A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Melyik középiskolába menjen a gyerek?

Sok diák és szülő ül otthon gondterhelten, mert eljött a középsuli-választás ideje. Sorozatunkban bemutatjuk az iskolatípusokat, tippeket adunk az okos döntéshez, és tájékoztatunk az aktuális határidőkről.

Fotó: Shutterstock.com

A szülők, nagyszülők idejében szakmunkásképző, szakközépiskola és gimnázium volt a választási lehetőség. Az ’okos’ gyerek gimibe ment, a kevésbé jól tanuló szakközépbe, a maradék pedig a szakmunkásképzőbe.

Nem baj, ha szakmát szerez

Aztán kiderült, hogy sok tanuló nem is olyan jó tanuló, hogy a gimiben ne bukdácsoljon, csak azért ment oda, mert nem volt ötlete, hogy milyen szakmát tanuljon. Egy közepes gimnáziumi érettségi pedig nem tárt fel nagy lehetőségeket.

Ma már sokkal árnyaltabb a kép, és több a választási lehetőség. Nem kell félni a szakmát adó technikumoktól, mert a nyelveket és az általános tárgyakat is tanítják olyan szinten, hogy bejusson a gyermekünk a főiskolára, egyetemre, ha tovább szeretne tanulni.

Szívvel, ésszel

Nagyon fontos, hogy a szülő és a gyermek okosan és türelemmel együttműködjön a középiskolák kiválasztásánál. Be lehet, sőt, javallott bevonni a döntésbe egy tanárt vagy az osztályfőnököt, aki más szemmel néz a csemetére, mint az elfogult szülő. Kérjük ki a tanácsát, mondjuk el az aggályainkat, biztosan tud segíteni.

A legtöbb diák tizennégy évesen nem tudja, mi is lesz, ha nagy lesz. Kellő rálátása sincs a világra, a szakmákra. A döntéshez kérhetjük pályaválasztási tanácsadó segítségét, de használhatjuk az Oktatási Hivatal ingyenes online pályaorientációs mérőeszközét, a POM-ot is. Az ágazatokról és a szakmákról bővebb információ található az ikk.hu weboldalon.

Az iskolaválasztással kapcsolatos azonnali információkért kattints a SULIVÁLASZTÓ oldalára.

Az is fontos, hogy szívesen járjon a suliba

Olyan iskolát válasszunk, amelyre felkészült a srác értelmileg és pszichológiailag is. Ha túlvállalja magát, szorongani fog, az első kudarcok után pedig elveszíti a kedvét a tanulástól. Bármilyen fényes célt el lehet érni, ha megtervezzük az apró lépéseket.

Az iskolák kiválasztásánál legyen B tervünk is. Ha nem sikerül az elit gimibe bejutni, jussunk be egy kevésbé erős gimnáziumba vagy technikumba, ahová egyszerűbb reggelente bejárni, vagy olyan szakkörök, sportlehetőségek vannak, amelyek boldoggá teszik a következő éveket. Végül jelöljünk meg egy olyan középiskolát is, ahová egészen biztos, hogy szabad az út.

Fotó: Shutterstock.com

Gimnáziumok

Ma már fiatalabban is el lehet kezdeni a gimnáziumot, van belőle hatosztályos, nyolcosztályos, de a régimódi négyosztályos is létezik. Az általános tantervű, négyéves gimnáziumi képzés jó választás, ha a főiskolai vagy az egyetemi továbbtanulás a cél. Ezekből az iskolákból a legnagyobb a kínálat, ezért számos szempontot érdemes mérlegelni a választáskor, például hogy a humán vagy a reál képzése erősebb.

A négyosztályos gimnáziumok pontszámítási szabályai intézményenként eltérhetnek, egy részük csak az általános iskolai bizonyítványt, más iskolák a központi írásbeli, esetleg az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik a bizonyítvány mellett.

Negyediktől, hatodiktól

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedőek. A diákok a felsőoktatási felvételin, az idegen nyelvi méréseken és a kompetenciaméréseken is kiválóan teljesítenek. A nyolcosztályos gimnáziumok órarendje az 5–8. évfolyamon olyan, mint az általános iskolák hasonló osztályaiban, a 9–12. évfolyamon pedig az általános gimnáziumihoz hasonlít, saját tantárgyi kerettantervek nem készültek ehhez az iskolatípushoz.

