Matrica - Százhalom - Báté
Életemben ő volt az egyetlen interjúalany, akivel összebarátkoztam. Először Százhalombattán, a Régészeti Parkban találkoztunk. Poroszlai Ildikó minden szempontból lehengerlő volt: a közvetlensége, a stílusa, az energiája, a tudása. És a nevetése! Minden, ami élettel kezdődik, benne megvolt: életkedv, -erő, -öröm. Felfoghatatlanul korán, ötvenévesen ment el.
Százhalombattáról nekem mindig Ildi jut eszembe, és legjobb kolléganője, Dobosági, akit arrafelé mindenki így hív. Vele a Városházán találkozom, ahol második éve szóvivőként dolgozik. Kisétálunk a Szent István térre.
„Batta főtere többször is megújult, ez legutoljára olyan jól sikerült, hogy 2011-ben Köztér-megújítási Nívódíjat kapott – mutat körbe büszkén Ági. Az egykori „piszkos 12-höz” tartozó „szocialista város” megújulásának jelképesen és ténylegesen is kulcsfontosságú eleme az új főtér – ez áll a díjosztó méltatásban.
A cél az volt, hogy olyan tér épüljön, amelyet szeretnek és használnak a városlakók, s ez sikerült is. A koncerteken és a vásárokon kívül itt rendezték meg az idén már huszonharmadik Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál nyitó és záró ceremóniáját.
„A Szent István-templom Makovecz Imre tervei alapján készült, és éppen húsz éve, augusztus 20-án szentelték fel. A három kupola az egykori százhalom területén feltárt több száz halomsírra emlékeztet – magyarázza Dobos Ági a település nevének eredetét. – A millennium évében egymással szemben épült fel a Csodaszarvas díszkút és Szent István szobra.
A Magyar Úszóhírességek Csarnoka egy ereklyegyűjteményt bemutató múzeum. Mellette látható a Táncház, amely a Forrás Néptáncegyüttes székháza. A Forrást harminc éve Szigetvári József alapította. Később felmerült az igény egy idősebbekből álló tánccsoport létrehozására is. Húsz éve a FORR-MÁS Hagyományőrző Együttes – amelynek alapítója vagyok – olyan felnőttekből alakult, akik előtte soha nem táncoltak.
Azóta mi is rendszeresen fellépünk a Summerfesten, amely Európa legnagyobb fesztiválja lett. Az ökumenikus istentiszteleten az ideérkező 20 ország táncosai ünnepi viseletben, a saját nyelvükön énekelnek, zenélnek. Nagyon megható, ahogy egymást köszöntik a vendégeink. Huszonhárom évvel ezelőtt a városban nem voltak szállodák, ezért családoknál helyezték el őket, ami mára hagyománnyá vált. Szigetvári József fesztiváligazgató ötlete bevált, ma már a városlakók versengenek a fellépőkért.”
Akikkel barátságok, házasságok, sőt, már babák is születtek. Ez egy népünnepély, sokan ekkor veszik ki a szabadságukat, s minden évben sírva köszönnek el a vendégektől.
Feltűnően sok a virág, nemcsak a téren, hanem a városban több helyen. Ez persze nem véletlen: séta közben Ágitól megtudjuk, hogy 2011-ben Batta elnyerte a legvirágosabb magyar település címet, egy évvel később a nemzetközi megmérettetésen ezüst fokozatot kapott, tavaly pedig Arany Rózsa-díjat. Méltán lehetnek büszkék arra, hogy az egykori iparváros ennyit törődik a környezetével. Battának harminc parkja van, rengeteg játszótérrel.
Elsétálunk a Szalai János Uszoda előtt, ahol, akárcsak az egész városban, komoly sportélet zajlik. „Grátz Benjámin battai úszó kijutott a riói olimpiára!” – büszkélkedik Ági. A strand mellett található a Városi Szabadidő Központ és nagyon szép környezetben a Csónakázó-tó. Van itt lövészklub, lovas tanya, még gokartpálya is.
„Egy kis retró érzés – mutat Ági lefelé. – Ez a Barátság kőolajvezeték! Mögötte pedig a Matrica Múzeum, ahol tizennyolc évig dolgoztam. A város történelme 4000 éves múltra tekint vissza. A római kori település neve volt Matrica, ami anyát, anyaföldet jelent. Dr. Poroszlai Ildikó fiatal régészként került Battára 1984-ben.
Ferenczi Illéssel közösen kapták a feladatot, hogy hozzanak létre egy múzeumot, ahol a város története látható, az őskortól napjainkig. Ildikó volt a megálmodója és alapítója a Régészeti Parknak is. Azóta minden évben a világ több pontjáról érkeznek régészek és hallgatók, és a nemzetközi ásatáson a bronzkor társadalmát kutatják.”
A dunafüredi részen tárták fel az Árpád-kori Báté falu templomát, a Báté család sírjával. A város neve 1903-ig Százhalom volt. Az óvárosi részt nevezték így, ahol a halomsírok találhatóak, a gyönyörű barokk stílusú szerb templom és tőle nem messze a 106 éves Szent László Plébániatemplom.
Elbúcsúzom Doboságitól, és kimegyek a Régészeti Parkba. A 2700 éves halomsírok területén bronzkori és vaskori falut építettek, az idei nyári táborba Debrecenből, de még Franciaországból is érkeztek gyerekek.
Visszamegyek az autóhoz. Most látom csak, hogy a Poroszlai Ildikó utcában álltam meg…
Még nincs hozzászólás