Marjai Judit szenvedélye
Az alkotás tüzében égő szenvedélyes fotós is lefényképezte a szenvedélyt. Mégpedig a férfiak világának sajátos romantikáját.
Zólyomi Zsolt parfümőr legfontosabb munkaeszköze az orra. A szaglásával dolgozó férfi valószínűleg minden alkalommal átéli az aromák okozta szenvedélyt, azt a romantikát, amivel már Proust Madeleine süteménye is egy egész regényciklust ihletett meg. A képen a csukott szemével csak az illatokra figyelő férfi mintha szintén hangszeren játszana. A különböző illatokat rejtő üvegek tartalmából komponálja meg újra és újra egy-egy parfüm szimfóniáját.
A kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Kocsis Zoltán zongoraművész karmesterként áll a pódiumon. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar főigazgatója egy egész zenekart vezényel, mégis magányosan áll szemben a zenészekkel. A benne feszülő indulatok egyedül pálcája finom rezgésén át törnek föl. Arcán feszült figyelem, a perfekcionizmus áhítata ül. Szinte halljuk a finom hegedűszólamot, a brácsák dörmögését, a fúvosok dallamát. Ezen a képen nem is a karmester áll, hanem maga a zene megszólaltatója.
Javier Perez Baso matador jóformán nem is látszik a képen, csak a lendületes mozdulat, amint maga elé emeli koromfekete, belül vérvörös köntösét. Olyan, mintha túl lenne a viadal katarzisán. A kép egyszerre sugallja a bikával való harc mozgalmasságát és az azt követő adrenalinlöketet, ami a túlélést biztosítja a matador számára. A vér és a halál is jelen van a képen, hiszen első látásra egy vérszívó vámpírt látunk. A képen pusztán három világos folt jelenik meg: Javier Perez tökéletesen és meglepően sima homloka, és győztes kezei, amelyek a köpeny szélét szorítják.
Még nincs hozzászólás