Ezzel szemben a hatosztályos gimnáziumok több tárgyat – magyart, matematikát, történelmet, biológiát, kémiát és fizikát – a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak. A szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezést, vagyis nem feltétlenül kell beavatni az általános iskolai tanárokat a tervekbe. Az általános iskolák csak akkor kapnak értesítést egy-egy negyedikes vagy hatodikos diák felvételi eredményéről, ha a tanuló bekerült a gimnáziumba.

Két tanítási nyelvű középiskolák

A két tannyelvű középiskolákba évek óta többszörös a túljelentkezés, mert itt a legerősebb a nyelvoktatás. Az előírások szerint tíz végzős közül legalább kilencnek el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, de a cél az utolsó tanév végére inkább a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvtudás.

Ez a képzési forma a jó nyelvérzékű diákok számára ajánlott. A két tannyelvű gimnáziumok négy évfolyamos képzéseire azok az általános iskolások juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri az A2-B1-es szintet, ezt az iskolák a szóbeli felvételin tesztelik is.

A nyelvi előkészítő évfolyam

A nyelvtanulás fontosságát felismerve meglehetősen gyakori, hogy a középiskolák egy nulladik évvel megtoldják a képzés idejét. Ilyenkor a diákok az első évben magas óraszámban szinte csak nyelvet tanulnak, a többi néhány órában pedig matematikát és magyart, de van, ahol az órarendbe bekerül még tanulásmódszertan, önismeret, viselkedéskultúra és egészségnevelés is.

A nyelvi előkészítő évet, amely során a középfokú nyelvvizsga szintjéig jutnak el a diákok, a választott iskolatípusnak (gimnázium vagy technikum) megfelelő hagyományos képzés követi.

Magán- és alapítványi középiskolák

A magán- és alapítványi intézmények egy részének tanterve több ponton eltér az államitól. Van, ahol epochális az oktatás, vagyis az egyes logikailag összetartozó témaköröket (pl. kémia-fizika-biológia tantárgyban) egy-egy időszakig, epochán belül, tömbösítve tanulják, majd egy másik tárgy témakörére, például a művészetekre kerül sor egy másik epochában.

Máshol speciális tantárgyakat, például robotikát vagy életmódtörténetet is tanítanak, esetleg komplex tantárgyak kerülnek az órarendbe. A felvételi ugyanúgy zajlik, mint az állami középiskolákban, sok helyen a központi írásbeli mellett szóbeli felvételit is tartanak. Fontos tudni, hogy ezekben az intézményekben képzési hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege iskolánként eltérő.

Fotó: Shutterstock.com

Tagozatos gimnáziumok

A tagozatos gimnáziumokban a diákok a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat. A képzés jó választás, ha egy általános iskolás komolyan érdeklődik valamelyik tantárgy iránt, és ezért szívesen vállalja a pluszórákat, esetleg már 14 évesen tudja, milyen területen szeretne továbbtanulni. Az intézmények a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli meghallgatást is tartanak, de figyelembe veszik az általános iskolai eredményeket is.

Nemzetközi gimnáziumok

Brit, amerikai, francia, osztrák és német rendszerű gimnázium is működik Budapesten, amelyek elsősorban a külföldi továbbtanulásra készítik fel a diákokat. Az oktatás idegen nyelven zajlik, de a legtöbb intézményben a magyar irodalom, a nyelvtan és a magyar történelem is kötelező vagy választható tantárgy.

Több intézmény a Nemzetközi Érettségi Diploma programhoz (IB) is csatlakozott, néhány középiskolában pedig a magyarországi érettségi bizonyítványt is meg lehet szerezni. A képzésért fizetni kell, a tandíj összege évi 600 ezer és 7 millió forint között mozog. A jelentkezők nyelvtudását mindenhol tesztelik, emellett a magyarországi középiskolai felvételi rendszertől független felvételi vizsgát is szerveznek.

Egyházi középiskolák

Tagozatos és általános tantervű gimnáziumok, hatosztályos, nyelvi előkészítős, két tannyelvű középiskolák, technikumok és szakképző iskolák közül is válogathat a gyermek, ha egyházi iskolában szeretné folytatni a tanulmányait.

