető.”
De nem csak híres emberek írását lehet megvizsgálni. A pszichológus-grafológust kérték már arra is, hogy segítsen megfejteni a rég meghalt üknagymama jellemét a fennmaradt családi levelek alapján.
„Ritkán vállalok ilyen munkát, mert rengeteg időbe kerül, de tény, hogy ha elengedő mennyiségű írás áll a rendelkezésünkre, akkor meg tudjuk mondani, milyen volt az író temperamentuma, intelligenciája, milyen hatások érték élete során, milyen volt a viszonya a környezethez, mit gondolt saját magáról. Ez egy családfakutatás során érdekes adalék lehet.”
Még nincs hozzászólás