A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Mautner Zsófia izgalmas olvasmánya

A tizenkilenc éves amerikai-örmény lány, Armanoush két napig bolyong Isztambulban, hogy megismerje a sötét múlt emlékeit. Egy sok nőből álló família szövevényes és izgalmas története jelenik meg Elif Safak írónő könyvében, amelyet Mautner Zsófia egy éjszaka alatt olvasott el. Ez a regény az ő kedvence.

Mautner Zsófia
Fotó: Pitrolffy Zoltán

„A kortárs írónő könyvét először egy olyan barátnőm adta oda angol nyelven, akinek az irodalmi ízlésében megbízom. Nem is bántam meg, hogy elolvastam – meséli lelkesen a gasztroblogger és az Ízes Élet televíziós főzőműsor háziasszonya. – Az olyan könyveket szeretem, amelyekbe valósággal bele lehet süppedni, és ez a regény éppen ilyen. Egyszerre mesés és titokzatos, mint Márquez világa, másfelől a mai kulturális különbségeket mutatja meg, s jelen van benne Isztambul lenyűgöző tarkasága is. Különben is rajongok a török fővárosért, ennek a keleti világnak a kultúrája és kulináriája nagy kedvencem."

Mautner Zsófi ezt a művet még tavaly olvasta ki a Káli-medencében, nyaralás közben. Azóta az írónő több munkáját is  megismerte: „A gasztronómia is intenzíven benne van Elif Safak írásaiban, egy receptleírásnál, a blogomon ajánlottam is a könyvét. Sajnos csak ritkán kerülök olyan helyzetbe, hogy elmélyedhessek egy regényben. Idén nyáron a barátnőmmel elmentünk egy háromnapos »power üdülésre«, ami azt jelentette, hogy lementünk Horvátországba, nappal a strandon olvastunk, este pedig a helyi kocsmában tintahalat ettünk. Remekül kipihentük magunkat, pedig az egészben nem volt semmi gasztronómiai izgalom."

Az ízek és ételek szakértője ugyanis nem koncentrál minden utazásánál a helyi konyhára: „Enélkül is jól tudom magam érezni – összegzi, bár hozzáteszi: – Persze, a gasztronómiai világ megismerése fontos szempont. Ha úgy alakul, összekötöm a munkát a szabadságommal is. Bármilyen úti célt tűzök ki, mindig tájékozódom előtte, mi az, ami érdekes, felkutatom a helyi éttermeket, a piacot, megkeresem az ott bloggerező kollégát, vagy csak egy helyi háziasszonyt igyekszem kikérdezni. Ha már odaértem, figyelek az árulkodó jelekre is: hová járnak a helyiek, milyenek az illatok. Ha például valahova angolul is ki van írva a menü, az nekem már tiltólistás, hiszen a turistákat célozták meg."

Zsófia különösen a piacozást imádja, itt bevásárol a helyi specialitásokból. Néha csak sajtokat vesz, és zöldségeket, máskor nyersanyagokat, amit aztán meg is főz a barátainak. Mert akármilyen hihetetlen, a főzést hivatásul választó gasztronómiai szakember a magánéletében is hajlandó ételeket készíteni: „Szívesen főzök a barátaimnak, hétvégén a családnak, bármilyen fáradt is vagyok. Pedig előfordul, hogy egy forgatási napon tíz-tizenkétféle ételt készítek el. Most már nagyon felpörgött az életem, alig jut időm olvasásra.  Rendszeresen szervezek gasztroprogramot a Mosoly Alapítványnak más bloggerekkel együtt, támogatjuk a gyermekétkeztetést, segítem a sok-kicsi.hu nyereményjátékot, és részt veszek a felajánlások megszerzésében is. Gyakran két-három millió forintnyi adományt is összegyűjtünk."

Zsófi ezt a pörgős életet is szereti, ahogy fogalmaz, legszebb álmai valósultak meg gasztrosikereivel: „Ez a pályamódosítás nem volt betervezve az életembe. Aki mostanában ismert meg, az nem is sejti, hogy a diplomáciai karriert cseréltem fel a kulináriára. Brüsszelben, az Európai Unió melletti állandó képviseleten az esélyegyenlőség, a kultúra, az oktatáspolitika volt a területem. Nagyon szerettem ezt a munkát, de a gasztronómia szinte észrevétlenül átvette az uralkodó szerepet. 2005-ben kezdtem el a CHILI & VANILIA blogomat, egyszerűen szükségem volt egy felületre, ahol kiírhatom magam. Nem volt vele semmi komoly szándékom. Ami azóta történt, az a legmerészebb reményeimet is meghaladta. Néhány év alatt az egyik legnépszerűbb blog lett az oldalam, akkoriban még nem volt ennyi, talán jókor kezdtem. Aztán jöttek a felkérések, és mire lejárt a brüsszeli megbízatásom, a sors meg is hozta a döntést helyettem, hiszen felkértek egy gasztronómiai újság szerkesztésére.  Azt gondoltam, a külföldi kapcsolatrendszeremmel, és hat nyelv ismeretével nincs vesztenivalóm. De a mostani sikereimről – arról, hogy televízióban szerepelek, és újságok címlapján lehetek – nem is álmodtam."

A gasztro-szakember úgy érzi, mostani munkája is sokszor diplomácia feladatok elé állítja: „Gyakran hívnak olyan itthoni és külföldi rendezvényekre, vásárokra, ahol a magyar konyhát kell népszerűsítenem. Nem elég főznöm, el is kell magyaráznom az alapanyagokat, az elkészítés technikáját. Néhány évvel ezelőtt a Menedék Egyesülettel nonprofit szakácskönyvet készítettünk, ahol bevándorló családokkal együtt főztem. Nemrég a prágai könyvbemutatón cseh nyelven tartottam a főzőbemutatót. Mi ez, ha nem diplomáciai feladat? Ez a munkám, ez a hobbim, most ez az életem. Szeretnék mindig mozgalmas, eredeti, értékteremtő projekteken dolgozni."

Címkék: főzés, diplomácia, gasztronómia, regény, gasztroblog, elif safak, az isztambuli fattyú, chiliesvanili, mosoly alapítvány, kulinária, török irodalom

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!