A tanrend itt elsősorban abban különbözik az állami intézményekétől, hogy a diákok hit- és erkölcstant, esetleg egyházi énekeket is tanulnak, és hetente vagy havonta egyszer közös istentiszteleten vesznek részt. Az egyházi gimnáziumok és technikumok felvételi szabályai ugyanolyanok, mint az állami intézményeké.

Technikumok

Három éve a szakgimnáziumok technikumokként működnek. A szakgimnázium elnevezés csak az oktatási, művészeti és kulturális ágazatoknál maradt meg. A névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult.

A technikum ötéves képzést nyújt: az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek a diákok. A negyedik (12.) tanév végén a közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év (13.) végén pedig nyelvi érettségit és szakmai vizsgát tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban.

A technikumok és a szakgimnáziumok igen népszerűek lettek, az utóbbi két évben többen jelölték meg a jelentkezési lap első helyén, mint a korábbi években. Persze a technikumok között is nagyok a különbségek, van, ahol nincs túljelentkezés, míg máshová jóval többen törekszenek, mint ahány férőhely van az induló osztályokban.

A legvonzóbb technikumokban legalább olyan szigorúak a felvételi szabályok, mint a vezető gimnáziumokban. Tavaly a szakgimnáziumok 40, a technikumok 30 százalékába csak azok a jelentkezők kerülhettek be, akik a központi felvételi vizsgát is megírták.

Szakképző iskolák

A hároméves szakképzésbe készülők több mint 180 alapszakma közül választhatnak, ezek egy részét szakképző iskolában lehet megszerezni, a magasabb szintű, technikusi oklevélért a hosszabb, ötéves képzést kell elvégezni a technikumokban. 

Fotó: Shutterstock.com

Jöhetnek a nyílt napok!

Október 20-ától a középiskolák honlapján megjelennek a felvételi tájékoztatók. Ezekből kiderül, az iskolában milyenek a pontszámítási szabályok, milyen tanulmányi területeket hirdetnek meg. Kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit, tartanak-e szóbelit? Érdemes a kiszemelt iskolák őszi nyílt napjára elmenni, vagy megnézni a videós bemutatkozást. Léteznek sulibörzék és pályaválasztási kiállítások is, ahol egyszerre több középiskola is bemutatkozik.

Közeleg a rettegett központi írásbeli!

A központi írásbeli azért nehéz sok gyerek számára, mert nincsenek hozzászokva, hogy adott időn belül töltsenek ki tesztet úgy, hogy tudják, igen nagy a tét. Valóban nagy a tét, de az ilyen helyzetekhez is hozzá lehet szokni, ha nem először lát majd tesztlapot.

A szorongás bizonyítottan kihat a teljesítményre, így nem árt lehetőséget adni neki, hogy az ’unalomig’ megszokja a tesztírás körülményeit. A felvételi előkészítőkön a gyermek a társaival együtt, oldottan, még tét nélkül gyakorolja az alapfeladatokat és a módszereket. Ezenkívül sokat segít, ha részt vesz egy próbafelvételin.

Számtalan könyv kapható megoldókulcsokkal, és a neten is találunk próbafeladatokat, ám a megoldókulcs még nem árulja el a megoldási módokat, miérteket. A próbafelvételik eredménye segítségünkre lehet az esélyek megítélésében és a megfelelő iskola kiválasztásában.

Segítség a szülőknek

  • Suliválasztó rovatunkban novemberben a szakképzésről, a szakmákról írunk, és megnézzük, mit kell tudni a középiskolák felvételi rendjéről.
  • További segítséget jelenthet, hogy elkészült egy ingyenes Sorvezető kiadványunk is, amely a www.nyolcadikoslett.hu oldalon igényelhető!
  • Az érdeklődők kérdéseiket az info@ridikulmagazin.hu címre küldhetik. Szakértőnk, Bába Ildikó segítségével igyekszünk mindenre választ találni!

Fontos dátumok

  • 2023. október 20. – A középfokú iskolák közzéteszik a felvételi tájékoztatóikat a honlapjaikon.
  • 2023. november 30. – Jelentkezési határidő a központi írásbeli felvételi vizsgára (Figyelem: A diákoknak kell jelentkezni!)
  • 2024. január 20. – A központi írásbeli felvételi napja
  • 2024. február 9. – A középiskolák értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.
  • 2024. február 21. – Jelentkezési határidő a középiskolai felvételi lapok beküldésére (Ezt az általános iskola intézi.)
  • 2024. március 4–20. – A szóbeli vizsgák időszaka.
  • 2024. március 22. – A középfokú iskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét.
  • 2024. április 8–10. – Lehetőség a jelentkezési sorrend módosítására, kizárólag ezen a három napon.
  • 2024. május 2. – A középiskolák levélben értesítést küldenek a felvételről vagy elutasításról.
  • 2024. május 6–22. – Rendkívüli felvételi időszak azok számára, akiket az első körben nem vettek fel.
  • 2024. június 26–28. – Beiratkozási időszak, a középiskola tájékoztatásának megfelelően.

Weboldalak, ahol tovább tájékozódhatunk

  • Oktatási Hivatal: https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek
  • Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat: https://palyavalasztas.fpsz.hu/
  • Pályaorientációs mérő- és támogatóeszköz: https://pom.oktatas.hu/
  • Szakmakereső: https://ikk.hu/szakmakartyak/agazatok
  • Budapesti és Pest megyei középiskolák gyűjteménye: www.sulivalaszto.hu

Pályaválasztást segítő rendezvények 2023 őszén

  • október 9. – Nyilvános pályaorientációs szülői értekezlet (www.ujlak.com)
  • október 11. – Sulibörze (www.ujlak.com)
  • október 12. – Kispesti Pályaválasztási Börze (www.kmo.hu)
  • október 18–19. – SzakMázz! Budapest Pályaválasztási Kiállítás a Budapesti Olimpiai Központ ’A’ csarnokában (www.szakmazzbudapest.hu)
  • október 20. – Fővárosi Pályaválasztási Börze a Budapesti Művelődési Központban (www.bmknet.hu)
  • november 8. – Ferencvárosi Pályaválasztási Börze (www.fmkportal.hu)
  • november 9–10. – Pesterzsébeti Pályaválasztási Börze (www.csili.hu)
  • november 15–16. – Mi a pálya? (https://miapalya.mee.hu/)

Rovat: Suliválasztó

 

Cím: Melyik középiskolába menjen a gyerek?

 

LEAD: Sok diák és szülő ül otthon gondterhelten, mert eljött a középsuli választás ideje. Sorozatunkban bemutatjuk az iskolatípusokat, tippeket adunk az okos választáshoz, és tájékoztatunk az aktuális határidőkről.

A szülők, nagyszülők idejében szakmunkásképző, szakközépiskola és gimnázium volt a választási lehetőség. Az „okos” gyerek gimibe ment, a kevésbé jól tanuló szakközépbe, a maradék pedig a szakmunkásképzőbe.

Alc: Nem baj, ha szakmát szerez

Aztán kiderült, hogy sok tanuló nem is olyan jó tanuló, hogy a gimiben ne bukdácsoljon, csak azért ment oda, mert nem volt ötlete, milyen szakmát tanuljon. Egy közepes gimnáziumi érettségi pedig nem tárt fel nagy lehetőségeket. Ma már sokkal árnyaltabb a kép, és több a választási lehetőség. Nem kell félni a szakmát adó technikumoktól, mert a nyelveket és az általános tárgyakat is tanítják olyan szinten, hogy bejusson a gyermekünk a főiskolára, egyetemre, ha tovább szeretne tanulni.

Alc: Szívvel, ésszel

Nagyon fontos, hogy a szülő és a gyermek okosan és türelemmel együttműködjön a középiskolák kiválasztásánál. Be lehet, sőt, javallott bevonni a döntésbe egy tanárt vagy az osztályfőnököt, aki más szemmel néz a csemetére, mint az elfogult szülő. Kérjük ki a tanácsát, mondjuk el az aggályainkat, biztosan tud segíteni. A legtöbb diák tizennégy évesen nem tudja, mi is lesz, ha nagy lesz. Kellő rálátása sincs a világra, a szakmákra. A döntéshez kérhetjük pályaválasztási tanácsadó segítségét, de használhatjuk az Oktatási Hivatal ingyenes online pályaorientációs mérőeszközét, a POM-ot is. Az ágazatokról és a szakmákról bővebb információ található az ikk.hu weboldalon.

 

Alc: Az is fontos, hogy szívesen járjon a suliba

Olyan iskolát válasszunk, amelyre felkészült a srác értelmileg és pszichológiailag is. Ha túlvállalja magát, szorongani fog, az első kudarcok után pedig elveszíti a kedvét a tanulástól. Bármilyen fényes célt el lehet érni, ha megtervezzük az apró lépéseket. Az iskolák kiválasztásánál legyen B-tervünk is. Ha nem sikerül az elit gimibe bejutni, jussunk be egy kevésbé erős gimnáziumba vagy technikumba, ahová egyszerűbb reggelente eljutni, vagy olyan szakkörök, sportlehetőségek vannak, ami boldoggá teszi a következő éveket. Végül jelöljünk meg egy olyan középiskolát is, ahová egészen biztos, hogy szabad az út.

Alc: Gimnáziumok

Ma már fiatalabban is el lehet kezdeni a gimnáziumot, van belőle hatosztályos, nyolcosztályos, de a régimódi négyosztályos is létezik. Az általános tantervű, négyéves gimnáziumi képzés jó választás, ha a főiskolai vagy az egyetemi továbbtanulás a cél. Ezekből az iskolákból a legnagyobb a kínálat, ezért számos szempontot érdemes mérlegelni a választáskor, például, hogy a humán vagy a reál képzése erősebb. A négyosztályos gimnáziumok pontszámítási szabályai intézményenként eltérhetnek, egy részük csak az általános iskolai bizonyítványt, más iskolák a központi írásbeli, esetleg az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik a bizonyítvány mellett.

 

Alc: Negyediktől, hatodiktól

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedők. A diákok a felsőoktatási felvételin, az idegen nyelvi méréseken és a kompetenciaméréseken is kiválóan teljesítenek. A nyolcosztályos gimnáziumok órarendje az 5-8. évfolyamon olyan, mint az általános iskolák hasonló osztályaiban, a 9-12. évfolyamon pedig az általános gimnáziumihoz hasonlít, saját tantárgyi kerettantervek nem készültek ehhez az iskolatípushoz. A hatosztályos gimnáziumok ezzel szemben több tárgyat - magyart, matematikát, történelmet, biológiát, kémiát és fizikát - a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak. A szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezést, vagyis nem feltétlenül kell beavatni az általános iskolai tanárokat a tervekbe. Az általános iskolák csak akkor kapnak értesítést egy-egy negyedikes vagy hatodikos diák felvételi eredményéről, ha a tanuló bekerült a gimnáziumba.

Alc: Két tanítási nyelvű középiskolák

A kéttannyelvű középiskolákba évek óta többszörös a túljelentkezés, mert itt a legerősebb a nyelvoktatás. Az előírások szerint tíz végzős közül legalább kilencnek el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, de a cél az utolsó tanév végére inkább a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvtudás. Ez a képzési forma a jó nyelvérzékű diákok számára ajánlott. A két tannyelvű gimnáziumok négy évfolyamos képzéseire azok az általános iskolások juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri az A2-B1-es szintet, ezt az iskolák a szóbeli felvételin tesztelik is.

Alc: A nyelvi előkészítő évfolyam

A nyelvtanulás fontosságát felismerve meglehetősen gyakori, hogy a középiskolák egy nulladik évvel megtoldják a képzés idejét. Ilyenkor a diákok az első évben magas óraszámban szinte csak nyelvet tanulnak, a többi néhány órában pedig matematikát és magyart, de van, ahol az órarendbe bekerül még tanulásmódszertan, önismeret, viselkedéskultúra és egészségnevelés is. A nyelvi előkészítő évet, amely során a középfokú nyelvvizsga szintjéig jutnak el a diákok, a választott iskolatípusnak (gimnázium vagy technikum) megfelelő hagyományos képzés követi.

Alc: Magán- és alapítványi középiskolák

A magán- és alapítványi intézmények egy részének tanterve több ponton eltér az államitól. Van, ahol epochális az oktatás, vagyis az egyes logikailag összetartozó témaköröket (pl. kémia-fizika-biológia tantárgyban) egy-egy epochán belül, tömbösítve tanulják, majd egy másik tárgy témakörére, például a művészetekre kerül sor egy másik epochában. Máshol speciális tantárgyakat, például robotikát vagy életmódtörténetet is tanítanak, esetleg komplex tantárgyak kerülnek az órarendbe. A felvételi ugyanúgy zajlik, mint az állami középiskolákban, sok helyen a központi írásbeli mellett szóbeli felvételit is tartanak. Fontos tudni, hogy ezekben az intézményekben képzési hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege iskolánként eltérő.

AlC: Tagozatos gimnáziumok

A tagozatos gimnáziumokban a diákok a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat. A képzés jó választás, ha egy általános iskolás komolyan érdeklődik valamelyik tantárgy iránt, ezért szívesen vállalja a pluszórákat, esetleg már 14 évesen tudja, milyen területen szeretne továbbtanulni. Az intézmények a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli meghallgatást is tartanak, de figyelembe veszik az általános iskolai eredményeket is.

Alc: Nemzetközi gimnáziumok

Brit, amerikai, francia, osztrák és német rendszerű gimnázium is működik Budapesten, amelyek elsősorban a külföldi továbbtanulásra készítik fel a diákokat. Az oktatás idegen nyelven zajlik, de a legtöbb intézményben a magyar irodalom, a nyelvtan és a magyar történelem is kötelező vagy választható tantárgy. Több intézmény a Nemzetközi Érettségi Diploma programhoz (IB) is csatlakozott, néhány középiskolában pedig a magyarországi érettségi bizonyítványt is meg lehet szerezni. A képzésért fizetni kell, a tandíj összege évi 600 ezer és 7 millió forint között mozog. A jelentkezők nyelvtudását mindenhol tesztelik, emellett a magyarországi középiskolai felvételi rendszertől független felvételi vizsgát is szerveznek.

Alc: Egyházi középiskolák

Tagozatos és általános tantervű gimnáziumok, hatosztályos, nyelvi előkészítős, két tannyelvű középiskolák, technikumok és szakképző iskolák közül is válogathat a gyermek, ha egyházi iskolában szeretné folytatni a tanulmányait. A tanrend itt elsősorban abban különbözik az állami intézményekétől, hogy a diákok hit- és erkölcstant, esetleg egyházi énekeket is tanulnak, és hetente vagy havonta egyszer közös istentiszteleten vesznek részt. Az egyházi gimnáziumok és technikumok felvételi szabályai ugyanolyanok, mint az állami intézményeké.

Alc: Technikumok

Három éve a szakgimnáziumok technikumokként működnek. A szakgimnázium elnevezés csak az oktatási, művészeti és kulturális ágazatoknál maradt meg. A névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult. A technikum ötéves képzést nyújt: az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek a diákok. A negyedik (12.) tanév végén a közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év (13.) végén pedig nyelvi érettségit és szakmai vizsgát tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban.

A technikumok és a szakgimnáziumok igen népszerűek lettek, az utóbbi két évben többen jelölték meg a jelentkezési lap első helyén, mint a korábbi években. Persze a technikumok között is nagyok a különbségek, van, ahol nincs túljelentkezés, míg máshová jóval többen jelentkeznek, mint ahány férőhely van az induló osztályokban. A legvonzóbb technikumokban legalább olyan szigorúak a felvételi szabályok, mint a vezető gimnáziumokban. Tavaly a szakgimnáziumok 40, a technikumok 30 százalékába csak azok a jelentkezők kerülhettek be, akik a központi felvételi vizsgát is megírták.

Alc: Szakképző iskolák

A hároméves szakképzésbe készülők több mint 180 alapszakma közül választhatnak, ezek egy részét szakképző iskolában lehet megszerezni, a magasabb szintű, technikusi oklevélért a hosszabb, ötéves képzést kell elvégezni a technikumokban. 

Alc: Jöhetnek a nyílt napok!

Október 20-ától a középiskolák honlapján megjelennek a felvételi tájékoztatók. Ezekből kiderül, az iskolában milyenek a pontszámítási szabályok, milyen tanulmányi területeket hirdetnek meg. Kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit, tartanak-e szóbelit? Érdemes a kiszemelt iskolák őszi nyílt napjára elmenni, vagy megnézni a videós bemutatkozást. Léteznek sulibörzék és pályaválasztási kiállítások is, ahol egyszerre több középiskola is bemutatkozik.

Keretes:

Alc: Közeleg a rettegett központi írásbeli!

A központi írásbeli azért nehéz sok gyerek számára, mert nincsenek hozzászokva, hogy adott időn belül töltsenek ki tesztet úgy, hogy tudják, igen nagy a tét. Valóban nagy a tét, de az ilyen helyzetekhez is hozzá lehet szokni, ha nem először lát majd tesztlapot. A szorongás bizonyítottan kihat a teljesítményre, így nem árt lehetőséget adni neki, hogy az „unalomig” megszokja a tesztírás körülményeit. A felvételi előkészítőkön a gyermek a társaival együtt, oldottan, még tét nélkül gyakorolja az alapfeladatokat és a módszereket. Sokat segít még, ha részt vesz egy próbafelvételin. Számtalan könyv kapható megoldókulcsokkal, és a neten is találunk próbafeladatokat, ám a megoldókulcs még nem árulja el a megoldási módokat, miérteket. A próbafelvételik eredménye segítségünkre lehet az esélyek megítélésében és a megfelelő iskola kiválasztásában.

 

Keretes

Segítség a szülőknek

Suliválasztó rovatunkban novemberben a szakképzésről, a szakmákról írunk, és megnézzük, mit kell tudni a középiskolák felvételi rendjéről.

További segítséget jelenthet, hogy elkészült egy ingyenes Sorvezető kiadványunk is, amely a www.nyolcadikoslett.hu oldalon igényelhető!

Az érdeklődők kérdéseiket az info@ridikulmagazin.hu címre küldhetik. Szakértőnk, Bába Ildikó segítségével igyekszünk mindenre választ találni!

 

 

Keretes

Alc: Fontos dátumok

 

2023. október 20. - A középfokú iskolák közzéteszik a felvételi tájékoztatóikat a honlapjaikon.

 

2023. november 30. - Jelentkezési határidő a központi írásbeli felvételi vizsgára (Figyelem: A diákoknak kell jelentkezni!)

2024. január 20. - A központi írásbeli felvételi napja

2024. február 9. - A középiskolák értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.

2024. február 21. - Jelentkezési határidő a középiskolai felvételi lapok beküldésére (Ezt az általános iskola intézi.)

2024. március 4-20. - A szóbeli vizsgák időszaka.

2024. március 22. - A középfokú iskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét.

2024. április 8-10. - Lehetőség a jelentkezési sorrend módosítására, kizárólag ezen a három napon.

2024. május 2. - A középiskolák levélben értesítést küldenek a felvételről vagy elutasításról.

2024. május 6-22. - Rendkívüli felvételi időszak azok számára, akiket első körben nem vettek fel.

2024. június 26-28. - Beiratkozási időszak, a középiskola tájékoztatásának megfelelően.

 

Keretes:

Alc: Weboldalak, ahol tovább tájékozódhatunk

Oktatási Hivatal: https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat: https://palyavalasztas.fpsz.hu/

Pályaorientációs mérő- és támogatóeszköz: https://pom.oktatas.hu/

Szakmakereső: https://ikk.hu/szakmakartyak/agazatok

Budapesti és Pest megyei középiskolák gyűjteménye: www.sulivalaszto.hu

 

Keretes

Alc: Pályaválasztást segítő rendezvények 2023 őszén

október 9. - Nyilvános pályaorientációs szülői értekezlet (www.ujlak.com)

október 11. - Sulibörze (www.ujlak.com)

október 12. - Kispesti Pályaválasztási Börze (www.kmo.hu)

október 17-18. - SzakMázz! Budapest Pályaválasztási Kiállítás a Budapesti Olimpiai Központ „A” csarnokában (www.szakmazzbudapest.hu)

október 20. - Fővárosi Pályaválasztási Börze a Budapesti Művelődési Központban (www.bmknet.hu)

november 8. - Ferencvárosi Pályaválasztási Börze (www.fmkportal.hu)

november 9-10. - Pesterzsébeti Pályaválasztási Börze (www.csili.hu)

november 15-16. - Mi a pálya? (https://miapalya.mee.hu/)

Címkék: középiskola választás, középiskola választás dátumok, középiskola típusok, központi írásbeli

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!